Mi lesz az alternatív technológiák sorsa a dohányzás visszaszorításában?

Szerző: WEBBeteg

A dohányzási ártalom csökkentése körüli vita a Lancetben sem veszít aktualitásából. A tudományos folyóiratban rendre szakértői eszmecsere zajlik a dohányzás visszaszorításával és az ártalomcsökkentésként ismert paradigmaváltással kapcsolatban.

2021 végén egy vezércikkben volt szó röviden arról, hogy a dohányzás visszaszorítását szolgáló szigorú szabályozás ugyan lassú, de eredményes. A látható tendencia viszont – bár javulást mutat – nem valószínű, hogy elégnek bizonyul majd a kitűzött cél eléréséhez. A cél ugyanis nem kevesebb, mint 2010 és 2025 között 30%-os csökkenést elérni a dohányfogyasztásban. A vezércikk szerint, ha a javuló tendenciát fenn akarjuk tartani, akkor további cselekvésre van szükség, és messze még a zéró toleranciát sugalló cél.

Míg a vezércikk alapgondolata, hogy a siker eléréséhez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményben (FCTC) elfogadottak szigorúbb betartására van szükség, addig két új-zélandi szakember a lapban arra hívja fel a figyelmet, hogy az országok túlnyomó többségében ez az elgondolás már nem alkalmas a dohányzás megelőzésére.

Robert Beaglehole és Ruth Bonita a WHO legfrissebb jelentésével támasztják alá érvelésüket, mely szerint nemzetközi szinten a dohányzók száma a 2000-es évek óta alig változott, és mindössze az országok egyharmada jár olyan úton, amin 2030-ra esetleg elérhető a 30%-os csökkenés. Emellett kritikaként fogalmazzák meg, hogy a nikotinfogyasztást füstmentesen biztosító alternatív eszközökkel kapcsolatos legfrissebb orvosi bizonyítékokat sem a WHO, sem az FCTC nem veszi figyelembe.

Mit tud az Egyesült Királyság, amit mi nem?

Az Egyesült Királyságban az 1970-es években a férfiak több mint 65%-a és a nők 40%-a dohányzott. Ennek ellenére a szigetország 2021-re elérte, hogy az 16-17%-ra csökkenjen a dohányzók aránya a lakosság körében, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítmény, és egyben messze meghaladja az európai átlagot. Az eredményre vezető 50 év során számos eszköz bevetésre került: a dohánytermékek megadóztatása, a füstmentességet elősegítő jogszabályok, valamint a szigorú forgalmazási feltételek és reklámkorlátozások mind-mind hozzájárultak ehhez az eredményhez.

A Lancet vezércikk szerzője, Darek Yach szerint az alábbiak szolgálhattak ennek a sikernek az elérésére:

  • az orvosi bizonyítékok, különösen az epidemiológiai tanulmányok eredményeinek közvetítése és hatékony felhasználása;
  • a céltudatos szakpolitikát kialakító szövetségek kialakítása az állami, szakmai és a civil szervezetek között.

David Yack, a WHO Nemfertőző Betegségekért felelős részlegének egykori igazgatója válaszlevélben kiegészítette a vezércikkben foglaltakat, mondván, hogy az Egyesült Királyságban látott eredmények nem a zéró tolerancia jegyében, hanem éppen a fokozatosság elve szerint – alternatív leszokástámogató megközelítésben valósulhattak meg. A vezércikk ugyanis nem tér ki arra, hogy a szigetországban a személyes tanácsadás mellett az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek is részét képezték az elmúlt időszak leszokástámogató programjainak. Yack egyben megjegyzi, hogy az új, alternatív dohánytermékeket használók kétszer nagyobb valószínűséggel szoknak le a dohányzásról, mint az egyéb nikotinhelyettesítő terápiákkal próbálkozók.

Az ártalomcsökkentésként ismert „deeszkalációs” megközelítés meghatározó szerepét a Public Health England többször is elismerte. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az NHS jelenleg vizsgálja a füstmentes alternatívák befogadásának lehetőségeit, például az orvosi receptre történő felírást a 2030. évi cél elérése érdekében.

A fenti valóséletbeli példa egybecseng a Beaglehole és Bonita által megfogalmazott kritikával is, mely szerint a WHO súlyos hibát vét azáltal, hogy az ártalomcsökkentés elvének alkalmazását általánosságban és a Keretegyezményben is kategorikusan kizárja. Mint hangsúlyozták, a legtöbben a nikotinfüggőség miatt dohányoznak, a füstmentes alternatívákkal elérhető ártalomcsökkentés pedig egy potenciálisan kevésbé súlyos formája az emberi szervezetbe történő nikotinbevitelnek, ami hosszútávon vissza is szoríthatja a károsabb cigarettafogyasztást és a cigarettagyártást is.

Az új-zélandi Füstmentes Generáció

Nem az Egyesült Királyság az egyetlen olyan ország, ahol az égés és füstmentes, cigarettát kiváltó eszközök gyakorlati részét képezik a leszokástámogatásnak. Új-Zéland a világon egyedülálló népegészségügyi stratégiát dolgozott ki, mely értelmében dohányt vásárolni minden 2009 után született állampolgár számára tilos lesz (ún. Füstmentes Generáció). A drasztikus terv szerint azonban az alacsony nikotintartalmú eszközök elérhetők maradnának, ami szintén az ártalomcsökkentés elvének beépítését jelenti: alternatívaként szolgál azok számára, akik valamely okból nem tudják felszámolni a nikotinfüggőséget.

Beaglehole és Bonita ezzel a társadalmi háttérrel sürgeti a Lancetet, hogy álljon ki a dohányzás okozta betegségteher mérséklésére alkalmas ártalomcsökkentő stratégiák mellett, és támogassa a WHO dohányzás-ellenőrzési szakpolitikájának független felülvizsgálatát. Mint írták, milliók élete a tét ebben a vitában. Meglátásuk szerint az ártalomcsökkentés elutasítását szorgalmazók figyelmen kívül hagyják a technológia fejlődését, és indokolatlanul is a nikotin-absztinenciát hirdetik, ezzel pedig éppen a legkárosabb terméknek, a cigarettának kedveznek.

Mi vár ránk a következő években?

Becslések szerint világszerte az emberek mintegy 20%-a jelenleg is dohányzik, ami minden évben mintegy 8 millió korai halálhoz vezet. Bár a dohányzók száma csökken, a javulás üteme egyre lassul, így a távlati célok eléréséhez valóban újabb fellépésre lehet szükség. A zéró toleranciát képviselő és az ártalomcsökkentést megfontoló táborok közös célja a füstmentesség, és a dohányzás okozta betegségteher jelentős csökkentése. A vita tárgyát viszont egyre inkább az képezi, hogy mit értünk „füstmentes” alatt.

A konszenzus kialakítását mindenesetre sürgetik a világjárvány dohányzási szokásokra gyakorolt hatásai is.

Felhasznált források:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Gyermektervezés Gyermektervezés

Ez a hormon is megakadályozhatja a teherbe esést. (x)

Szabálytalan ciklus? Szabálytalan ciklus?

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) is állhat a hátterében.

Milyen tényezők hajlamosítanak a...

Sokszor felmerülhet a kérdés: hogyan lehetett volna megelőzni a függőséget, még mielőtt az kialakult volna? Honnan tudhatom, hogy szerettem nem...

Mi lesz az alternatív technológiák...

A dohányzási ártalom csökkentése körüli vita a Lancetben sem veszít aktualitásából. A tudományos folyóiratban rendre szakértői eszmecsere zajlik...

Miért nehéz leszokni a...

Sokan, sokféle okból, sokféle módon válhatnak függővé - függetlenül a prevenciós programok sokaságától, mely a későbbi következmények...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.