Vesebetegségek

A vesekövek a vizelet bizonyos alkotóelemeiből alakulnak ki. Képződhetnek vesekövek a vesemedencékbe vezető csatornácskákban, a vesemedencében vagy az elvezető húgyutakban.

A veseelégtelenség heveny (akut) és idült (krónikus) formákban alakulhat ki. Akut veseelégtelenség leginkább súlyos betegségek vagy állapotok miatt alakul ki, ez a kiváltó ok megszűnésével rendeződhet, ellenkező esetben tartós veseelégtelenséghez vezet.

A vese betegségei kialakulhatnak önmagukban vagy rendszerbetegség részeként, szövődményeként. Magának a vesének az eltéréseit okozhatják a vesét megelőző szakasz betegségei (prerenális ok), a vese eltérései vagy a vesét követő húgyutak rendellenességei (postrenális ok).

Az életkor előrehaladtával a bőr megereszkedésének követkeményei is lehetnek a szemek alatti táskák, de súlyos betegségek is állhatnak a hátterében. Lássuk részletesen, hogy mi okozhatja!

Számos oka lehet annak, hogy a vizelet színe megváltozik. Ezek közt vannak teljesen ártalmatlan dolgok, ám a háttérben komoly betegségek is állhatnak.

Nagyjából minden tizedik európai ember csökkent vesefunkcióval él. A betegség lassan, csendesen, alig észrevehető tünetekkel jelentkezik, mint a szem körüli duzzadt, táskás bőr vagy a felpüffedt arc vagy az úgynevezett pókhas megjelenése, valamint a boka, csukló gyakori dagadása.

A magasvérnyomás-betegség napjainkban népbetegségnek mondható kórkép, szinte minden családban előfordul. Hazánkban a hipertónia a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség.

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

Egyes gyógyszerek - különböző mechanizmusokon keresztül - a vese bármelyik részének elváltozását eredményezhetik, ennek következményeként pedig csökkenthetik a veseműködést. A leggyakrabban vesekárosodást okozó gyógyszerhatóanyagok, a teljesség igénye nélkül.

Vesemedence-gyulladásnak (pyelitis) nevezzük a vesemedence nyálkahártyájának fertőződését, amely komoly figyelmet igényel, lehet súlyos, elhúzódó esetben a vese állományára is ráterjedhet (pyelonephritis), akár tartós szövődményekhez vezetve.

A felnőttkori rosszindulatú daganatok 3 százaléka vesedaganat, előfordulási gyakorisága az elmúlt évtizedekben folyamatosan, évi 2-4 százalékkal emelkedik. Ennek 80 százaléka az úgynevezett világossejtes veserák.

Renoparenchymás eredetű magas vérnyomásról akkor beszélünk, amikor az emelkedett vérnyomás hátterében a vese parenchymájának, vagyis a vesét alkotó szövetnek valamilyen megbetegedése áll.

Nemzetközi adatok alapján a rosszindulatú daganatok közt gyakoriságban a vese malignus elváltozásai a 15. helyet foglalják el, míg a halálozási sorrendben a 16. helyen állnak. A Globocan nemzetközi szervezet adatai alapján 2020-ban Magyarországon 2057 főnél diagnosztizáltak vesedaganatot, míg ugyanebben az évben 798-an hunytak el ebben a betegségben.

Gyakori panasz a lábdagadás, amelyet szinte minden ember megtapasztal élete során. A hátterében álló okok változatosak lehetnek, az életmódbeli sajátosságok éppúgy kiválthatják, mint egy komoly betegség. Hogyan különíthető el a két véglet? Mi minden okozhatja a lábak vizesedését?

A hiperfoszfatémia (hyperphosphataemia) a vér megemelkedett foszfátszintjét jelenti. Normál esetben a vérplazma foszfátkoncentrációja 0.9-1.4 mmol/l között van. Amennyiben az érték a normál tartomány felső határa fölé esik, akkor beszélhetünk hiperfoszfatémiáról.

Sokaknál előforduló, gyakran visszatérő jelenségről van szó, amelynek hátterében nem csupán testi okok állhatnak, hanem lelki tényezők is kiválthatják. A legtöbben ilyen panaszok esetén felfázásra (hólyaghurut) gondolnak, azonban egyéb alapbetegségek, szervi elváltozások is okozhatják a tüneteket.

Egészséges emberek bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatják, nem szükséges, hogy váltogassuk a különböző ásványvizeket időnként. Egészen más azonban a helyzet valamilyen betegség esetén.

Az ödéma számos betegség előrehaladott stádiumában megjelenhet. Gyakran előfordul szívelégtelenség, elégtelen veseműködés, májbetegségek és fertőző betegségek mellett is.

A GFR a vesék működését jellemző paraméter, amely megadja a vesén átszűrődő folyadék mennyiségét, térfogatát. Értékét a vérből vett minta alapján kalkulálják, a vizeletkoncentráció és -áramlás, illetve a vérplazma-koncentráció megadása alapján.