Pánikcsata

HA JÖNNE AZ ARANYHAL

Nem tudom eldönteni, hogy azért vagyok-e pánikbeteg, mert mindenért szorongok, vagy azért szorongok mindenért, mert pánikbeteg vagyok. Ez a tyúk-tojás probléma persze igazából nem is számít, a tény az tény marad. Néha az idegeimre megyek saját magamnak is. Ha kifognék egy aranyhalat az Óperenciás tengerből, és megkérdezné, hogy a mi a három kívánságom. nem sokáig haboznék. Azonnal rávágnám, hogy szüntesse meg az összes félelmemet, érezzem végre, mi az, hogy bátorság, és mi az: könnyedén...

VAN, AMIT SZERETEK

A mostani szorongásom legalább igazi. Meg tudok őrülni arra a gondolatra, hogy beteg a kislányom , és én nem lehetek mellette. Muszáj bejönni dolgozni, nincs mese. Ez az örörkös kettőség, ez a mindenhol megfelelni kötelezőség az agyamra megy. Ráadásul szörnyú öszvérmegoldások születnek az őrizetére. Mára a szomszéd nénit kértem meg, de ő csak délig vállalta. Most vagy ott hagyom a kicsi hugára, vagy elkéredzkedek. Ennyi idegeskedés elég is mára. Inkább valami szépre gondolok. A doki annak...

A POKOL JÓLNEVELTJEI

Ma két effektus is megjelent az életemben. Az egyik az "elkiabálási", a másik a "falbarúgási." Az egyik azt az évszázados népi bölcsességet emeli gyakorlattá, ami úgy szól: "nem szabad elkiabálni semmit!" Nos, én tegnap le mertem írni, hogy egészen jól vagyok. Ez kár volt, mert ma lesújtott a végzetem, néhány rosszullét formájában. "Csak ne bízd el annyira magad!"-figyelmeztetett a maga erőszakos és utálatos módján. Többször elszédültem, és azt hiszem, csak az erre kiképzett járásmódom...

MÉLYPONTRÓL A GYŐZELEM FELÉ

Az utóbbi időben tényleg jobban vagyok, de nem akarom elkiabálni. Viszont nekem is voltak iszonyatos mélypontjaim, akkor például, amikor az oldalamat kellett szorítani az ágyhoz, hogy érezzem magam, hogy tudjam, hogy vagyok, élek. Vagy akkor, amikor éjszaka felébredtem és fogalmam sem voltam,hol vagyok. Szerettem volna WC-re menni, egy kijáratot keresni a szobán, de csak rámtoluló falakat láttam, amik menthetetlenül rámzuhantak. Vagy akkor, amikor csak kóvályogtam nap közben is, és alig tudtam...

APRÓSÁGOK, AMIK SEGÍTENEK

Aki egy kicsit is megperzselődött a pánikbetegséggel, az már biztosan tartogat a tarsolyában egy-két fortélyt is, amik a "túlélését" biztosítják. Ezekhez vagy olvasmányai révén jutott hozzá, vagy elég volt a személyes tapasztalat. Esetleg az orvosa adott néhány használható gyakorlati tanácsot. Minden második ezzel foglalkozó irodalom a légzést ajánlja, vagyis ennek kontrollálását. Nos, a tudatos légzés tényleg nagyon jó dolog,például a jógában. De erre az esetre alkalmatlanok. Legalábbis én...

ELSŐ SZÁMÚ SEGÍTSÉGEK

Vannak olyan ismerőseim, akik azt mondják, rajtam nem is látszik, hogy pánikbeteg vagyok. De mitől látszana? Ami a pánikkal kapcsolataos testi tünet, az mind olyasmi,ami szemmel nem  látható. A szédülés, a gombócok,a feszülések, a görcsök nem nyilatkoznak meg külsőleg. De azért ezek folyamatosan jelen vannak, és csak abban van különbség, hogy milyen intenzitással. Én is voltam olyan mélyponton, mint sok sorstársam, amikor már sehol sem volt jó, még a lakás egyébként megszokott oltalma sem...

