• Kanyaró - Tünetek és szövődmények

        WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        A kanyaró lázzal és kiütéssel járó fertőző megbetegedés, Magyarországon a kötelező oltásnak köszönhetően 2002 és 2016 között csak behurcolt esetek fordultak elő. A kanyaró elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

        A kanyaró (morbilli) igen fertőző vírusos megbetegedés, emberről, emberre cseppfertőzéssel, azaz köhögéssel és tüsszentéssel terjed. Lappangási ideje körülbelül 10 nap. Megelőzése egyedül a napjainkban már kötelező védőoltással lehetséges. Ennek eredményeként hazánból a vírus  csaknem teljesen eltűnt, ám az elmúlt években ismét több kanyarós esetet fordult elő.

        A kanyaró tünetei

        A kanyaró jellemző tünetei típusos esetben

        • Magas láz
        • Légúti tünetek (orrfolyás, köhögés, torokgyulladás)
        • Fejfájás, nyaki fájdalom
        • Kötőhártya-gyulladás
        • Kiütés: arcon majd az egész testen
        • Foltok a szájüregben (Kolpik-folt)

        A kanyaró lázzal kezdődik, majd csakhamar felső légúti, hurutos tünetek jelennek meg (gyulladás, orrfolyás, száraz köhögés), valamint kötőhártya-gyulladás alakul ki. A beteg már ekkor fertőz  és fertőzőképessége a kiütések megjelenését követő négy napig  tart.

        A kanyaró korai tünetei (a láz, a felső légutak gyulladása, a kötőhártya-gyulladás) rendszerint hirtelen kezdődnek. A láz ebben a fázisban igen magas, akár 40-41 fokos is lehet, rossz közérzettel, fejfájással, nyakfájással párosulhat. A későbbi, kiütéses fázisban a láz és a fejfájás rendszerint csökken vagy akár el is múlik, ám gyakran a betegség késői fázisában ismét visszatér.

        Hirdetések

        A hurutos legúti tünetek kezdetét követően körülbelül négy nap múlva jelennek meg a kanyaróra jellemző kiütések, először az arcon, a fül mögött és a hajas fejbőrön, majd az egész testre terjednek. Eleinte halványabbak, majd sötétebb élénkvöröses, akár kissé barnás árnyalatúak is lehetnek, és a méretük is nagyobb lesz, a bőrből kissé kiemelkednek, összefolyhatnak, de teljesen egybefüggő bőrpírt nem okoz. A kiütések megjelenésük sorrendjében tűnnek el, ekkor kis, korpázó hámlás, vagy barna foltok olykor még láthatók.

        Már a kiütések előtti napokban megjelennek a szájüreg nyálkahártyáján - legtöbbször a nagyőrlők magasságában - a betegségre jellemző foltok, amelyek vöröses udvarral körülvett fehéres felrakódások. Ezek a Koplik-foltok. Testszerte nyirokcsomó nagyobbodás is előfordulhat.

        Kiütéses fertőző betegségek összehasonlítása: kanyaró, bárányhimlő, rózsahimlő, skarlát
        A különböző fertőző betegségek kiütéseinek összehasonlítása

        Atípusos esetben a kanyaró tünetei egészen enyhék is lehetnek, ilyenkor alacsony a láz, nem jellemző a fejfájás vagy a kötőhártya-gyulladás, torokgyulladás, és enyhébbek a felső légúti panaszok. Elsősorban a csecsemőkorukban anyatejjel táplált gyermekeknél jelentkezhet ilyen formában, mert a szoptatással antitestek juthattak a szervezetükbe.

        Bár a betegség elsősorban gyermekeket érint, felnőttek esetében sokszor súlyosabbak a tünetek (magasabb láz, erősebb gyulladásos tünetek).

        Részletesen Mi okozhat még kiütéseket gyermekünkön? További kiütéses gyermekkori betegségek

        A kanyarós beteg kezelése

        A kanyaró az esetek többségében komplikációk nélkül 1-3 hét alatt lezajlik, és a súlyos tünetek ellenére jó a gyógyulási esély. A szövődménymentes esetek kezelése elsősorban tüneti kezelés: lázcsillapítás (magas láz esetén), ágynyugalom, folyadékpótlás, specifikus terápiája nincs.

        Súlyos szövődmények

        Súlyos, néhány esetben sajnos halálos szövődmény is kialakulhat kanyaró esetén. Elsősorban az immunhiányos betegeket érinthetik nagyobb arányban a komplikációk, a betegek döntő többségénél a kanyaró fent leírt tünetei a jellemzőek.

        A kisgyerekeknél leggyakrabban előforduló szövődmény a hasmenés és a középfülgyulladás.

        Legsúlyosabb lehet, a szerencsére ritkán előforduló, a kiütések halványodása során kialakuló agyvelőgyulladás, amely a kamaszkoron túli fiatalok életét veszélyeztetheti. Késői, akár 1-2 évtized múlva jelentkező, igen ritka, de halálos szövődmény egy degeneratív jellegű agyvelőgyulladás, az ún. subacut sclerotizáló panencephalitis vagy Dawson-kór.

        A tüdőgyulladásnak két formája jöhet létre, az egyik magától a kanyaró vírustól, még a kiütéses időszakban jelentkezhet csecsemőkorúaknál és szintén járhat halálozással. A másik, bakteriális forma később jelentkezik. A tüdőgyulladás gyógyulási esélye jobb, de ez is lehet végzetes kimenetelű.

        A betegség kiállása tartós immunitást hoz létre, azaz a kanyaró megbetegedésen átesettek később már védettnek tekinthetők a fertőzéssel szemben.

        Hasznos tudnivalók a kanyaróról

        Mit tehetünk a továbbfertőzés ellen?

        Mivel a kanyaró kezdeti tünetei nem specifikusak, a jellegzetes kiütések csak a későbbi szakaszban jelentkeznek, a panaszok (magas láz, kötőhártya-gyulladás, hurutos felső légúti panaszok) alapján nehéz a diagnosztizálása. A vírus ugyanakkor már ebben a szakaszban is igen könnyen fertőz, ezért könnyen továbbterjedhet a beteg közvetlen környezetére, amennyiben náluk nem alakult ki a vírussal szembeni védettség.

        A betegnek a fertőzés továbbadásának elkerülése érdekében mindenképp kerülnie kell a közösséget, maradjon otthon. Ennek ellenére könnyen alakulhat ki járvány, amelynek egyetlen hatékony megelőzési lehetősége a védőoltás.

        A kanyaró elleni MMR oltás

        Az ún. MMR egy komplex védőoltás, amely a kanyaró (morbilli) mumpsz és a rózsahimlő (rubeola) ellen nyújt védelmet. A vakcina élő gyengített vírusokat tartalmaz. A kötelező oltás két részből áll, az elsőt jellemzően 12-15 hónapos korban kapják a kisgyermekek. A szakmai ajánlás egy második, emlékeztető oltás beadását is javasolja 11 éves korban. Az emlékeztető oltással közel száz százalékos védettség alakítható ki.

        Akut betegség esetén a védőoltást el kell halasztani, továbbá egyes ritka betegségek is az ellenjavallatok között szerepelnek (leukémia, alacsony vérlemezkeszám, immunhiányos betegségek), ezekben az esetekben ugyanis a legyengített vírusok is megbetegedést okoznak. Az MMR oltás utáni hetekben egyes esetekben lázzal járó ún. oltási betegség alakulhat ki, azonban az ezzel járó kellemetlenségek eltörpülnek a vakcina által jelentett védelem mellett.

        Az oltás beadása számos esetben felnőtteknél is indokolt lehet, noha a magyar lakosság jelentős része megkapta a vakcinát gyermekkorában.

        • Az 1969 előtt születettek nem kaptak rutinszerű védőoltást, továbbá az 1978 előtt születettek csak egy kötelező oltást kaptak.
        • A kanyarón átesettek egész életükre szóló védettséggel rendelkeznek, ám számos felnőtt nem volt még beteg, vagy más típusú kiütéses betegsége volt.

        A fentiek alapján tehát napjainkban is a veszélyeztetettek közé tartoznak a védőoltáson át nem esett csecsemők, a védőoltásban nem részesülő krónikus betegek, valamint azon 1969 előtt született felnőttek, akik nem estek át korábban kanyarófertőzésen. Az 1969 és 1978 között születetteknél akkor ajánlott a második oltás beadása, ha fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek (pl. gyakran utazik a kanyarójárvány által érintett romániai megyékbe) és nincs ellenjavallat (terhesen illetve a már említett betegségek esetén nem adható).

        Bővebben Részletesen az MRR oltásról

        A vakcina beadása után 2 héttel alakul ki a védettség, ezen az időintervallumon belül még nem szabad a járvány által érintett területekre utazásni vagy kanyarós beteg közelében tartózkodni.

        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
        Országos Epidemiológiai központ

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Sarcoidosis

        Dr. Lajtos Melinda

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Délnyugat-Ázsia: Egészségügyi kockázatok utazáskor

        Különösen azoknak, akik szakmai okból gyakran vagy hosszabb ideig tartózkodnak valamely délkelet-ázsiai országban, illetve azoknak, akik eleve valamilyen egészségügyi problémával küzdenek, tisztában kell lenniük az utazás előtti lehetséges fertőző betegségekkel, illetve ajánlott betartaniuk az utazással kapcsolatos általános és konkrét egészségügyi ajánlásokat.

        Migrén: már gyermekkorban is

        A migrén jellegzetes módon gyerekkorban, kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, és az öregedés során egyre ritkábban és egyre kisebb intenzitással jelentkezik. A fizikai szenvedés mellett gyakori az iskolai hiányzás és a rendszeres kórházlátogatás, ehhez jön még hozzá az aggódó szülők által kivett táppénz is.

        A Lyme-kór

        A Lyme-kór, mint bizonyos kullancsfajok által terjesztett betegség, nem túl régen került be a köztudatba. A kórkép csak olyan kullancsok csípésével terjed, amelyek maguk is fertőzöttek az ún. Borrelia burgdorferi nevű baktériummal. Ez a kórokozó felelős ugyanis a Lyme-kór tüneteinek kialakulásáért.

        Európai Immunizációs Hét: minden védőoltást kapott ember hozzájárul egy mindenki számára egészségesebb jövőhöz

        A védőoltások hatásosak. Az elmúlt 60 év során több gyermekéletet mentettek meg, mint bármilyen egyéb orvosi beavatkozás. A WHO Európai Régiójának többi országával együtt Magyarországis április 23. és 29. között ünnepli az Európai Immunizációs Hetet, hogy felhívja a figyelmet: minden embernek joga és felelőssége, hogy védve legyen az oltások által megelőzhető betegségekkel szemben.

        Kisgyermekkel az orvosnál - Praktikus tanácsok szülőknek

        Nem egy felnőtt rémálma az orvosnál tett látogatás. A kiszolgáltatottság érzése és a bizonytalanság a közeljövő beavatkozásaival szemben, az idegen környezet jelenléte még az idősebb korosztály képviselőiben is szorongást szül.

        Orrvérzés gyermekeknél - Hogyan segíthet?

        A gyerekeknél viszonylag gyakori problémát jelent az orrvérzés, sokszor elég hozzá az orrfújás, de felső légúti fertőzések során akár spontán is kialakulhat. Télen a fűtött helyiségek levegője kiszárítja az orrnyálkahártyát, ami begyulladhat, és vérezhet is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA