A vesekövesség kezelése

A vesekövesség kezelése a meglévő kövek eltávolítását és az általuk okozott panaszok megszüntetését célozza. Törekedni kell a kövek spontán távozásának elősegítésére, ám számos esetben más beavatkozásokra is szükség van a vesekövesség megszüntetéséhez.

A vesekövesség konzervatív kezelése

Az ún. konzervatív eljárás lényege, hogy invazív beavatkozás nélkül segítsük elő a kövek távozását a veséből. Ennek része a kellő mennyiségű mindennapi folyadékfogyasztás és a gyógyszeres terápia. Az alkalmazott gyógyszer lehet görcsoldó, a húgyutak tisztulását segítő, húgyvezetéket ellazító, tágító hatású gyógyszerek, illetve a kövek kiürülését célzó terápia.

Vesekőoldás - Tiszta húgysavkövek esetén lehetőség van szájon keresztül szedett gyógyszerrel feloldani a követ (citrátkeverékek, allopurinol), melyeket orvos írhat fel a betege számára. A cisztinkövek esetén is sikerrel járhat a gyógyszeres oldás. A struvitköveknél a fertőzést létrehozó baktériumok antibiotikus kezeléssel történő eltávolítása segít. A kalciumkövek esetén gyógyszeres oldásra nincs lehetőség, de a kövek újbóli kialakulását megelőzi a tiazid típusú vizelethajtók alkalmazása.

Fájdalomcsillapítás - Akut vesegörcsök esetén gyógyszeres fájdalomcsillapítást, görcsoldást alkalmaznak. Az akut veseköves roham oldására a nemszteroid gyulladáscsökkentőket javasolják első választásként, mert segítik a spontán távozásra alkalmas kövek kiürülését. A szájon át szedett gyógyszerek a hányinger miatt nem alkalmazhatóak, de a vénásan vagy intramuszkularisan adott metamizol vagy diklofenak hatóanyagtartalmú gyógyszerek a görcsoldók mellett rövid időn belül csökkentik a fájdalmat.

További beavatkozások a vesekövek ellen

Nem konzervatív kezelési módra akkor van szükség, ha - pl. a vesekő mérete miatt - nincs esély annak spontán távozására, vagy a vese károsodásának veszélye áll fenn.

Lökéshullámos kőzúzás (ESWL)

Sebészeti beavatkozás nélkül a köveket (összetételtől függetlenül) egy testen kívül indított (ultrahang és/vagy röntgen) lökéshullámmal apró darabokra zúzzák, és így a vizelettel távozhatnak. A vesekőzúzás menetéről itt írtunk részletesen. A közel 20 perces beavatkozás után az apró kődarabok a vesevezetéken, majd azt követően a húgycsövön keresztül távoznak a szervezetből. A beavatkozás fájdalommentes, az esetek nagy százalékában semmilyen érzéstelenítést nem igényel. A veseköves betegek mintegy 90 százalékánál alkalmazható az ESWL kezelés.

Ureteroszkópia

A módszert a húgyvezetőben elakadó kövek eltávolítására használják, melynek során a húgycsövön, majd húgyhólyagon felvezetett eszközzel fogják meg és távolítják el a követ. Különösen a húgyhólyaghoz legközelebbi, a húgyvezeték alsó felében lévő kövek esetén alkalmazzák. A húgyvezető magasabb szakaszán elhelyezkedő kövek esetén a vesén keresztül vezetik be az eszközt. Ureteroscopia javasolt akkor is, ha az ESWL kezelés nem kivitelezhető (pl. terhes, kórosan elhízott vagy véralvadási zavarban szenvedő betegeknél).

A kisebb köveket a műszerbe vezetett fogóval vagy kosárkával kihúzzák, a nagyobb köveket az előzőekben műszerbe vezetett lézerszállal kisebb darabokra zúzzák, majd a törmelékeket eltávolítják.

Szükségessé válhat néhány napra vékony, húgycsövön át kivezetett vesevezeték-katéter (Mono-J) vagy hosszabb időre belső vesevezetéksín (Dupla-J) felhelyezése. A katéter eltávolítása mindenképpen szükséges a későbbiekben.

Sebészeti beavatkozások

Perkután nefrolitotómia során a bőrön ejtett kis metszésen keresztül egy speciális fogóeszközzel a kis köveket kihúzzák, a nagyobbakat felaprítják és eltávolítják. Ez a módszer jellemzően olyan kövek esetében javasolt, amelyek túl nagyok (>2 cm) ahhoz, hogy természetes úton áthaladjanak, vagy olyan ún. sziklakövek, amely súlyos fájdalmat okoznak.

Nyílt műtétet, nyitott kőeltávolítást nagyon ritkán végeznek. Csak összetett esetekben (pl. anatómiai rendellenességek) javasolt, illetve ha az egyéb kezelési megoldások nem járnak sikerrel.

Mit tegyen a vesekő kiújulása ellen?

A vesekövesség kiújulásra hajlamos, ezért a kezelés fontos része a kőeltávolítást követően a kiújulás megelőzését szolgáló táplálkozási szokások kialakítása. Amennyiben valakinek már volt veseköve, 1-2 éven belül újra jelentkezhet, ha nem változtat az életmódján.

Folyadékfogyasztás - Tekintet nélkül a kövek anyagára, nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadék (víz) fogyasztása, napi legalább 2 liter mennyiségben. Erre nagy meleg és megerőltető testmozgás esetén még inkább oda kell figyelni. Ha sötét és sárga a vizelet, a szokásosnál többet kell inni, a vizelet normálisan halványsárga vagy vízszínű. A napi 2-2,5 liter folyadékfogyasztás legyen egyenletesen elosztva, tehát még este lefekvés előtt is annyit kell inni, hogy egyszer fel kelljen kelni vizeletet üríteni.

Étkezés - Ha már megállapították a vesekő összetételét, az orvos különböző ételek elkerülését javasolhatja.

• Ha az előző kő kalcium- vagy húgysavkő volt, akkor a húsok és a só fogyasztásának csökkentését, és több rostos étel fogyasztását írhatja elő.
• A kalcium-oxalát kövek esetén a tej, tejtermékek, spenót, sóska, kakaó, csokoládé túlzott fogyasztása nem ajánlott, de a B_6-vitaminban gazdag ételek (rizs, burgonya, gomba, szárazbab) előnyösek.
• A cisztinkövek megelőzésében a hal, tej, marhahús, tojás és lencse fogyasztását kell csökkenteni.

A kőtípusok szerinti szigorú étrendi megszorítást az újabb vizsgálatok idejétmúltnak tartják, főleg ami a kalciumbevitel drasztikus csökkentését illeti. Bőséges folyadékfogyasztás, rostokban és vitaminokban gazdag, konyhasóban ugyanakkor szegény, ellenőrzött fehérjetartalmú (a túlzott fehérjebevitel és a vegetáriánus étrend sem kedvező), átlagos kalciumtartalmú étrend mellett bármely kőtípus esetén megelőzhető a kőképződés.

Gyógyszeres kezelés - A magnézium-citrát a kalciumot köti meg (így a kalciumkő képződését gátolja), az allopurinol a húgysav szintjét csökkenti, a penicillinamin a cisztinkövek képződését gátolja. A struvitköveknél a húgyúti fertőzések kezelése segít.

Részletesen Így előzhető meg a vesekövesség kialakulása

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Jóna Angelika
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász