A vesetályog okai, tünetei, kezelése

A tályog egy gennyel (elsősorban baktérium, sejttörmelék, gyulladásos elemek) telt, körülhatárolt terület. A vese szempontjából akár magában a vesében (a vesemedencében vagy a vese parenchyma-szövetében, a vesetokon belül), vagy a vese körül helyezkedhet el (perirenális tályog).

Okok és rizikófaktorok

Általában úgymond felszálló fertőzés következtében, vagyis a húgyútakból kerül a kórokozó a vesébe (akár közvetlenül a vizeletből, vagy széklettel történő szennyeződés útján), ritkán lehet leszálló fertőzés következménye, amikor a véráramban keringő kórokozó telepszik meg a vesében vagy annak környezetében. Ritkán sérülés kapcsán akár direktben, közvetlenül a vesetok körül is kialakulhat fertőzés.

Hajlamosító tényezőre mindig gondolni kell, már csak azért is, hogy a következő fertőzés megelőzhető legyen.

Fiatal, gyakran szexuális életet élő nőkben előfordulhat elhanyagolt felszálló fertőzés kapcsán, idősebb korban általában társuló eltérés vagy valamilyen invazív eszköz jelenlétében.

Háttérbetegség, ami hajlamosít vesetályogra, lehet pl. cukorbetegség, csökkent immunrendszeri működés, daganatos betegség, krónikus senyvesztő betegségek, májzsugor, kóros alultápláltság. Esetleg vesekövesség, idegentest, szűkület hajlamosíthat súlyos állapotot okozó tályog kialakulására.

Katéter viselése vagy más húgyúti eszköz (pl. bőrön keresztül vesébe vezetett katéter: perkután nephrosztóma) sok esetben lehet hajlamosító tényező, pl. idős, ágyban fekvő betegnél, de akár fiatalabb életkorban, akár gyermekkorban elsősorban társuló eltérés esetén.

Milyen tüneteket okoz a vese területi tályog?

• rossz közérzet, rossz általános állapot, gyengeség, elesettség
• láz, hőemelkedés, hidegrázás
• hasi vagy hát-, derékfájdalom
• hasi fájdalom, hányinger, hányás
• a vizelet gyakran véres, bűzös, zavaros, gyakori vizelési inger jelentkezik

Gyenge immunrendszernél lehetnek bizonytalan, nem ennyire markáns eltérések.

Hogyan derül ki a vesetályog?

A panaszok vethetik fel a tályog gyanúját, ami az alábbi vizsgálatokkal igazolható:

• vér laboratóriumi vizsgálatával balra tolt vérkép (magas fehérvérsejtszám, magas neutrofilarány), magas gyulladásos paraméterek (CRP, PCT (prokalcitonin), esetleg We) láthatók
• vizeletvizsgálattal genny-, baktérium-, nitritpozitivitás, akár vörösvértest jelenléte mutatható ki
• képalkotó vizsgálat segít a lokalizálásban, elsősorban ultrahang, kiterjedés megítélésére CT, esetleg MR is szóba jön.
• Tenyésztés segíti a célzott antibiotikus kezelést, mely történhet vizeletből, vérből, de akár a tályog célzott szúrásával nyert mintából.

Hogyan kell ellátni a vesetályogot?

Mindig szükséges szakorvosi ellátás, nem otthon megoldható eltérésről van szó.

Bizonyos esetekben elegendő antibiotikum (célzott, vagy ha a kórokozó még nem ismert, akkor kombinált, széles spektrumot lefedő, akár több antibiotikum együttes) adása.

Esetleg szúrás kapcsán a jól körülhatárolt genny leszívható, bizonyos esetekben sebészi beavatkozás is szükséges lehet.

Milyen a kimenetele a vesetályognak?

Szakszerű, minél gyorsabban történő ellátással jó a prognózis, gyógyul az eltérés. Természetesen a hajlamosító tényezők jelenlététől függhet a tényleges prognózis.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus