• Kanyaró - Tünetek és szövődmények

        WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        A kanyaró lázzal és kiütéssel járó fertőző megbetegedés, Magyarországon a kötelező oltásnak köszönhetően 2002 és 2016 között csak behurcolt esetek fordultak elő. A kanyaró elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

        A kanyaró (morbilli) igen fertőző vírusos megbetegedés, emberről, emberre cseppfertőzéssel, azaz köhögéssel és tüsszentéssel terjed. Lappangási ideje körülbelül 10 nap. Megelőzése egyedül a napjainkban már kötelező védőoltással lehetséges. Ennek eredményeként hazánból a vírus  csaknem teljesen eltűnt, ám az elmúlt években ismét több kanyarós esetet fordult elő.

        A kanyaró tünetei

        A kanyaró jellemző tünetei típusos esetben

        • Magas láz
        • Légúti tünetek (orrfolyás, köhögés, torokgyulladás)
        • Fejfájás, nyaki fájdalom
        • Kötőhártya-gyulladás
        • Kiütés: arcon majd az egész testen
        • Foltok a szájüregben (Kolpik-folt)

        A kanyaró lázzal kezdődik, majd csakhamar felső légúti, hurutos tünetek jelennek meg (gyulladás, orrfolyás, száraz köhögés), valamint kötőhártya-gyulladás alakul ki. A beteg már ekkor fertőz  és fertőzőképessége a kiütések megjelenését követő négy napig  tart.

        A kanyaró korai tünetei (a láz, a felső légutak gyulladása, a kötőhártya-gyulladás) rendszerint hirtelen kezdődnek. A láz ebben a fázisban igen magas, akár 40-41 fokos is lehet, rossz közérzettel, fejfájással, nyakfájással párosulhat. A későbbi, kiütéses fázisban a láz és a fejfájás rendszerint csökken vagy akár el is múlik, ám gyakran a betegség késői fázisában ismét visszatér.

        Hirdetések

        A hurutos legúti tünetek kezdetét követően körülbelül négy nap múlva jelennek meg a kanyaróra jellemző kiütések, először az arcon, a fül mögött és a hajas fejbőrön, majd az egész testre terjednek. Eleinte halványabbak, majd sötétebb élénkvöröses, akár kissé barnás árnyalatúak is lehetnek, és a méretük is nagyobb lesz, a bőrből kissé kiemelkednek, összefolyhatnak, de teljesen egybefüggő bőrpírt nem okoz. A kiütések megjelenésük sorrendjében tűnnek el, ekkor kis, korpázó hámlás, vagy barna foltok olykor még láthatók.

        Már a kiütések előtti napokban megjelennek a szájüreg nyálkahártyáján - legtöbbször a nagyőrlők magasságában - a betegségre jellemző foltok, amelyek vöröses udvarral körülvett fehéres felrakódások. Ezek a Koplik-foltok. Testszerte nyirokcsomó nagyobbodás is előfordulhat.

        Kiütéses fertőző betegségek: kanyaró, bárányhimlő, rózsahimlő, skarlát
        A különböző fertőző betegségek kiütéseinek összehasonlítása

        Atípusos esetben a kanyaró tünetei egészen enyhék is lehetnek, ilyenkor alacsony a láz, nem jellemző a fejfájás vagy a kötőhártya-gyulladás, torokgyulladás, és enyhébbek a felső légúti panaszok. Elsősorban a csecsemőkorukban anyatejjel táplált gyermekeknél jelentkezhet ilyen formában, mert a szoptatással antitestek juthattak a szervezetükbe.

        Bár a betegség elsősorban gyermekeket érint, felnőttek esetében sokszor súlyosabbak a tünetek (magasabb láz, erősebb gyulladásos tünetek).

        Részletesen Mi okozhat még kiütéseket gyermekünkön? További kiütéses gyermekkori betegségek

        A kanyarós beteg kezelése

        A kanyaró az esetek többségében komplikációk nélkül 1-3 hét alatt lezajlik, és a súlyos tünetek ellenére jó a gyógyulási esély. A szövődménymentes esetek kezelése elsősorban tüneti kezelés: lázcsillapítás (magas láz esetén), ágynyugalom, folyadékpótlás, specifikus terápiája nincs.

        Súlyos szövődmények

        Súlyos, néhány esetben sajnos halálos szövődmény is kialakulhat kanyaró esetén. Elsősorban az immunhiányos betegeket érinthetik nagyobb arányban a komplikációk, a betegek döntő többségénél a kanyaró fent leírt tünetei a jellemzőek.

        A kisgyerekeknél leggyakrabban előforduló szövődmény a hasmenés és a középfülgyulladás.

        Legsúlyosabb lehet, a szerencsére ritkán előforduló, a kiütések halványodása során kialakuló agyvelőgyulladás, amely a kamaszkoron túli fiatalok életét veszélyeztetheti. Késői, akár 1-2 évtized múlva jelentkező, igen ritka, de halálos szövődmény egy degeneratív jellegű agyvelőgyulladás, az ún. subacut sclerotizáló panencephalitis vagy Dawson-kór.

        A tüdőgyulladásnak két formája jöhet létre, az egyik magától a kanyaró vírustól, még a kiütéses időszakban jelentkezhet csecsemőkorúaknál és szintén járhat halálozással. A másik, bakteriális forma később jelentkezik. A tüdőgyulladás gyógyulási esélye jobb, de ez is lehet végzetes kimenetelű.

        A betegség kiállása tartós immunitást hoz létre, azaz a kanyaró megbetegedésen átesettek később már védettnek tekinthetők a fertőzéssel szemben.

        Hasznos tudnivalók a kanyaróról

        Mit tehetünk a továbbfertőzés ellen?

        Mivel a kanyaró kezdeti tünetei nem specifikusak, a jellegzetes kiütések csak a későbbi szakaszban jelentkeznek, a panaszok (magas láz, kötőhártya-gyulladás, hurutos felső légúti panaszok) alapján nehéz a diagnosztizálása. A vírus ugyanakkor már ebben a szakaszban is igen könnyen fertőz, ezért könnyen továbbterjedhet a beteg közvetlen környezetére, amennyiben náluk nem alakult ki a vírussal szembeni védettség.

        A betegnek a fertőzés továbbadásának elkerülése érdekében mindenképp kerülnie kell a közösséget, maradjon otthon. Ennek ellenére könnyen alakulhat ki járvány, amelynek egyetlen hatékony megelőzési lehetősége a védőoltás.

        A kanyaró elleni MMR oltás

        Az ún. MMR egy komplex védőoltás, amely a kanyaró (morbilli) mumpsz és a rózsahimlő (rubeola) ellen nyújt védelmet. A vakcina élő gyengített vírusokat tartalmaz. A kötelező oltás két részből áll, az elsőt jellemzően 12-15 hónapos korban kapják a kisgyermekek. A szakmai ajánlás egy második, emlékeztető oltás beadását is javasolja 11 éves korban. Az emlékeztető oltással közel száz százalékos védettség alakítható ki.

        Akut betegség esetén a védőoltást el kell halasztani, továbbá egyes ritka betegségek is az ellenjavallatok között szerepelnek (leukémia, alacsony vérlemezkeszám, immunhiányos betegségek), ezekben az esetekben ugyanis a legyengített vírusok is megbetegedést okoznak. Az MMR oltás utáni hetekben egyes esetekben lázzal járó ún. oltási betegség alakulhat ki, azonban az ezzel járó kellemetlenségek eltörpülnek a vakcina által jelentett védelem mellett.

        Az oltás beadása számos esetben felnőtteknél is indokolt lehet, noha a magyar lakosság jelentős része megkapta a vakcinát gyermekkorában.

        • Az 1969 előtt születettek nem kaptak rutinszerű védőoltást, továbbá az 1978 előtt születettek csak egy kötelező oltást kaptak.
        • A kanyarón átesettek egész életükre szóló védettséggel rendelkeznek, ám számos felnőtt nem volt még beteg, vagy más típusú kiütéses betegsége volt.

        A fentiek alapján tehát napjainkban is a veszélyeztetettek közé tartoznak a védőoltáson át nem esett csecsemők, a védőoltásban nem részesülő krónikus betegek, valamint azon 1969 előtt született felnőttek, akik nem estek át korábban kanyarófertőzésen. Az 1969 és 1978 között születetteknél akkor ajánlott a második oltás beadása, ha fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek (pl. gyakran utazik a kanyarójárvány által érintett romániai megyékbe) és nincs ellenjavallat (terhesen illetve a már említett betegségek esetén nem adható).

        Bővebben Részletesen az MRR oltásról

        A vakcina beadása után 2 héttel alakul ki a védettség, ezen az időintervallumon belül még nem szabad a járvány által érintett területekre utazásni vagy kanyarós beteg közelében tartózkodni.

        Dr. Árki Ildikó

        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
        Országos Epidemiológiai központ

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A rotavírus-fertőzés

        Dr. Kónya Judit

        3-5 éves korra szinte minden gyermek átesik a fertőzésen. Fontos tudnivalók!

        Vérnyomás és sport

        B. M., szakfordító

        A mozgásszegény életmód a magas vérnyomás egyik kockázati tényezője.

        A krupp kiváltó okai és kezelése

        A kruppot főleg vírus-, ritkábban baktériumfertőzés okozza. Jellegzetessége, hogy általában váratlanul, az éjszakai órákban kezdődő...

        A bárányhimlő tünetei és kezelése

        A bárányhimlő az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló járványos gyermekbetegség. Elsősorban zárt közösségben...

        Skarlát: tünetek, kezelés és megelőzés

        A skarlát (régebbi nevén vörheny) egy bakteriális fertőzés, ami a test jelentős részét beborító vörös kiütések formájában...

        Kanyaróveszély és terhesség

        A kanyaró egy erősen fertőző, ám nem gyakori gyermekkori betegség, amely terhes nők számára igen veszélyes lehet. A paramyxovirus okozta...

        Kanyaró - Válaszok a leggyakrabban feltett...

        Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket kanyarótémában. Tünetek, lappangási idő, komplikációk, megelőzés.

        A rotavírus-fertőzés - Mit kell tudni...

        A rotavírus-fertőzés okozza a legtöbb, enyhébb vagy súlyosabb kiszáradást okozó, hányással, hasmenéssel járó betegséget kisgyermekek...

        A mandulagyulladás típusai és kezelésük

        A garat- és orrmandulák gyulladásos betegségei közé tartozik az akut mandulagyulladás, a krónikus mandulagyulladás, a mandulakő és a...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA