• Császármetszés - Amit jó tudni

        Dr. Csősz György
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Csősz György és Dr. Szalóczy Péter szülész-nőgyógyász

        Sokan azt gondolják, hogy a császármetszés a szülés könnyebb változata, azonban ez nem feltétlenül van így. Mint minden műtétnek, ennek is lehet szövődménye, ami adott esetben sokkal veszélyesebb és súlyosabb a természetes úton való szülés szövődményeinél. Mit kell tudni a császármetszésről?

        A császármetszés a magzat megszületésének nem a természetes úton, hanem a hasüreg és a méhfal műtéti megnyitásával történő lezajlása.

        Téves az a megközelítése a műtétnek, hogy ez a szülés könnyebb változata. Tudni kell, hogy mint minden műtétnek a császármetszésnek is lehet kockázata, és azok adott esetben sokkal veszélyesebbek, súlyosabbak a szülés szövődményeinél.

        Ennek ellenére a császármetszés szükséges beavatkozás, különösen a mai világban, hiszen kevés terhességből kívánja az emberiség a szaporulatát megoldani. Napjainkban tehát az utódok száma nem teszi lehetővé a hibát, csak a maximálisan egészséges újszülöttet fogad el a társadalom. Az életvitelünk ráadásul az egészségre rombolóbb hatású, az élvezeti szerek elterjedése miatt (dohányzás, narkotikumok) sokkal több a veszélyeztetett magzat. Ezzel párhuzamosan a varratok, az antibiotikumok és a műtéti sterilitás fejlődése miatt a császármetszés jóval kisebb kockázatot is rejt magában, mint a régi időkben.

        Tudta?
        A császármetszés latin eredetű kifejezés (sectio caesarea caedo = metszeni) fordítása. Arra utal, hogy Julius Caesar tette kötelezővé azt, hogy a halott anyából a magzatot ki kell venni. Téves az a szemlélet, hogy maga Julius Caesar is így született, ezt semmi nem támasztja alá.

        Mikor indokolt a császármetszés?

        Császármetszés elvégzése két úton lehetséges. Az előre betervezett, úgynevezett programozott császármetszés előre tudott anyai vagy magzati indokkal és előkészített időpontban történhet. A másik lehetőség, az életmentő és sürgősséggel végzendő császármetszés, amely a megindult vajúdás közben észlelt komplikáció miatt válhat szükségessé.

        Napjainkban gyakori a pusztán anyai kérésre előre eldöntött császármetszéses szülésbefejezés is, ám az esetek többségében valamilyen orvosi javallat áll a döntés mögött. Mivel a születendő magzatra a legveszélyesebb a hypoxia (oxigénhiány) lehetősége, ezért ennek elkerülése a legfontosabb cél, amikor a szülész-nőgyógyász a szülés módjáról dönt.

        Hirdetés

        Anyai okok a császármetszés elvégzése mögött

        Az anyánál fennálló különböző betegségek esetén indokolt a császármetszés:

        • szívbetegség (elsősorban szívelégtelenség);

        • bizonyos májbetegségek - a máj egyes betegségei (pl. májzsugor) a véralvadást zavarhatják, ezért veszélyesebb lehet a sima szülés;

        • tüdőbetegségek - ilyenkor a légző felület csökken, és a szüléshez szükséges megnövekedett oxigénigényt nem tudja a tüdő teljesíteni;

        • mozgásszervi betegségek - csípőficam, csípőfej elhalás vagy porckorong sérv fennállásakor (a terhes nő nem tudja eléggé széttenni a lábát, illetve a hasprés [nyomás] fokozódásakor a porckorongsérv rosszabbodhat);

        • komoly szemészeti probléma - a hagyományos szülés ronthat a szemek állapotán;

        • balesetek miatt;

        • veleszületett testfelépítési problémák (pl. szűk medence);

        • méhen végzett előzetes műtét.

        A méhen végzett előzetes műtét miatt (főleg olyan esetben, ahol a méhüreg is megnyílt - pl. mióma műtét, előző császármetszés) a szülési fájások hatására kialakult feszülés következtében a méh megrepedhet. Ez akut életveszélybe sodorhatja a magzatot és az anyát is, nem érdemes tehát kockáztatni. Minél rövidebb idő telt el az előző műtét óta, annál nagyobb a veszély lehetősége. Van olyan orvos, aki a méhen végzett előzetes műtét után nem is vállalja a spontán szülést. A fentiek tudatában ez nem is csodálható.

        Magzati okok a császármetszés indikációi között

        Minden olyan ok, ami

        • a szülést lehetetlenné teszi (pl. túl nagy a magzat, medencevégű fekvés a méhben), vagy
        • a magzat oxigén ellátását veszélyezteti (pl. dohányzástól tönkrement lepény miatti rossz oxigénellátás).

        A sürgősségi okok között szerepelhet, hogy az előzetes eredmények ellenére rendellenességek jelentkeznek a magzat elhelyezkedésével és beilleszkedésével, elhúzódik a szülés, vagy a magzat folyamatosan ellenőrzött szívritmusában a fájások alatt és után lassulás következik be, ami a magzat méhen belüli állapotának romlására, oxigénellátottságának csökkenésére utal.

        A császármetszés melletti döntés néha komoly mérlegelést igényel. Abszolút indikáció, amikor beavatkozás nélkül nem születhet meg a gyermek, ebben az esetben nem kérdéses a császármetszés javallata. Relatív indikációnek nevezik azt a helyzetet, amikor a szülés ugyan megtörténhet, de számolni kell nagy valószínűséggel a magzat komoly károsodásával, esetleg elvesztésével.

        Az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között szerepel.

        További tények a császármetszésről
        Milyen szempontokat kell mérlegelni akkor, ha kismamaként Ön programozott császármetszésen gondolkodik? Tudta például, hogy a felépülés időszakát is beleszámítva a császármetszést tartják a fájdalmasabb módszernek? Mikor lehet biztonságosabb mégis ezt választani? Dr. Kósa Zsolt: Tények és tévhitek a császármetszésről

        Jogi szempontok és a császármetszés

        Van még egy ok, ami a mai világban egyre jobban előtérbe kerül, és ez az orvoslás jogi környezete. Eszerint ugyanis, ha a betegnél egészségkárosodás lép fel, minden további nélkül beperelheti a szolgáltatót és őket, és extrém magas kártérítésre is ítélheti. Ennek elkerülése is igen fontos szerepet játszik a döntésekben, ugyanis az orvosok jellemzően minimális kockázatot sem mernek felvállalni az előre nem látható szövődményi helyzetek miatt.

        Igen élénk - jogi és etikai - vita folyik arról is, hogy pusztán anyai kérésre elvégezhető-e a császármetszés. A hatályos jogszabály szerint akkor végezhető el a műtét, ha a hüvelyi úton történő szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos. Azaz amennyiben orvosi szempontok alapján kockázatosabb a császármetszés elvégzése és a hagyományos szülésnél minimális a kockázat, az anya kérésére sem végezhető el.

        A császármetszés lebonyolítása

        A műtét technikai része sokat változott az elmúlt évtizedekben. A régebben 60-70 perces műtétből szövődménymentes esetben 15-20 perc lett, és sokkal kisebb megterhelést is jelent a kismama részére, mint régebben.

        Az úgynevezett programozott császármetszés a terhesség betöltött 39. hetében történik, megfelelő kivizsgálás és műtéti előkészítés után. Az előkészületek előnye, hogy a műtéti szövődmények megelőzhetők vagy kevésbé valószínű, hogy bekövetkeznek, mint egy akut műtétnél.

        A programozott beavatkozás ágyéki, keresztcsonti vezetéses érzéstelenítésben végezhető, az anya mindvégig fennálló kapcsolattartó képességével. Ezzel szemben a sürgősségi császármetszést légcsőtubusos mély altatásban végzik.

        Így zajlik a műtét

        A hasfal fertőtlenítése után a has bőrén a behatolás köldök alatti alsó középső metszéssel, vagy a fanszőrzet feletti bőrön ívelt harántmetszéssel történhet. A metszés egyúttal a különböző vastagságú bőr alatti zsírszövet átmetszését is jelenti, a hasfalat képző izmokat borító erős kötőszövetes lemezig. Ehhez belülről szorosan tapad a fali hashártya. Ennek átmetszésével azt megtoldják a köldök felé és a szeméremcsont felé a magzat kiemeléséhez kaput nyitva.

        A méhfalon ejtett bemetszéssel megnyílik a méhüreg. A bemetszést a szülész két kezének ujjaival 10-12 centiméternyire tompán széthúzza, elkerülve így a fal nagyobb ereinek esetleges átmetszését és a vérzést. A nyíláson enyhén görbített ujjakkal az elöl fekvő rész (legtöbbször a koponya) és a mellső méhfal mentén mélybe nyúlva kibillenti, aláfogja és kihúzza a magzatot a méhseben át. Köldök csat felhelyezése és a köldökzsinór átvágása után a szülész átadja a babát a csecsemőgondozó személynek.

        A kiürült méh gyorsan összehúzódva segíti a lepény leválását, amelyet a köldökzsinór húzásával vagy a bekötött infúzióval is adható gyógyszerekkel is elősegíthet a szülést levezető orvos. Miután tapintással ellenőrizte annak ürességét, a méhfal sebét összevarrja felszívódó varratfonallal. Ha utóvérzés nem észlelhető, rétegesen zárja előbb a hasfalat, majd a bőrt varrattal, esetleg kapoccsal is.