VAN, AKI NEM FÉL

Ma beszélgettem egy kedves munkatársammal, aki szintén keresztül ment egy kálvárián, minek következtében neki is voltak olyan lelki bajai, ami hasonlít a pánikbetegséggel jelölt szörnyűségre. Neki azt volt nehéz megemészteni,hogy otthagyta a férje egy fiatalabb nő miatt. Az "emésztés"  a lelkét támadta meg. Csak a négy fal között volt hajlandó lenni, ha mégis menni kellett valamerre, akkor futott oda és vissza, hogy minél előbb az otthonában tudhassa magát. Azon nem lepődtem meg, hogy egy...

A ROSSZ BEFŐTT

Azt hiszem, hogy az egész csak egy rossz kondícionálás. Tartósítom a félelemeim. Beföttet csinálok belőlük, mint más a nyár gyümölcseiből. Persze, ha belegondolok, ez egy nagyon félresikerült hasonlat. Mert van itt mindenféle íz, de hogy édes lenne, mint a cseresznyebefőtt, azt azért nem lehet mondani. Az íz, ami ezt az állapotot kíséri, mindenhez jobban hasonlítható, mint az édeshez. Savanyú, csípős, olykor keserű.És fémes, mint a félelem tipikus ízérzete.Csak az eltevés stimmel. Érdekes...

AZ ÉN DÉVA-VÁRAM

Elképesztő, ahogy packázik velem ez a nyavalya. Néha egészen jól vagyok. Úgy érzem, minden oké. Váratlanul tör rám a "jóllét", zavarba ejtően,  nem is tudok vele mit kezdeni, mert azért folyamatosan gyanakvó vagyok, várom, mikor csap le rám az újabb roham. Olyan is megtörtént már, hogy elbíztam magam, azt gondoltam, nekem már kutya bajom, amikor aztán mégis csak beüt a krach, egy váratlan tornádó formájában, és elsodor minden addigra felépített reményt. Az "én déva-váram", így nevezem a...

VÁLÁS UTÁN

Amikor először kaptam xanax-ot, próbáltam elrejteni mindenféle helyre. Ennek az lett a vége, hogy vagy nem tudtam hirtelen, hogy hova is dugtam legutóbb, vagy olyan lehetetlen helyet találtam számára, aminek a megközelítése kész tortúrával járt. Rettegtem attól a lehetőségtől, hogy valaki a családomból felfedezi, nem akartam senkinek sem elmondani a "titkot". Amikor éppen el kellett számolni az időmmel,akkor mindig azt hazudtam, hogy a fogorvoshoz megyek. Szerintem nem létezik annyi lyukas...

PÁNIKSÁGOM HISTÓRIÁJA

Azzal a bizonyos könyvvel kéne kezdeni, amiről a múltkor írtam, hogy nekem minden nyavalyás feltételem adott volt ahhoz, hogy megfertőzödjem ezzel a betegséggel. Alapvetően szorongó, parázó alkat voltam, mindenféle frusztráltsággal és kóros önbizalomhiánnyal. Voltak légzési betegségeim, asztmám, köhögési rohamaim, fulladásaim, szénanáthám. Voltak műtéteim, gerinc-és visszér műtét, voltam a halál közelében, tehát szinte minden adott volt, ami a kialakulásához szükségeltetik. S mindez meg lett...

SZEMBE KELL NÉZNI

Ma arra kért a doki, hogy menjünk végig a betegségemen, próbáljam elmesélni az egyes állomásokat,a főbb gócpontokat. Próbáljam úgy nézni a saját történetemet, mint egy filmet,kivülről és tárgyilagosan, és ragadjam ki belőle azokat az epizódokat, amelyek szerintem fontosak lehetnek. Mondtam neki, hogy ez nem fpg menni, mert erre egy hét sem lenne elég, nem hogy ez a fél óra, ami a rendelkezésünkre áll. Semmi baj, válaszolta, akkor írjam le ezeket. Nem tudom, hogy menni fog-e, hosszú oldalakat...

PÁNIKOS BARÁTOK

Van egy pár barátom, aki szintén pánikbeteg. Nem tudom, nekem úgy tűnik, hogy a fél világ az. Vagy csak én mozgok olyan körökben, ahol ez elterjedt dolog? Sokat beszélgetek velük erről az egészről. Nagyon sok hasonló vonás van közöttünk. Mindannyian ugyanúgy kezdtük. Valami szorongásfélével, aminek nem volt tárgya. Csak úgy jött, szinte a semmiből, szinte a derült égből. Persze volt mindenkinek "háttere": Egy rossz párkapcsolat, egy őrjöngő férj, egy feleség, aki megcsalta az urát, egy...

MI KELL A PÁNIKBETEGSÉG MEGSZERZÉSÉHEZ?

Pár éve kezembe akadt egy könyv. Akkor már én is átéltem néhány rohamot, kompetens lettem a dologban. A könyv felsorolt egy tucat  tényezőt, amely erősítheti, determinálhatja a rohamot. Be kellett látnom, hogy klasszikus eset vagyok. Annyira, hogy azon még magam is elcsodálkoztam. Mi szükségeltetik ahhoz, hogy valaki egy jó kis pánikbetegséget szerezzen? Jó, ha alapvetően szorongó alkat. Oké, ez stimmel.

A DOKINÁL

A dokihoz járás és a gyógyszerszedés is elég sporadikus nálam. Szeretnék mind a kettőtől megszabadulni, ezért néha megpróbálkozok az elhagyásukkal, de aztán mindig belekerülök egy olyan kátyúba, ahonnan csak a segítségükkel tudok kikászálódni. Így van az, hogy hol felbukkanok a doki várótermében, hirtelen és váratlanul, hol hanyagolom őt egy időre. Persze mindig megkapom érte a fejmosást. Az ideggyógyászat váróterme is megér egy külön misét. Az ember gyanakodva figyeli a másikat, és próbálja...

MINT A PAPÍRHAJÓ

A reggel a legrosszabb. Össze kell szednem magam, valósággal erőt gyűjtenem, hogy elindulhassak otthonról. Úgy készülök rá, mint más egy ejtőernyős ugrásra. Egy depressziós ismerősöm mesélte, hogy ő minden nap "felépíti" magát. Valami ilyesmiről van szó nálam is. Sokat segítenek a gyerekek. Az a tény, hogy "menni kell, tenni kell." Nincs mese, el kell öket kísérni az iskolába, vásárolni kell, ügyeket intézni. Sokszor arra gondolok, ha ők nem lennének, talán ki sem mozdulnék a négy fal közül....

PANELCIRKUSZ

Tegnap este panelcirkusz volt nálunk megint. Ezek családi veszekedések, a keményebbik fajtából. Aki panelházban él, az tudja,miről beszélek. Ilyenkor veszedelmes hangok szabadulnak el,állati ordítások, vészterhes csapkodások és betondöngetések. Nem is muszáj hallani a szavakat, elég a hangsúlyt és a szitkozódások ütemét. Nagyon nehezen viselem. Pláne, ha gyerekhang is belesikít. Úgy fülelek, mint a félősek az éjszakai neszekre, azonnal észreveszem és meghallom, ha csetepaté van valahol a...

EMLÉKSZEM

Emlékszem, amikor anyósom kijelentette egyszer, hogy milyen marhaság a gyermekágyi depresszió, hogy olyan nem létezik,ő már csak tudja,nyafogás az egész. De arra is emlékszem,hogy én meg arra gondoltam, az a marhaság, amit ő mond. Biztos voltam benne, hogy van ilyen betegség, noha ez engem elkerült, hál'istennek.Talán már akkor érzékenységem volt a lelki nyavalyákra. Pedig az időtájt nem is sejtettem, hogy velem is történhet valami hasonló. Mégis utolért. Pontosan tudom a kezdetét, helyét és...