A sárgaság okai

Sárgaságnak a bőr, a nyálkahártyák és a szem ínhártyájának sárgás elszíneződését nevezzük, mely a szövetekben lerakódó epefesték következménye. Mivel a sárgaság leggyakrabban súlyos betegség tünete, azonnali orvosi vizsgálat és kezelés javasolt.

Sárga elszíneződést okozhat a nagymértékű sárgarépa- és sütőtök-fogyasztás is (főként gyermekeknél), ilyenkor azonban a szemfehérje nem sárga!

A valódi sárgaság okozója az epefesték, a bilirubin felszaporodása. Ennek 85 százaléka a vörösvérsejtek lebomlása során képződik, mely fiziológiás körülmények között a lépben megy végbe. Ezt követően a bilirubin a véráram útján a májba jut, ahol a májsejtek víz által oldékonnyá alakítják, majd az epébe kiválasztják. Az epevezetéken keresztül ez a nyombélbe jut, majd 80 százaléka a széklettel kiürül, 20 százaléka peidg a bélből visszaszívódik.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A fentiekben részletezett folyamatból adódóan a sárgaságok három csoportját különböztetjük meg: a máj előtti fázist (prehepaticus icterus), a máj eredetű sárgaságot és az ún. elzáródásos icterust (posthepaticus).

A sárgaság lehetséges okai

Hepatitis B

A hepatitis B a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése, mintegy 300 millió idült HBV-fertőzöttet tartanak nyilván, és csak becsülni lehet a nyilván nem tartott fertőzöttek számát. A világ népességének mintegy 20-30 százalékában kimutatható, hogy élete során hepatitis B fertőzésen esett át... Tudjon meg többet a Hepatits B fertőzésről a WEBBetegen!

Máj előtti okra visszavezethető sárgaság esetén a fokozott vörösvérsejt-pusztulás okoz emelkedett bilirubin-szintet a vérben. Ezt az állapotot vérképzőszervi és immunbetegségek okozhatják.

Májbetegséghez társuló sárgaságot okozhatnak veleszületett enzimeltérések, vírusos májgyulladások, gyógyszer és alkohol okozta májkárosodás, májzsugorodás.

Az epefelvétel, átalakítás, kiválasztás zavara örökletes enzimhiány következménye is lehet. Leggyakoribb ilyen szindróma a Gilbert-kór, mely a lakosság 5 százalékát érinti. Éhezés, fizikai terhelés hatására megjelenő enyhe sárgaság jellemzi, mely semmilyen egyéb laboreltéréssel nem jár. Kórjóslata jó, különösebb terápiát nem igényel, az éhezés azonban kerülendő!

Sárgasággal, lázzal, májenzim-értékek emelkedésével járnak a vírusos májgyulladások. Ezek 95 százalékát az öt kifejezetten májspecifikus vírustörzs, a hepatitis A, B, C, D és E okozza.

Az újszülöttkori sárgaság

Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. A sárgaság fokozódik, majd lassan lezajlik: érett újszülötteknél az első 2 hétben, koraszülött babáknál elhúzódóbban, akár egy hónapig is eltarthat. Ez az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része. >> Bővebben az újszülöttkori sárgaságról.

Gyakori oka az sárgaságnak a máj toxikus sérülése, melyet akár gyógyszerek, akár tartós alkoholfogyasztás válthat ki. A májkárosító szerek okozhatnak akut gyulladást, de folyamatos, tartós behatásuk visszafordíthatatlan májzsugorodáshoz, májelégtelenséghez vezethet.

A harmadik csoportba az epelefolyási akadály miatt kialakuló kórképek tartoznak. A kiváltó tényező minden esetben a máj és az epevezeték nyombélbe való beszájadzása között helyezkedik el. A máj két lebenyéből egy-egy epevezeték indul, majd egyesülnek, ezt követően csatlakozik az epehólyag a közös epevezetékhez, mely a hasnyálmirigy feji részén áthaladva jut a nyombélbe, az esetek nagyrészében a hasnyálmirigy kivezető csövével együtt. A nyombélbe való beszájadzásnál egy izomgyűrű szabályozza az epeürülést, ezt Oddi-sphincternek nevezik.

Az epe elzáródásának leggyakoribb oka

Az elzáródás leggyakoribb oka (40 százalékban) az epeúti kövesség. Általában az epehólyagban létrejövő, majd a közös epevezetékbe kerülő kövek okozzák a panaszokat, de epehólyag eltávolítást követően a tágult epevezetékben is képződhetnek kövek. 35 százalékban rosszindulatú tumoros folyamatok okozzák az epeutak kompresszióját, ez lehet elsődleges epeúti rák, de kiindulhat a hasnyálmirigy-fejből, a májból, ritkán a nyombélből is.

A májkapuban elhelyezkedő nyirokcsomók duzzanata (akár gyulladás, akár tumoros áttétképződés miatt) is gyakran jár epeúti elzáródással. 15-20 százalékban jóindulatú szűkületek, gyulladások állnak a panaszok hátterében, ebbe a csoportba tartozik a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás okozta hegesedés, az Oddi-sphincter kóros működése, az epehólyagműtétet követő sérülés.

Ha az elzáródás fokozatosan alakul ki, a sárgaság fájdalommentesen jelentkezhet, de hirtelen elzáródásnál erős görcsös fájdalmak jelentkeznek. A pangó epe könnyen felülfertőződhet, epevezeték-gyulladást okozva, mely magas lázzal, hidegrázással jár és könnyen vérmérgezéshez vezethet. Elzáródásos sárgaságra utal ha széklet nagyon világos, a vizelet pedig nagyon sötét színű. Az epefesték bőrben való lerakódása gyakran erős viszketést okoz.

Tekintettel arra, hogy néhány kivételtől eltekintve (pl. Gilbert kór) a sárgaság súlyos betegség tünete, azonnali orvosi vizsgálat és kezelés javasolt.

(Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus)