A dohány kultúrája és a jövő embere

Társadalmi célú reklám - megrendelője: Philip Morris Magyarország Kft.
frissítve:

A dohány ceremoniális és törzsi gyógyítók általi használata messze megelőzte az európai hódítást. Az amerikai indiánok életében a dohány egy olyan növény volt, amit a földi élet és a teremtő közti kapcsolattartás eszközeként tiszteltek. (x)

Ma már tudjuk, hogy a dohányfüst, amiről az őslakosok úgy vélték, hogy véd a fizikai és szellemi ártó erőktől, a dohányzás tulajdonképpen legártalmasabb velejárója. Persze az indiánok dohányfogyasztását fegyelem és tudatosság jellemezte.

A dohányt kulturális örökségként őrző népcsoportok szemében a nyugati kultúrát jellemző, tulajdonképpen mértéktelen dohányzás egy deviáns viselkedési forma. Ez elsőre éles bírálatnak hat, de nagyon is valódi különbségek vannak a hagyományőrző és a fogyasztói magatartások mögött. Ennek történeti tükrében a modern társadalom tudatlansága – az egyre gyarapodó tudás ellenére – olyan tömegtermék piacát tette halhatatlanná, ami hosszú évtizedek óta szedi gyanútlan, értetlen vagy felelőtlen áldozatait.

A dohány szakrális használatakor már az őslakosok is figyeltek arra, hogy maga a füstölés ne legyen túl gyakori, illetve gyerekeket ne, vagy csak nagyon korlátozott mértékben tegyenek ki a füstnek. Már egy ilyen egyszerű példa is szemlélteti, hogy hol csúszott el a „modern” fogyasztó – pláne, ha bevillannak azok a képek, amik a passzív dohányzást elszenvedő családtagok és barátok mindennapjait illusztrálják. Hogyan lett mégis „természetes” számunkra, hogy emberek akár napi egy doboz cigarettával szállnak szembe a stresszel? Hogyan vált egy kulturális örökség függőséggé?

A fogyasztó társadalom kontrollvesztése nem új keletű jelenség. A dohánytermékek taroltak a XX. század elején kezdődő tömeggyártással. Népszerűségüket segítették a világháborúk, a korszerű marketingfogások és a biztonsági gyufa megjelenése is. A globális térhódítás ráadásul egy olyan korban zajlott le, amikor a legtöbben nem is sejthették, hogy a dohányzással milyen ártalmakat szabadít magára az ember. Sőt, a kezdetek kezdetén még egészségesnek is reklámozták a dohányzást.

Az emberekben kialakult egy olyan kép, ahol a cigarettaszívás egy elegáns, szexi, tehetős hóbort, ami a felnőttség, a szabadság és a közösségi élet egyik elengedhetetlen eleme. Nem mellesleg pedig a stresszoldás egy könnyen elérhető, gyors módja. Ezt követték olyan népegészségügyi problémák megjelenései, melyek nyilvánvalóvá tették a cigaretta és az egészségkárosodás közti egyértelmű összefüggéseket. Ahogy az orvosi bizonyítékok gyűltek, a dohánytermékek reklámozása betiltásra került, kötelezővé vált a lakossági tájékoztatás: „a dohányzás öl”. Hol tartunk ebben a folyamatban most?

Énkultúra és tudatosság

A XXI. század által meghozott változások közül kiemelkedik az egyre nagyobb teret hódító önismeret. Kritikus megközelítésben azt mondhatnánk, hogy divatba jött a tudatosság, és ezzel nem is járnánk messze a valóságtól. Kezd viszont nyilvánvalóvá válni, hogy a piacra dobott „énkultúra” eszközei éppen generációkat átívelő szemléletváltást hajtanak végre a fogyasztó társadalomban, ami alapjaiban kezdi megváltoztatni a legkülönbözőbb termékekhez és szolgáltatásokhoz való viszonyunkat.

A jelen embere számára nem mentség a tudatlanság. Ez az izgalmas társadalmi jelenség megfigyelhető a dohányzás és a leszokástámogatás példáján keresztül is. Minden információ és ismeret elérhető, és a tudásátadásnak számos csatornája van, ami kezdi az embereket egészségtudatosabb irányba mozgatni. Az énkultúra és önismereti trendek mentén lassan kezdünk rádöbbenni arra, hogy a döntési szabadság, amit sok dohányos magáénak érez, mindössze illúzió.

Persze olyan ideális állapot, ahol mindenki „tudással telt” és saját egészségére vonatkozóan a legjobb döntéseket tudja meghozni, még nem életszerű elképzelés. Az egymásnak ellentmondó információk, szokások és egyéni vágyak még sokáig fent fogják tartani azt a kockázati homeosztázist, amiben az ember meghozza az egészségére és jövőjére is kiható döntéseket. Az viszont már látszik, hogy egyre nagyobb igény van a tanult leleményesség eszközeire és a személyre szabható megoldásokra is, így érdemes egy újfajta kognitív megközelítésben is vizsgálni a dohányzási ártalom csökkentését célzó intézkedéseket. A jövő embere ugyanis – ezek szerint a trendek szerint – füstmentesen fog élni.

Mindez a jelenlegi tudásunk és az elérhető technológia alapján azt jelenti, hogy a tudatos fogyasztó rá sem szokik majd a dohányzásra, illetve ha már rászokott, a leszokás mellett dönt, szem előtt tartva azt a tényt, hogy dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja. Abban az esetben, ha a felnőtt fogyasztó valamilyen okból nem szokik le, akkor lehetősége van valamelyik füstmentes technológiát választani, ezzel tudatosan csökkentheti az egészségét veszélyeztető ártalmakat a cigarettázással összehasonlítva.

Felhasznált irodalom:

D’Silva, J., O’Gara, E., Villaluz, NT. (2018) Tobacco industry misappropriation of American Indian culture and traditional tobacco. Tobacco Control 2018;27:e57-e64.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Cikkajánló

A dohányzás káros hatásai

Dr. Diószegi Judit, pszichiáter
Dohányzás
Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Vajon minden dohányos tisztában van az összes következménnyel? Tekintsük át részletesen.
Magnézium
Magnézium

Szerepe van a depresszió elleni küzdelemben is.

Száraz köhögés
Száraz köhögés

Mi okozza, hogyan kezelje ezt a köhögéstípust?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Diószegi Judit, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.