A derékfájás lehetséges okai

Az akut derékfájás legtöbbször otthoni kezeléssel is javul, bizonyos esetekben azonban nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást, mivel komolyabb betegségek tünete is lehet.

Öt felnőttből négynél legalább egyszer kialakult kifejezett derékfájdalom élete során, ez az egyik leggyakoribb oka az orvos-beteg találkozásoknak és a táppénznek.

A derékfájás legtöbb esetben életmód eredetű, alkalmi, nem túl erős és más súlyos panaszokkal nem járó esetekben nem szükséges orvosi kivizsgálás és terápia. Helyes testtartással és rendszeres mozgással kialakulása megelőzhető vagy elodázható, illetve a kialakult panaszok mérsékelhetők, elősegíthető a gyógyulás és csökkenthető az ismételt kialakulás kockázata.

Vannak azonban olyan esetek, amikor sürgősségi orvoshoz fordulás, vagy mielőbbi alapos kivizsgálás indokolt. Erre rendkívül erős, mozgáskorlátozottságot eredményező fájdalom és neurológiai panaszok (zsibbadás, érzéskiesés) jelentkezése, illetve tartós (4 hétnél régebben fennálló) vagy rövid időn belül rendszeresen kiújuló derékfájdalmak esetén van szükség. Szerencsére ritkán van szükség műtéti kezelésre és ritkán okoz tartós mozgáskorlátozottságot.

A derékfájás gyakori okai

Nem specifikus derékfájdalom

A derékfájdalom leggyakoribb közvetlen okai a túlnyújtott (meghúzódott) hátizmok és gerincízületi szalagok, a túlságosan összenyomott porckorongok, valamint a túl kemény, görcsös gerinckörnyéki izmok (izomspazmus). Rendszerint nem mutatható ki egyetlen anatómiai elváltozás, hanem a mozgásban részt vevő különböző szövetek együttesen, egymással összefüggésben okozzák a panaszt. Ezen elváltozások rendszerint a nem megfelelő emelés, cipekedés vagy egy hirtelen rossz mozdulat következtében alakulnak ki, ám ezek csak kiváltó tényezők, közvetve leggyakrabban a helytelen testtartás és a mozgásszegény életmód áll a derékfájás hátterében. Kezelése éppen ezért az esetek döntő többségében gerinctornát és aktív életmódot jelent.

Ez a típus jelenti a derékfájdalmak messze leggyakoribb, 90 százalék körüli arányban előforduló okát. A köznyelvben leginkább az akut, nem specifikus derékfájdalomra használják a lumbágó kifejezést.

Gyakori anatómiai okok

Degeneratív elváltozások: csigolyabántalom (spondylosis) és kisízületi kopás (spondyloarthrosis) - Ezek a degeneratív elváltozások a gerinc "elhasználódása" miatt alakulnak ki, tehát általában az öregedés és a gerincoszlopot károsító életmód velejárói. A spondylosis a gerinccsigolyák közötti porckorongok ellaposodása és csigolyák peremén kialakuló kopásos eredetű csontkinövések kialakulása. A porckorongok ellaposodását előidéző folyamat idővel porckorongsérvhez vezethet. A spondyloarthrosis (vagy spondylarthrosis) a csigolyák közötti kisízületek porckopása, az ízületeket borító porc elvékonyodása, töredezetté válása, majd felszívódása. Vannak, akiknél idős korban sem érik el azt a mértéket, hogy tüneteket okozzanak. Mozgásszegény életmód, elhízás, a gerincoszlop rendellenes terhelése és dohányzás esetén már középkorúaknál is kialakulhat.

Csontritkulás és csigolyatörés - Az oszteoporózis a csontok anyagának kóros mértékű megkevesbedése úgy, hogy a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad. Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek (csigolyaösszeroppanás). Idősebb életkorban érdemes erre a lehetőségre gondolni, képalkotó vizsgálattal igazolható vagy kizárható.

Gerincsérv és isiász - Gerincsérvről, pontosabb megfogalmazásban porckorongsérvről akkor beszélünk, ha a porckorong elveszti tartását és hátrafelé kitüremkedik, illetve külső burka el is szakad, és a belsejében levő lágy, gumihoz hasonló anyag kinyomódik belőle. Ez közvetlen nyomás alá helyezi a gerinc belsejéből, a gerinccsatornából kilépő idegeket, ez okozza az éles fájdalmat ("becsípődött derék"). A porckorongsérv ugyanakkor nem mindenkinél okoz derékfájást, amennyiben az idegek nem érintettek. Isiász akkor alakul ki, ha a gerincsérv az ülőideget (nervusz iszkiádikusz) nyomja. Éles, a farpofákba és a láb hátulsó felszínére sugárzó fájdalom jellemzi.

Gerinccsatorna-szűkület - Gerinccsatorna-szűkületről akkor beszélünk, ha a gerincvelőt és az idegeket körülvevő, a csigolyák által képzett csontos csatorna beszűkült. Ennek oka a csigolyák csontállományának túlnövekedése, ami egy idő után szintén nyomhatja a gerincvelőt és az idegeket.

Spondilolisztézis (spondylolisthesis) - Spondylolisthesis vagy csigolyaelcsúszás akkor alakul ki, ha az egyik csigolya teste és íve elválik egymástól, ami miatt a gerinc egy része fokozatosan elcsúszik a másik részéhez képest. A csigolyák elcsúszását a háti izmok próbálják stabilizálni és kompenzálni, ez vezet a derékfájáshoz.

Számos gerinccsigolya eredetű okra jellemző, hogy elsősorban ébredés után, reggel okoz derékfájást, mely napközben mozgás hatására enyhül vagy megszűnik.

Pszichés eredetű derékfájás

Egyes vélekedések szerint pszichés okok is szerepet játszhatnak a fájdalom kialakulásában. A felhalmozódó stressz izomspazmushoz vezethet, majd egy esemény - például egy nagyobb megterhelés - kiváltja a derékfájdalmat. A hát- és derékfájás a depresszióval is ördögi kört hozhat létre, mivel a mozgásszegény életmód, rossz alvás is erősíti a panaszokat. Elsősorban akut, legalább 12 hete fennálló derékfájás és a kórelőzményben pszichés eredetre utaló egyéb panasz esetén érdemes erre a lehetőségre gondolni.

Ritka, de súlyos, deréktáji panaszt okozó betegségek

Kauda ekvina szindróma (cauda equina, lófarok - a gerincvelő alatti idegköteg) - Súlyos állapot, amely a lábak gyengeségével, a törzs alsó része és a combok zsibbadásával ("lovaglónadrág"), illetve a vizelet és a székletürítés szabályozásának zavarával jár. Sürgősségi ellátást igényel.

Daganatok - A gerincvelői daganat nyomhatja az idegeket és ezáltal fájdalmat okoz. A daganatok okozta derékfájdalom lehet primer vagy metasztatikus, azaz elsődlegesen is érintheti a gerincet, vagy más szervről érkező áttétként is. A daganatos fájdalom nehezen reagál a kezelésre, pihenésre romlik. Egyes daganatellenes terápiák mellékhatása is lehet a csontállomány gyengülése, ami akár a csigolyatest összeroppanását is okozhatja.

Sérülések - A gerinctörés/csigolyatörés, a csontok, szalagok, illetve izmok baleseti eredetű sérülései, a gerincet érintő műtétek, instabil csigolyaösszeroppanás mind krónikus deréktáji fájdalom kialakulásához vezethetnek. A krónikus fájdalom kezelése néha nagyon nehéz, és az egyszerűbb okoktól eltérően ezekben az esetekben orvosi utasításra valóban fontos az ágynyugalom.

Fertőzés (spondilodiscitis, osteomielitis) - A derékfájáshoz társuló láz, melegségérzés gerinc fertőzéses megbetegedésének tünete lehet. A fertőzés gyakran bakteriális eredetű, mely általában a véráram közvetítésével juttatja a kórokozót a célszervbe, ott gyulladást okozva.

Gyulladásos gerincbetegségek (spondylarthritis, spondylitis) - A fertőzéses eredet mellett steril gyulladás is okozhat derékfájást. Gyulladásos gerincbetegség például a Becterew-kór (spondylitis ankylopoetica) vagy a sacroileitis (csípő-keresztcsonti ízület gyulladása). Pihenéskor a fájdalom fokozódik (elsősorban a keresztcsont tájékán), a gyulladás miatt kísérheti láz, fogyás, fáradékonyság. A beteg életkora is diagnosztikus jelentőségű, a Bechterew-kór jellemzően fiatal felnőttkorban jelentkezik.

Derékba kisugárzó fájdalom

A derékfájást okozhatják nem mozgásszervi betegségek is, amikor a fájdalom nem áll összefüggésben a gerinccsigolyákkal, szalagokkal, vagy a hátizmokkal, hanem más szervekről sugárzik át. Gyakran okoznak panaszokat:

• emésztőszervi betegségek - pl. epekő, kólika, székrekedés
• nefrológiai - pl. vesekő, vesemedence-gyulladás
• urológiai - húgyúti fertőzések
• nőgyógyászati eredetű kórképek - pl. menstruációs görcsök kisugárzása
• ritkán a tüdőgyulladás is.

Nem tárgyaljuk a testszerte, így részben deréktájon is fájdalmat okozó kórképeket.

Lásd még A derék- és hátfájdalom belgyógyászati okai

Mikor forduljunk orvoshoz?

Egyszerű akut derékfájás

Az egyszerű, vagyis idegrendszeri zavarral (zsibbadás, hangyamászásérzés, érzéskiesés, vizelet- és székletürítési zavar) nem járó akut derékfájdalom esetén a panaszok legtöbbször otthoni kezelésre is javulnak, nem szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálat sem.

Ebben az esetben a vény nélkül is kapható nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. aszpirin, ibuprofen) segítenek a fájdalom enyhítésében. Hosszú távon ezek szedése is kerülendő a mellékhatások miatt, ezért csak jelentős fájdalom esetén és rövid ideig érdemes alkalmazni ezeket.

A tartós fekvés, ágynyugalom és mozdulatlanság kerülendő. A derékfájás okának kezeléséhez ez nem járul hozzá, hanem csak a fájdalom elkerülését szolgálja átmenetileg, de tartós javulás és az ismételt derékfájás megelőzése csak a mozgatástól várható. A fájdalom enyhülésével párhuzamosan, fokozatosan vissza kell vezetni a fizikai aktivitást: egy-két napig csak függőleges törzs mellett szabad mozogni, nem szabad emelni, cipelni, később érdemes visszatérni a normál hétköznapi tevékenységekhez, a munkába való visszatéréssel sem kell megvárni a derékfájás megszűnését, panaszmentessé válás után pedig a mozgásterápia segíthet a derékfájás kiújulásának megelőzésében.

Sürgős kivizsgálást szükségessé tevő derékpanaszok és kísérőtünetek

Mivel a derékfájás ritkán komolyabb betegség tünete is lehet, illetve fennáll a tartós idegi károsodás veszélye, ezért azonnal forduljon orvoshoz, ha derékfájdalmára az alábbiak bármelyike jellemző:

• folyamatosan fennáll, intenzív, különösen fekvő helyzetben, vagy éjszaka;
• az egyik vagy mindkét lábba kisugárzik (isiász);
• az egyik vagy mindkét láb gyengeségét, zsibbadását, érzéskiesését okozza (akár csak kis bőrterületen is);
• széklet-, illetve vizeletürítési panaszokat okoz;
• hasi fájdalommal vagy pulzáló érzéssel, illetve lázzal társul;
• esés vagy a hátat ért ütést követően alakul ki, és a fájdalom intenzív;
• korábban már volt daganatos megbetegedése, illetve derékfájdalma indokolatlan fogyással társul;
• csontritkulása van, vagy idősebb életkoránál fogva fennáll a csigolyaösszeroppanás kockázata;
• bakteriális fertőzéssel együtt lép fel a derékfájdalom;
• más betegségére immunszuppresszáns gyógyszert vagy szteroidot kap (szájon át vagy injekcióban).

Tartós derékfájás

Ha a derékfájás nem múlik el 4 héten belül (szubakut vagy krónikus derékfájás), illetve a fájdalom hamar kiújul, forduljon orvoshoz, mert alapos kivizsgálás lehet szükséges az esetleges egyéb okok után kutatva.

Folytatás

• A derékfájás: hogyan kezelhető?
• Tanácsok a derékfájás megelőzéséhez: testtartás, gyakorlatok

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus