• A dohányzási tilalom bevezetésének hatása az újszülöttek egészségére

        Szerző: Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont

        Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.

        Világszerte közpolitikai intézkedések sokasága igyekszik egészségesebb életmód felé terelni az embereket. Ezek közül is kiemelkedő fontosságúak a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedések, mivel az elkerülhető halálozások jelentős hányada köthető a dohányzáshoz. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.

        Hirdetés

        Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére. Ehhez az MTA Humán Tudományok Kutatóházában működő KSH-MTA KRTK kutatószoba nemzetközi szinten is kiemelkedő szolgáltatásait vettük igénybe, amelyek lehetőséget biztosítanak a KSH mikroadat-állományainak tudományos célú vizsgálatára. Elemzésünkben az egyéni szintű élveszületési és csecsemőhalálozási adatbázisokat használtuk.

        A vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlítottuk össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (pl. bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nem csak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől, így ideális kontrollcsoportként szolgáltak.

        Eredményeink szerint a dohányzási tilalom szignifikánsan javította az érintett anyák újszülöttjeinek egészségét. A jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony (2500 g alatti) születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett. A becsült hatások hasonló mértékűek, mint más, kifejezetten a terhes anyákat célzó és az újszülöttek egészségi mutatóit javítani szándékozó (pl. amerikai, kanadai) programok során tapasztalt hatások.

        A dohányzási tilalom bevezetése két fő mechanizmus útján javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról. Másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért a passzív dohányzás csökken. A felhasznált adatok nem adtak lehetőséget arra, hogy e két tényező jelentőségét közvetlenül megvizsgáljuk, ugyanakkor nagyobb hatásokat találtunk az érettségivel nem rendelkező (és a felmérések szerint nagyobb arányban dohányzó) nők újszülöttjeinél, ami arra utal, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat.

        Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.

        Olvasson tovább! Függőséghez vezethet a magzatként kapott nikotin

        (MTA TK)

        Módosítva: 2019.02.27 11:05, Megjelenés: 2019.02.27 11:05
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Ismét felméri a gyermekek tápláltsági állapotát az OGYÉI

        A Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálatot (COSI) a 2019/20-as tanév első félévében harmadik alkalommal végzik el. A felmérés az éves iskolai egészségügyi szűrések részeként várhatóan október 1. és 31. között lesz.

        Bébiételek - házilag

        A csecsemők egészséges fejlődése érdekében az anyatejes táplálás fontossága vitathatatlan. Az Egészségügyi Világszervezet véleménye szerint a bébiételek fogyasztása nem is ajánlható a kicsik 6 hónapos koráig - majd csak ezután iktathatóak be az étrendbe a csecsemő elválasztása idején, a kisgyermek étrendjének kiegészítéseként, vagy az általánosan fogyasztott élelmiszerekhez való fokozatos hozzászoktatás folyamán.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA