Basedow-kór - A pajzsmirigy túlműködésének leggyakoribb oka

A Basedow-kór a pajzsmirigy autoimmun betegsége, melynek során a TSH-receptorok ellen termelődő antitestek fokozott működésre késztetik a pajzsmirigyet, a szerv túlműködését váltva ki.

Pajzsmirigy-túlműködés esetén a pajzsmirigy túl sok hormont termel, a fokozott aktivitással összefüggésben megnagyobbodik. Létezik olyan formája, ahol a mirigyben egy túlműködő göb helyezkedik el (göbös strúma), ez az idősebbek körében leggyakrabban előforduló típus. Előfordul olyan eset is, amikor egy autoimmun folyamat eredményeként az egész pajzsmirigy fokozottan működik, ezt a formát nevezzük Basedow-kórnak (Graves-Basedow-kórnak), ami a pajzsmirigy-túlműködés leggyakoribb formája, főleg a fiatalabb korosztályban.

A pajzsmirigy túlműködését (hyperthyreosis) a vérben megjelenő TSH receptor elleni antitestek okozzák, mivel a receptorok működését akadályozó ellenanyagok a pajzsmirigyet fokozott hormontermelésre kényszerítik. A betegség pontos kiváltó oka nem ismert és kialakulását biztosan megelőzni nem lehet, de a hajlam családon belül öröklődik, illetve megjelenését fokozza a dohányzás. Sokszor megfigyelhető, hogy a tünetek nagyobb stresszhelyzet után jelentkeznek.

A Basedow-kór tünetei

A betegség jellegzetes, figyelemfelhívó tüneteit (az úgynevezett „merseburgi triász”-t) a névadó Basedow írta le. Ezek a tünetek a következők:

1. pajzsmirigy-megnagyobbodás (strúma), amely egyenletesen megnagyobbodott és fájdalmatlan
2. szapora szívműködés, ami a túlműködés gyakori következménye
3. kidülledő szem, ami nem minden betegnél fordul elő, de specifikus a kórképre

Mivel a pajzsmirigyhormonok minden szervre és az anyagcserére is hatással vannak, a betegség tünetei igen szerteágazóak. Ezek jelentős része a pajzsmirigy-túlműködés minden formájára érvényes panaszok.

Kardiológiai tünetek - Keringésük felgyorsul, a szív szaporábban és olykor szabálytalanul ver, a vérnyomás is megemelkedik. A szív fokozott munkája miatt megemelkedik a szívizom oxigénigénye, ami súlyos szívpanaszokat okozhat.

Idegrendszeri tünetek - A Basedow-kóros beteg ember ingerlékeny, gyakori hangulatingadozásai vannak. A koncentrálás nehezen megy, a gyerekek rontanak az iskolai eredményeiken. Rosszul alszanak, nyugtalanul forgolódnak. Az idegrendszeri zavarok akár súlyos pszichés zavarokig is vezethetnek. Az izomgyengeség nagyon zavaró lehet: legszembetűnőbb a végtagok felső részének a gyengesége, ami pl. a lépcsőn járást, vagy a guggolásból való felállást teszi nehézzé.

Bőrtünetek - A betegek bőre meleg, nedves, a meleget nehezen tűrik. A hajhullás gyakori, a haj töredezővé, vékony szálúvá válik. Előfordul, hogy a lábszár elülső részén a bőr megvastagszik, tömött tapintatú, narancshéjhoz hasonló lesz (pretibiális mixoedema). Ez egy aránylag ritka, ám a Basedow-kórra jellemző tünet.

Légzőszervek - A légzőrendszer részéről észrevehető a nehézlégzés, ami pl. a fennálló asztmát súlyosbítja.

Nemi funkciók - Nőknél rendszertelen menstruáció, férfiaknál csökkent libidó és potenciazavar jelentkezik, a fogantatás esélye csökken.

Szemtünetek - A Basedow-kór egyik jellegzetes társuló tünete lehet a szem előredülledésével járó ophtalmopathia (oftalmopátia). Ez sajnos olyan súlyos mértéket is elérhet, hogy a beteg szem mozgása, esetenként látása károsodhat. Ezen kívül felléphet szemszárazság, gyulladás, szemhéjduzzanat.

Emésztőszervi tünetek - A betegek étvágya rendkívül jó lesz, de mégis fogyásnak indulnak. A fogyás jelentős mértékű lehet, hetek alatt 5-10 kg-ot is leadhatnak. A belek fokozott mozgása miatt többször van széklet naponta, akár hasmenés, hányás is kialakulhat.

Anyagcserezavarok - Megemlíthető a cukoranyagcsere zavar kialakulása (vércukorszint), magasabb májfunkciós eltérések, és a kalcium vizelettel való fokozott ürülése. Nagyon súlyos esetben életveszélyes állapot is kialakulhat pajzsmirigy-túlműködés következtében.

Nem minden tünet jelentkezik minden betegnél.

A Basedow-kór kivizsgálása

Graves-Basedow-kór gyanúja esetén a betegeknél elsődlegesen a hormonszintek laboratóriumi vizsgálata történik meg.

Pajzsmirigyünk két hormont termel, ezek a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3). A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH szint megnő, és ez fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH szint csökken. A szabályozás rendkívül finom, így a működés zavarait a TSH szint kóros volta hamar jelzi. Graves-Basedow-kór esetén a vérben mért TSH-szint nagyon alacsony, a tiroxin (fT4) és a trijódtironin (fT3) szint pedig magas lesz.

Labor értelmező TSH | fT3 (free T3) | fT4 (free T4)

A képalkotó vizsgálatok közül pajzsmirigy-ultrahang és izotóp vizsgálatot is kér az orvos, ahol a pajzsmirigy egyenletes megnagyobbodását és fokozott működését lehet kimutatni.

Autoimmun eredetű kórképként általában nincs szükség pajzsmirigy-biopsziára, ami a göbök, daganatos csomók vizsgálatához szükséges.

A Basedow-kór kezelési lehetőségei

A terápia lehet gyógyszeres, törtőnhet izotóppal vagy műtéttel. A kezelési mód kiválasztása a Basedow-kórban szenvedő beteg és az orvos megbeszélése során dől el.

A gyógyszeres kezelés a pajzsmirigyhormon-képzést csökkentő gyógyszerek adagolásával történik. Általában 1-2 évig tartó gyógyszerszedés szükséges, ennek során gyakrabban szükséges ellenőrizni a hormonszinteket. Emellett a magas pulzusszámot és vérnyomást erre ható gyógyszerrel (béta-blokkoló) csökkentik.

A gyógyszeres kezelés befejezése után a betegek legalább felénél a probléma rendeződik, tartós tünetmentesség érhető el. A betegek másik részénél ugyanakkor visszaesés előfordulhat, ennek aránya közel 50 százalék. Az ismételt kezelés után ebben a betegkörben a második visszaesés aránya akár a 90 százalékot is eléri, ezért ilyenkor végleges - a pajzsmirigyet részben vagy egészben eltávolító ill. elpusztító - megoldást kell alkalmazni. Egyes esetekben (pl. ha túl nagy strúma) már első kezelési módként is a műtéti vagy izotópkezelés mellett javasolt dönteni.

Az izotópkezelést (radiojód kezelés) vértelen műtétnek is szokták nevezni, ugyanis a műtéthez hasonlóan pusztítja a pajzsmirigy szövetét, ugyanakkor nem jár tényleges sebészeti beavatkozással. Ilyenkor radioaktív jódizotópot adnak a betegnek szájon át, amit a pajzsmirigy jódigénye miatt a pajzsmirigyszövet vesz fel. Ez a sugárzó anyag elpusztítja a pajzsmirigy szövetetét vagy annak jelentős részét, így csökken a kóros mértékű hormontermelés. Gyermekeknél izotópkezelést Magyarországon nem alkalmaznak.

A pajzsmirigyműtét során pedig, a pajzsmirigy nagy részét sebészi úton eltávolítják, a megmaradó szövetmennyiség elegendő a szükséges hormonmennyiség előállítására. A pajzsmirigyműtét menetéről itt írtunk részletesen.

Az izotópkezelés és a műtét után is előfordul, hogy a maradék pajzsmirigyszövet nem tud annyi hormont termelni, amennyi a szervezet számára elegendő lenne. Ilyenkor kívülről, tabletta formájában pótoljuk a pajzsmirigyhormont (levotiroxin), a készítmény szedése élethosszig szükséges, rendszeres ellenőrzés mellett.

Fontos életviteli tanácsok pajzsmirigy-túlműködésben szenvedőknek

Fontos, hogy a kezelés során néhány dolgot betartson a beteg.

• Nem javasolt napozni, mert a betegség rosszabbodását válthatja ki.

• Az alkoholfogyasztás kerülendő, ugyanezen okból.

• A stresszhelyzetek kerülése is javít a pajzsmirigy-túlműködés okozta panaszokon.

• A dohányzás rendkívüli mértékben ronthat a szem állapotán, feltétlenül abbahagyandó.

• A túlzott koffeinfogyasztás ronthat a betegséggel járó kardiológiai és idegrendszeri panaszokon.

• A jódtartalmú élelmiszerek fogyasztásának kontrollja, mérséklése fontos a hipertireózisos beteg számára.

Amennyiben gyógyszeres kezelést kap a beteg a túlműködés megszüntetésére, láz, illetve torokgyulladás esetén vérképet kell ellenőriztetni, mivel ezeknek a gyógyszereknek egy ritka, de súlyos mellékhatása lehet a fehérvérsejtek bizonyos típusának kóros csökkenése, amit időben észre kell venni.

A gondozást és a kezelés irányítását endokrinológus szakorvos végzi, a gyógyszeres kezelés hatékonyságát néhány havonta kontroll vizsgálatokon ellenőrzik.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus