• Az akut és krónikus csalánkiütés

        Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Molnár Katalin PhD, bőrgyógyász, allergológus

        A nyugati típusú életmódot folytató országokban a lakosság több mint 20 százaléka allergiás. Az allergiások részben bőrgyógyászati tünetekkel járó betegségben szenvednek, például ekcéma, akut és krónikus csalánkiütés, ételérzékenység, ételintolerancia, kontakt dermatitisz vagy gyógyszerérzékenység.

        A csalánkiütést a bőr éles szélű, viszkető vagy fájdalmas, vörös duzzanata jellemzi, mely elmúlhat néhány nap vagy hét alatt, de jelentkezhet visszatérően, hónapokig vagy évekig. Sokszínű betegségcsoport melynek számos oka lehet, különböző provokáló faktorok ronthatják és klinikai megjelenése is változatos. Klinikai tanulmányok szerint az esetek kis részében, 20-30%-ában derül fény az urticaria okára. A csalánkiütés kezelésének két legfontosabb része a csalánkiütés mögött álló okok, provokáló faktorok felderítése és eliminációja, valamint a tünetmentességre törekedő kezelés.

        A csalánkiütés osztályozása

        Az akut urticaria olyan csalánkiütés, mely 6 héten belül tünetmentessé válik. Felnőtteknél és gyermekeknél is leggyakoribb kiváltó ok a vírusinfekció (felső légúti hurut, gastroenteritis). A csalánkiütés, illetve szem-és ajaködéma mértéke nem feltétlenül függ az infekció súlyosságától, enyhébb fertőzés is provokálhat kiterjedt csalánkiütést, illetve fordítva. Gyógyszer, étel fogyasztása vagy rovarcsípés is szerepelhet a provokáló faktorok között.

        Hirdetés

        Krónikus urticaria: 6 hétnél hosszabb ideig, csaknem naponta jelentkező - és 24 órán belül múló - csalánkiütés. A krónikus urticaria egy altípusa az úgynevezett fizikai urticaria csoport, mely során a bőrt ért fizikai ingerek hatására alakul ki csalánkiütés (vakarás, hideg, meleg, nyomás, víz, vibráció).

        Az urticaria kivizsgálása

        A nemzetközi urticaria irányelv akut csalánkiütés esetén rutin diagnosztikai vizsgálatok elvégzését nem ajánlja (azonban élelmiszer okozta tünetek esetén törekedni kell az allergén meghatározására, pl.: tej, tojás, mogyoró).

        Csalánkiütés, ödéma, száj- és szemviszketés, orrfolyás, légzési nehezítettség (étel fogyasztása - pl. tej, tojás, földimogyoró - vagy rovarcsípés után) az akut urticariára jellemző. A nemzetközi irányelvek szerint, ha a betegnek spec. IgE-vel vagy Prick-teszttel kimutatott étel-szenzitizációja van, csak akkor kell azt megvonni, ha az étel fogyasztása egyértelműen provokálja, diéta pedig javítja a tüneteket.

        Krónikus csalánkiütés esetén a kivizsgálás első lépése a részletes kórtörténet felvétele. Ennek alapján javasoltak rutin, illetve speciális diagnosztikai mérések, de nem széleskörű és költséges, szűrés jelleggel végzett vizsgálatok. A krónikus spontán urticaria provokáló faktorai között a fertőző ágensek (Sterptococcus, Staphylococcus, Helicobacter pylori, Chlamydia, Mycoplasma), gyógyszer, élelmiszer (intolerancia), pajzsmirigygyulladás szerepelnek. Krónikus urticaria autoimmun patomechanizmussal is kialakulhat. Az autoimmun urticaria bizonyítása autológ szérumteszttel lehetséges (ez saját szérum bőrbe való bejuttatását jelenti).

        Az ételintolerancia (pszeudoallergia) elsősorban felnőtteknél játszhat szerepet az akut vagy krónikus csalánkiütés kialakulásában. Ebben nem immunológiai reakció (koffein, hisztamintartalmú ételek, laktázhiány, Na-glutamát) vezet a tünetek kialakulásához. A reakció dózisfüggő, evést követő 10-30 perc után jelentkezik.  A reakció során általában egyéb panaszok is jelentkeznek (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, hasmenés, puffadás, fejfájás).

        A csalánkiütés kezelése

        A kezelés két legfontosabb része a csalánkiütés mögött álló okok, provokáló faktorok felderítése és eliminációja, valamint a tünetmentességre törekedő kezelés.  A gyanúba vehető élelmiszer fogyasztásának, felnőtteknél a gyógyszer szedésének abbahagyása vagy más csoportba tartozó hatóanyagra cserélése javasolt, valamint hisztaminban gazdag vagy hisztaminfelszabadító élelmiszerek (érlelt, füstölt húsok, halak, sajtok, savanyúságok, déligyümölcs, paradicsom, alkohol, csokoládé) fogyasztásának a kerülése (mediátormentes diéta). Esetleges gasztroenterológiai panaszok (reflux, gyomorsaveltérés, gastritis) feltárása és terápiája kívánatos. Amennyiben anamnézis felvétele során felmerül az infekció lehetősége, annak kizárása céljából góckutatás szükséges (fogászat, fül-orr-gégészet). A felnőtt korra jellemző ételintolerancia kimutatása nem lehetséges specifikus IgE teszttel vagy Prick-teszttel. 3 hetes mediátormentes diéta, majd a gyanúba vett élelmiszer visszaterhelése (provokáció) vezethet a diagnózishoz.

        A krónikus urticaria gyógyszeres kezelését az antihisztaminok adása jelenti. A növekvő számú új antihisztamin közül a cetirizin, dezloratadin, fexofenadin, levocetirizine, loratadin, rupatadine és bilastin esetén történt vizsgálat krónikus urticariában. Gyakran előfordul akár akut akár krónikus csalánkiütés esetén, hogy a napi egyszeri dózis nem hat eléggé. Ilyenkor megpróbálható a dózis emelése. A legjobb hatás elérése érdekében nem elég az antihisztaminok alkalmankénti bevétele, hanem folyamatos, a legalacsonyabb szükséges dózisban való szedése javasolt.  Új kezelési lehetőségként centrumokban elérhető az omalizumab (anti-IgE), mely 12 éves kor felett nagyon hatékonynak mutatkozott krónikus spontán urticaria kezelésében. Vitatott kérdés a szteroidok szisztémás használata. A szájon át történő szteroid adása akut tünetek (akut urticaria vagy krónikus urticaria fellángolása) esetén maximum 10 napig alkalmazható.

        Terhes nők esetében (főképp az első trimeszterben) kerülendő a szisztémás kezelés annak ellenére, hogy születési rendellenességre nem derült fény az azt szedők között. Terhességben az előnyben részesített szer a loratadin, illetve desloratadin, cetirizin és levocetirizin.

        Az urticaria gyakori, változó intenzitású és lefolyású, gyakran a betegek életminőségét nagyban rontó betegség. Érdemes tudni, hogy krónikus spontán csalánkiütésnél 47-70%-ban, fizikai csalánkiütések esetén 84%-ban 1 éven túl is jelentkeznek a tünetek. Orvos és beteg közös érdeke az okok mielőbbi feltárása, a provokáló faktorok kiiktatása és a hatékony kezelés elkezdése.

        Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

        Dr. Molnár Katalin PhD, bőrgyógyász, allergológus
        Svábhegyi Gyermekgyógyintézetbőrgyógyász szakrendelés

        Módosítva: 2018.11.08 18:23, Megjelenés: 2016.10.06 11:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Afta

        Afta

        Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Mi okozza? Hogyan kezelhető? Hogyan előzhető meg a kiújulása?

        Memóriaromlás

        Memóriaromlás

        Dr. Kerekes Éva

        Mi okozhat memóriaromlást? Mit tehet, ha memóriaromlást tapasztal?

        Hidegallergia: diagnózis, kiváltó okok, kezelés

        Az úgynevezett hidegallergia (hideg urticaria) orvosi értelemben valójában nem allergia, hanem a csalánkiütés egy speciális formája.

        A csalánkiütés kezelési lehetőségei

        A csalánbetegség kezelésében a kiváltó tényező megszüntetése, kezelése az első és legfontosabb feladat, ezen túl a panaszokat enyhítő számos gyógyszer is rendelkezésre áll. Nagy kihívást jelent azonban, hogy az esetek jelentős részében nem sikerül azonosítani a kiváltó okokat, továbbá a betegek egy része nem reagál a hagyományos kezelésekre (terápiarezisztens).

        A csalánkiütés

        Valószínűleg csalánkiütések jelentek meg Önön, amennyiben bőrén viszkető, vörös duzzanatok alakultak ki, jellemzően égő érzéssel és fájdalommal párosulva, amelyek 24 órán belül eltűnnek, majd napokig más-más bőrfelületen jelennek meg. A csalánkiütés a leggyakoribb bőrgyógyászati elváltozások egyike. Mi okozza, és hogyan diagnosztizálható?

        Mi a teendő rovarcsípés-allergia esetén?

        Ismert allergia esetén azonnal vigyük orvoshoz a beteget, ha rovarcsípés érte! A nem allergiás betegeknél a legtöbb esetben csak tüneti kezelés kell a fájdalom és viszketés enyhítésére, ám az egész szervezetre kiterjedő súlyos reakció esetén feltétlenül vigyük orvoshoz a beteget!

        Az angioödéma tünetei és okai

        Angioödéma során a bőrön keletkező kiütések mellett a végtagok, az arc (a szemek környékével, az ajkakkal vagy nyelvvel) duzzadása alakul ki, légzési és nyelési nehézséggel. Az első látásra is ijesztő tünetek rövid időn belül életveszélyes állapothoz is vezethetnek. Angioödéma jelentkezhet allergia, gyógyszerek vagy fertőzések következtében.

        A gyógyszerallergia

        Leggyakrabban antibiotikumok és egyes gyulladáscsökkentők okoznak allergiás reakciókat, ugyanakkor a nem kívánt hatásokat csak kis mértékben okozza az allergia.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások