A diabetes mellitus krónikus betegség, melyet az inzulin elégtelen mennyisége, vagy funkciójának csökkenése okoz. A cukorbeteg páciensek esetében az anyagcsere komplex zavara alakul ki, mely számos másodlagos kórkép kialakulásához vezet.
Az inzulin olyan fehérjetermészetű anyag, melyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek béta-sejtjei termelnek. Az inzulinnak alapvető szerepe van az anyagcsere szabályozásában, továbbá növekedési faktorként is hat.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Általánosságban elmondható, hogy az inzulin serkenti az anyagcsere felépítő, és gátolja a lebontó folyamatait - fokozza a glikogén (egyfajta összetett szénhidrát), a zsírok és a fehérjék felépítését, ezzel szemben gátolja azok lebontását.
A cukorbeteg páciensek esetében az anyagcsere komplex zavara alakul ki, mely számos másodlagos kórkép kialakulásához vezet.
Az 1-es típus hátterében a hasnyálmirigy Langerhans-szigetek béta-sejtjeinek pusztulása miatt abszolút inzulinhiány alakul ki, vagyis a termelődő inzulin nem elégíti ki a szervezet számára szükséges mennyiséget.
Ön tudta? |
| Becslések szerint minden cukorbetegre legalább egy ember jut, akinél már kialakult a betegség, de nincsenek tünetei, ezért nem is tud róla. Figyelmeztető jelek cukorbetegség esetén>> |
Az 1a típus esetében az immunrendszer valamilyen ok által kiváltott reakciója következtében pusztulnak a sejtek, ahol a kiváltó tényező lehet például egy vírusfertőzés. Az 1b esetben az ok ismeretlen marad, ám Európában ez a típus csak elvétve fordul elő.
Az 1-es típus gyakran családi halmozódást mutat, amely az örökletes jelleget bizonyítja. A gyakran kimutatható inzulin vagy béta-sejt elleni antitestek autoimmun mechanizmusra utalnak.
A 2-es típusú diabétesz relatív inzulinhiány kialakulása miatt jön létre.
![]() |
| A cukorfelszívódás sémás ábrája; Forrás |
Ez azt jelenti, hogy a termelődő inzulin mennyisége elegendő, ám funkcióját nem képes megfelelően kifejteni, vagy a célsejtek inzulin iránti érzéketlensége, vagy a nem kielégítő kiválasztódás miatt.
Vagyis az inzulin vagy nem jut el a hatás helyére, vagy a receptorok nem képesek a megfelelő jel továbbítására. (Régebben megkülönböztettek 2a és 2b típusú cukorbetegséget az alapján, hogy a kór normál alkatú vagy túlsúlyos egyénekben alakult ki. A mai felfogás szerint ennek nincs relevanciája.)
A 2-es típus legtöbbször az ún. metabolikus szindróma talaján fejlődik ki, melynek alapja a túlzott táplálékfelvétel és az ennek következtében kialakuló elhízás.
A fokozott kalóriaellátás megnöveli az inzulin elválasztását, ami az inzulinreceptorok megkevesbedéséhez, és emiatt az inzulin hatásának csökkenéséhez vezet.
Cukorbetegség - Egyéb típusok |
| A 3-as típus az előidéző okok alapján különíthető el. A 3A típus oka a béta-sejtek működésének genetikai defektusa, a 3B esetében az inzulinhatás genetikusan kódolt hibája bizonyítható. A 3C a hasnyálmirigy betegségére (krónikus pancreatitis, más néven idült hasnyálmirigygyulladás), a 3D hormonális zavarokra (Cushing-kór, hyperthyreosis, stb.), a 3E kémiai szerek vagy gyógyszerek hatására (pl.: szteroidok), a 3F különböző vírusfertőzésekre (újszülöttkori rubeolafertőzés, Cytomegalovírus fertőzés), a 3G immunológiai okokra (inzulin ellen termelődött autoimmun antitestek jelenléte), a 3H az előzőktől különböző genetikai betegségekre (pl.: Down-kór) vezethető vissza. A diabétesz 3-as típusba tartozó formái nagyon ritkák. |
Ennek következtében további inzulintermelés következik be, ezzel egy önmagát erősítő folyamat jön létre. A 2-es típusú diabétesz akkor alakul ki, amikor a hasnyálmirigy béta-sejtjei kimerülnek, és nem képesek nagyobb inzulinmennyiség előállítására.
Amikor a cukorbetegség diagnózisát kimondják egy adott betegnél, akkor egyben azt is, hogy egy életre szóló krónikus, progresszív betegséggel kell együtt élnie, amely már nem visszafordítható, de megfelelő kezeléssel egyensúlyban tartható.
A cukorbetegség kezelése az 1-es típus esetén inzulinkészítmények, 2-es típus esetén életmódrendezés, diéta, szükség esetén szájon át alkalmazandó gyógyszerek segítségével történik.
A vércukorszint megfelelő határok közt tartása nagyon fontos, mivel a magas értékek a kiserek és idegek károsításával komoly szövődmények kialakulásához vezetnek (ideghártya károsodás, vakság, veseelégtelenség, lábamputáció). A cél a szövődmények megelőzése, amelyért mind az orvosnak, mind a betegnek mindent meg kell tennie.
(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)
Puffadás, emésztési zavarok? Pattanások, kiütések? Visszatérő fejfájás? Migrén? (x)
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Cukorbetegség (diabétesz) témában:
A diabétesz jele? Van inzulin rezisztenciám? Tanácstalan új cukorbeteg