Szoptatás betegség idején - Mikor rizikós és mikor nem?

Egy gyermek születése egy új élethelyzet egy szülőpár, különösképpen egy édesanya számára, akinek a szoptatás rejtelmeivel is meg kell birkóznia. Sok édesanyában merül fel a kérdés: vajon ha lebetegedem, akkor is szoptathatom-e a babámat?

Milyen betegségekben érdemes kerülni a szoptatást, mikor vihető át egy betegség az anyatejen keresztül? Milyen gyógyszeres kezelés mellett javasolt mégis az anyatejes táplálás? Ezekre a kérdésekre keressük a választ és próbálunk segítséget nyújtani a kismamáknak.

Általános megfontolások

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium ajánlása szerint az élet első 6 hónapjában a csecsemő igényeit optimálisan a kizárólagos szoptatás (anyatejes táplálás) elégíti ki. Az anyatej nemcsak összetételében, de kalóriatartalmában is biztosítja a megfelelő fejlődést. Érdekesség, hogy a szoptatott csecsemőknél számos betegség kialakulása ritkább, mivel az anyatej bizonyítottan számos protektív anyagot tartalmaz.

Az anyatej 1 éves korig a csecsemő elsődleges tápláléka. Fontos megemlíteni, hogy 6 hónapos kor után a kizárólagos anyatejes táplálás azonban már nem fedezi a csecsemő energia- és tápanyagigényét. Ebben az életkorban ajánlott elkezdeni a hozzátáplálást, amelynek tudnivalóival kapcsolatban a gyermek háziorvosa, illetve a védőnő is segíteni tud.

Az anyatejes táplálásnak csak ritkán van kontraindikációja, az alábbiakban ezen betegségeket, állapotokat foglaljuk össze. (Nagyon fontos kiemelni, hogy ebben a témában nagyon kevés klinikai tanulmány készült – érthető okokból – ezért a legfontosabb részletekre koncentrálunk.)

Gyógyszeres kezelések

Kevés olyan gyógyszer van, amelyet nem lehet szoptatás alatt szedni. A gyógyszerek egy része nem jut be az anyatejbe, mások pedig nem szívódnak fel a baba emésztőrendszeréből. Bár sok gyógyszer átjut az anyatejbe, a legtöbbjüknek nincs ismert káros hatása a tejtermelésre vagy a csecsemő jólétére. Az egészségügyi szakembereknek mindig mérlegelniük kell a kockázatokat és az előnyöket, amikor gyógyszereket írnak fel szoptató nőknek. Létezhetnek olyan kezelések, amelyek során az anyáknak átmenetileg nem szabad szoptatniuk vagy lefejt anyatejjel táplálniuk csecsemőiket. Például ha radiofarmakonokkal (sugárzást kibocsátó gyógyszerekkel) végzett diagnosztikai képalkotó vizsgálaton esnek át.

A legtöbb antibiotikumot, vírus- és gombaellenes szert biztonsággal lehet alkalmazni szoptatás során. Bizonyos vény nélküli készítmények (láz- és fájdalomcsillapítók) is biztonsággal használhatóak, néhány kivételt érdemes csak megemlíteni:

• metamizol-nátrium
• acetilszalicilsav

Az e-lactancia oldalon a szülők és a szakemberek is tájékozódhatnak, ha az adott készítmény hatóanyagát beírják. Színkóddal történik a tájékoztatás (angol nyelven). Zöld jelzés esetén az adott szer biztonságosan szedhető, sárga jelzés esetén használata viszonylag biztonságos (csak enyhe kockázat lehetséges), narancssárga vagy piros esetén viszont az adott gyógyszer nem javasolt szoptatás alatt. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a gyógyszergyártók nem végezhetnek kísérleteket szoptató anyákkal – így sok készítmény tájékoztatója ebből a tekintetből “hiányos”.)

Betegségek, melyek átvihetőek anyatejjel

Elöljáróban érdemes kiemelni, hogy nagyon kevés édesanyákat érintő olyan betegség van, amely során a szakemberek nem javasolják az anyatejes táplálást. A kérdés ennél összetettebb és a szakemberek körében is paradigmaváltásnak lehetünk tanúi, hiszen rendkívül sok előnye van a kizárólagos szoptatásnak.

HIV (Humán immundeficiencia-vírus)

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) nemrég (2024-ben) megváltoztatta a HIV-vel fertőzöttek csecsemőtáplálásával kapcsolatos megközelítését összhangban az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) ajánlásaival. Kezelés nélkül a HIV-fertőzött várandós nők terhesség, szülés során vagy anyatejjel szoptatás alatt átadhatják a vírust csecsemőiknek. Korábban nem javasolták a szoptatást ezen helyzetben, de a paradigmaváltás oka, hogy azoknál a HIV-vel élő nőknél, akik megfelelő antiretrovirális kezelésben részesülnek a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszak alatt, nagyon alacsony (1% alatti) a HIV anyatejjel történő átvitelének kockázata. A szoptató anyának mérlegelnie kell ezt a kis kockázatot a szoptatás számos egészségügyi, pszichoszociális és pénzügyi előnyével szemben, hiszen még mindig az a legbiztonságosabb, ha más édesanyától származó anyatejjel táplálják a csecsemőt.

HTLV‑1,2 (Human T‑lymphotrop vírus)

A megfertőzött emberek többségében nem okoz tüneteket, azonban néhány emberben komoly betegségekhez vezethet a fertőzés. A HTLV-fertőzés a valóságban az intravénás droghasználók körében gyakori. A fertőzés – többek között – szoptatás útján anyatejjel is átadható. A szoptatás kerülése (vagy minél rövidebb ideig való szoptatás) javasolt a csecsemő fertőzésének kockázatának minimalizálása érdekében. A legfrissebb adatok azonban határozottan azt sugallják, hogy nem elegendő pusztán a kizárólagos tápszeres táplálást vagy a rövid távú szoptatást javasolni az anyáról gyermekre való terjedés megelőzésére; így ebben az esetben érdemes kikérni a kezelőorvos véleményét.

Ebola vírus (EVD)

Azon édesanyák, akik esetében ebola vírusfertőzésre van gyanú vagy bebizonyosodik a fertőzés, nem javasolt a szoptatás. A betegségből való felépülés után teherbe esett anyák azonban szoptathatnak.

Brucellózis

Kezeletlen brucellózisos esetekben az anyáknak átmenetileg nem szabad szoptatniuk vagy lefejt anyatejjel táplálniuk csecsemőiket.

Mpox vírusfertőzés

Kezeletlen mpox vírusfertőzés esetén az anyáknak átmenetileg nem szabad szoptatniuk vagy lefejt anyatejjel táplálniuk csecsemőiket.

Cytomegalovírus (CMV)

A Cytomegalovírus reaktiválódhat az anyatejben, és alacsony kockázattal szoptatással átvihető, ám ez nem jelent kockázatot az időre született csecsemőre nézve, mivel a súlyos betegséget a méhlepényen keresztül átvitt anyai antitestek megakadályozzák. Koraszülöttek esetén a szoptatás vitatott még a szakemberek körében is. A legfrissebb kutatások szerint a szoptatással járó ismert egészségügyi előnyök viszont felülmúlják a kockázatokat.

Betegségek, amelyek során veszélyes lehet az anyatejes táplálás

Anyai addikció

A dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás esetén legtöbb esetben a szoptatás megengedett, intravénás droghasználat esetén azonban kontraindikált. Azoknál, akik abbahagyják a tiltott szerek használatát, és stabil fenntartó terápiában részesülnek, a szoptatást ösztönözni kell. Szoptató anyák kerüljék az alkoholfogyasztást, mivel az alkohol koncentrálódik az anyatejben és gátolhatja a tejtermelést. Az esetleges alkoholfogyasztást követõen 2 órás szünet után a szoptatás folytatható.

Galactosaemia és egyes ritka anyagcsere-betegségek a csecsemőknél

Galactosaemia és bizonyos anyagcsere-betegségek esetén a szoptatást kontraindikálják.

Emlőgyulladás

Sajnálatos módon az emlőgyulladás sok édesanyát érint, és amennyiben gennyesedés is látható, a szoptatás ellenjavallt. Ebben az esetben a másik emlőből érdemes táplálni a csecsemőt.

Herpes simplex vírus (HSV)

Ha az anyának aktív HSV-fertőzése van (nyílt, fertőző hólyag az emlőn), átmenetileg nem szabad szoptatnia vagy lefejt anyatejjel táplálnia csecsemőjét – egyebekben biztonságos a szoptatás. Azonban közvetlenül az ép mellüből is szoptathat, ha az érintett mellen lévő elváltozásokat teljesen lefedi az átvitel elkerülése érdekében.

Szifilisz (Treponema pallidum a kórokozója)

A szifilisz a terhesség bármely trimeszterében átadható a magzatnak, azonban a szoptatás nem jelent veszélyt, kivéve, ha nyílt seb van az emlőn. Megemlítjük, hogy a penicillint a szifilisz kezelésére használják, és szoptatás alatt is alkalmazható, kivéve, ha az édesanya vagy a baba allergiás rá.

Varicella-zoster vírus (VZV, bárányhimlő, övsömör)

Az anyáknak átmenetileg nem szabad szoptatniuk, de lefejt anyatejjel táplálhatják a babájukat, ha aktív varicella fertőzés zajlik (amely a szülés előtti 5. nap és a szülés utáni 2. nap között alakult ki). Ha sérült a bőr az emlőn, a szoptatást halasztani kell a gyógyulásig.

Tbc (Mycobacterium tuberculosis a kórokozója)

Ha aktív, kezeletlen tuberkulózisa van az édesanyának, nem javasolt a szoptatás. Azonban, ha jelenleg is kezelés alatt áll, akkor már szoptathatja gyermekét. A szüléskor kezeletlen, aktív tbc-ben szenvedő anyák nem szoptathatnak, és nem kerülhetnek közvetlen kapcsolatba újszülöttjükkel, amíg meg nem kezdik a megfelelő gyógyszeres kezelésüket, és már nem fertőzőképesek. Maga a fertőzés nem terjed anyatejjel. Kb. két hetes antibiotikumkezelést követően, amennyiben nem fertőzőképes az édesanya, már biztonságosan szoptathat. Javasolt a szülés után elkezdeni a fejést, és a lefejt tejet a partner/gondozó adhatja a csecsemőnek, amíg ő közvetlenül nem tud szoptatni.

Gyakori anyai betegségek, amelyektől félnek az anyukák, és sok a bizonytalanság

Hepatitis B vírus (HBV) fertőzés

Bár a hepatitis B vírus kimutatható az anyatejben, a kutatások alapján a szoptatás nem növeli a vertikális (anya-gyermek közötti) átvitel kockázatát, különösen, ha a csecsemő megkapja az ajánlott immunprofilaxist (HBIG + HBV vakcina). A WHO és az AAP egyaránt nem tartja ellenjavalltnak a szoptatást HBV-pozitív anyák esetén. Hepatitis B esetén rendelkezésre áll védőoltás, amely 3 oltásból áll gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. De 11-15 éves kor között 2 adag is elegendő a felnőtt adagból. Ez azt jelenti, hogy napjainkban egy édesanya potenciálisan már megkapta az oltásokat, amelyek egy életre szóló védettséget jelentenek. Nagyon fontos, hogy hepatitis B vírushordozó anyák újszülöttjei esetén az alábbi oltási rend javasolt:

• Egy adag hepatitis B immunglobulin születéskor (24 órán belül).
• A vakcina első adagját a születést követő 7 napon belül kell beadni, és adható a születéskor adott hepatitis B immunglobulinnal egy időben, de külön beadási helyen.
• A vakcina további adagjait a helyi oltási előírásoknak megfelelően kell adni (ez országonként eltérhet).

Valójában a hepatitis B elleni oltás minden csecsemőnek ajánlott, függetlenül attól, hogy a vér szerinti szülőjük fertőzött-e hepatitis B-vel vagy sem.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nagyon valószínűtlen az is, hogy egy gyermek egy másik anya anyatejjel történő bevitele esetén hepatitis B fertőzés kockázatának lenne kitéve. A hepatitis B vírus nem terjedhet át nőről gyermekre szoptatás vagy szoros kontaktus útján, kivéve, ha vérrel érintkezik.

Hepatitis C vírus (HCV)

Nincs bizonyíték arra, hogy az anyatej terjesztené a hepatitis C vírust, bár kimutatható az anyatejben. A csecsemő megfertőződhet a vírussal terhesség vagy szülés alatt. A szoptatott csecsemőknél nem magasabb a hepatitis C aránya, mint a tápszerrel táplált csecsemőknél. A szoptatás akár segíthet megelőzni a hepatitis C anyáról a babára való terjedését azáltal, hogy antitesteket juttat a baba szervezetébe az anyatejjel. Ha azonban a hepatitis C fertőzött édesanyának repedezett vagy vérző mellbimbói vannak, érdemes lehet a szoptatást elhalasztani (esetleg másik édesanyától beszerezni az anyatejet), amíg a mellbimbó be nem gyógyul.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nagyon valószínűtlen az is, hogy egy gyermek egy másik anya anyatejjel történő bevitele esetén hepatitis C fertőzés kockázatának lenne kitéve. A hepatitis C vírus nem terjedhet át nőről gyermekre szoptatás vagy szoros kontaktus útján, kivéve, ha vérrel érintkezik.

COVID-19

A COVID-19 fertőzött édesanya az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása alapján szoptathatja a csecsemőjét. A várandós és szoptató édesanyának meg kell kapnia a COVID-19 elleni oltásokat. Ha a szoptató szülő arcmaszkot visel és rendszeresen mos kezet, betartja a higiénés előírásokat, a közvetlen szoptatás is lehetséges. Súlyosan beteg szülő esetén a tejet érdemes lefejni és a másik szülő/gondozó is etetheti a babát.

Influenza, légúti vírusok, megfázás, nátha

Ezek a fertőző betegségek nem anyatej útján, hanem cseppfertőzéssel terjednek; sőt, a szoptatás ugyancsak előnyös, mivel erősíti a kisbaba immunrendszerét. Az anyatej segít megvédeni a csecsemőket számos légzőszervi betegségtől, beleértve az influenzát is. Az influenza vagy egyéb légúti fertőzések gyanúja vagy diagnózisa esetén az anyáknak minden lehetséges óvintézkedést meg kell tenniük a vírus csecsemőikre való terjedésének elkerülése érdekében, miközben továbbra is biztosítják számukra az anyatejet.

Gyomorrontás (úgynevezett gastroenteritis), hasmenés, hányás, húgyúti, gombás fertőzések

Sok édesanya fél attól, hogy a fenti betegségeket átadhatják a gyermeknek, de ezekben az esetekben is javasolt a szoptatást folytatni – a megfelelő egészségügyi szabályok és kezelések mellett.

Mellrák

Ha korábban mellrákot diagnosztizáltak az édesanyánál és kezelést is kapott miatta, kérje ki kezelőorvosa (onkológus) véleményét a szoptatás tekintetében. Alapvetően elmondható, hogy a korábbi mellrák nem jelenti azt, hogy nem szoptathat. Ha masztektómia történt, a megmaradt mellből történhet a szoptatás. Ha daganatot távolítottak el a mellből, vagy kemoterápia/sugárkezelés történt, továbbra is megpróbálható a másik mellből a szoptatás. Előfordulhat azonban, hogy a tejtermelés csökken.

Plasztikai műtét (mellet érintő)

A múltban aggodalmak merültek fel a mellimplantátumok behelyezése utáni szoptatás biztonságosságával kapcsolatban. Azonban nincs bizonyíték arra, hogy a szilikon mellimplantátumok bármilyen kárt okoznának a babának, és az újabb sóoldatos (sósvízzel töltött) implantátumok sem károsítják a babát. A legtöbb esetben a masztektómia utáni mellnagyobbításra vagy -rekonstrukcióra irányuló plasztikai műtét ugyancsak nem befolyásolja jelentősen a szoptatás képességét, feltéve, hogy a mellbimbókat nem mozgatták el, és nem vágtak át tejcsatornákat.

Cikkünkkel szerettünk volna segítséget nyújtani a szülőknek abban, hogy tájékozódhassanak, hogy milyen betegségek vihetőek át anyatejjel, mikor lehet veszélyes a szoptatás és milyen esetekben szükséges a szakemberrel való konzultáció. Ismert tény, hogy amilyen vírussal az anya valaha találkozott életében, attól megvédi az újszülöttet az anyatej. Már a méhen belül átjutnak az ellenanyagok a magzatba, így az újszülött élete első néhány hetében nem lesz például bárányhimlős, rózsahimlős, holott a védőoltást még nem kapta meg. Az anyatejjel antitesteket, gyulladásgátlókat, cytokineket és antivirális faktorokat is kap az újszülött hosszú időn keresztül, ez erősíti a születés után még gyenge immunrendszerét. Annak ellenére tehát, hogy vannak kivételes helyzetek, alapvetően minden szakember az anyatejes táplálás mellett érvel.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhasznált irodalom:

• Az egészséges csecsemő táplálása. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. 2010.
• Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja – Az egészséges csecsemõ táplálásáról (1. módosított változat), Készítette: a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium és a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság
• Canadian Paediatric Society. Maternal infectious diseases, antimicrobial therapy or immunizations: very few contraindications to breastfeeding. Can J Infect Dis Med Microbiol. 2006;17(5):270-272.
• Breastfeeding With HIV: AAP Shifts Position (healthychildren)
• Breast Milk Mix-Up (CDC)
• HIV and Breastfeeding (CDC)
• Breastfeeding for People with HIV: AAP Policy Explained (healthychildren)
• Uchimaru K, Itabashi K. Measures for the Prevention of Mother-to-Child Human T-Cell Leukemia Virus Type 1 Transmission in Japan: The Burdens of HTLV-1-Infected Mothers. Viruses. 2023;15(10):2002. Published 2023 Sep 26. doi:10.3390/v15102002
• Contraindications to Breastfeeding (CDC)
• Ebola Virus Disease (CDC)
• Serious Illnesses and Breastfeeding (healthychildren)
• Petrova M, Kamburov V. Breastfeeding and chronic HBV infection: clinical and social implications. World J Gastroenterol. 2010;16(40):5042-5046. doi:10.3748/wjg.v16.i40.5042
• Joan Younger Meek, Lawrence Noble; Technical Report: Breastfeeding and the Use of Human Milk. Pediatrics July 2022; 150 (1): e2022057989. 10.1542/peds.2022-057989
• Joan Younger Meek, Lawrence Noble, Section on Breastfeeding; Policy Statement: Breastfeeding and the Use of Human Milk. Pediatrics July 2022; 150 (1): e2022057988. 10.1542/peds.2022-057988
• Szugye H, Murra A, Lam SK. A new policy update on breastfeeding: What all clinicians need to know. Cleve Clin J Med. 2023;90(8):469-473. Published 2023 Aug 1. doi:10.3949/ccjm.90a.22099
• Herpes Simplex Virus and Breastfeeding (CDC)
• Syphilis. MotherToBaby. Fact Sheets [Internet]
• Sankaran D, Partridge E, Lakshminrusimha S. Congenital Syphilis-An Illustrative Review. Children (Basel). 2023;10(8):1310. Published 2023 Jul 29. doi:10.3390/children10081310
• Tuberculosis in Children and Teens (healthychildren)
• Breastfeeding & COVID-19: What Parents Need to Know (healthychildren)