        Az első tennivalók

        A műtétet követően az első és a legfontosabb az anya mobilizációja. Az újszülött az ágyszélen ülő vagy ágyon fekvő anyának már nyugodtan kezébe adható. A műtét után mihamarabb (rendszerint másnap), ahogy az érzéstelenítés fajtája megengedi, fel kell kelni és mozogni kell, pl. sétálni a folyosón. A mobilizációt követően igen hamar teljes értékűen tudja a friss édesanya ellátni gyermekét. Különösebb kímélet nem szükséges, a babát az anya nyugodtan emelgetheti.

        Bízzon az orvosában, hogy mikor milyen módon kívánja a szülését továbbvezetni, hiszen ő ért hozzá, ő ismeri a hivatását, és ne feledje el, hogy közös a céljuk: egészséges gyermeket világra segíteni és egészséges anyát hazaengedni.

        Részletesen Felépülés a császármetszésből - Tudnivalók a császármetszés utáni napokról

        A császármetszés kockázatai

        A császármetszés mára rutinbeavatkozásnak számít, ám természetesen - mint minden műtétnek - ennek is megvannak a kockázatai. Elsősorban a császármetszéssel ejtett seb elfertőződése jelenthet komplikációt. Egyes vélemények szerint a baba egészsége szempontjából kockázatos, hogy a programozott császármetszést a természetes szülés megindulása előtt végzik el.

        Számos kutatás folyt az elmúlt években arról is, hogy a babák vagy az anyák későbbi egészségi állapota milyen összefüggésben van császármetszéssel. Egyes kutatások arról számoltak be, hogy a későbbi terhességek esetében némileg magasabb a méhen kívüli terhesség és a halva születés kockázata, vagy hogy az asztma kialakulása illetve a poratka allergia gyakoribb a császásmetszéssel született gyerekek között.

        A császármetszés története
        Először 1610-ben végeztek ilyen műtétet érzéstelenítés nélkül, némi alkoholos bódultságban. A műtét technikai részéről sokat vitatkoztak, ugyanis ritkán lehetett túlélni. Ezért volt orvosi csoda az az asszony, akin a XVIII. század végén négy császármetszést hajtottak végre, és mindet túlélte. A beteg angolkórban szenvedett, ami olyan medence alakbeli elváltozással járt, hogy képtelen volt szülni.
        Magyarországon 1890-ben Dr. Tauffer Vilmos végzett először császármetszést, mely után anya és gyermeke is gyógyultan mehetett haza. Eltekintve a módszer bonyolult és érdekes fejlődéstörténetétől, jegyezzünk meg annyit, hogy száz évvel ezelőtt még komoly, esetleg végzetes szövődmények lehetősége miatt csak végszükségben, legtöbbször a méhen belüli magzat életének veszélyeztetettsége vagy a téraránytalanság miatt végezték. Mára rutin beavatkozássá vált, köszönhetően az érzéstelenítés és sterilitás fejlődésének és az antibiotikumok jelenlétének. A hatvanas években még alaposan átgondolt javallatok miatt 7-8 % volt hazánkban a császármetszéses szülések aránya közkórházakban. Napjainkban ez 22-26 % körül ingadozik. A WHO felmérése szerint világszinten a szülések 15%-ánál indokolt a császármetszés.

        WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzők: Dr. Csősz György szülész-nőgyógyász, igazságügyi orvosszakértő; Dr. Szalóczy Péter, szülész-nőgyógyász

        Módosítva: 2019.03.26 14:33, Megjelenés: 2018.03.16 14:55
      • Cikkajánló

        Új típusú koronavírus

        Új típusú koronavírus

        MTI/Konzuli Szolgálat

        Nemzetközi szinten is magas az új típusú koronavírus veszélyessége.

        Gyógymasszázs

        Gyógymasszázs

        Dr. Bender Tamás

        Gyógymasszőr vagy gyógytornász végzi. Leginkább kiegészítő kezelésnek rendelik.

        Terhességi tünetek vetélés után

        Vetélés után elég nagy feladat lehet önmagában a vetélés tényével megbirkózni, de néha ezt a folyamatot megnehezítheti, hogy átmeneti ideig kisebb-nagyobb terhességre utaló jelek, tünetek még jelentkezhetnek. Néha kifejezetten megzavarhatják a pácienst is, ezért jó tudni, hogy a panaszok néhány hét alatt csökkenni szoktak.

        Vetélés utáni komplikációk

        Minden nő életében nagyon nehéz időszak a vetélés utáni néhány hét, néhány hónap. Visszarázódni a mindennapi életbe, miközben igyekszik mindenki feldolgozni a történteket, nagy feladat lehet, mivel egy ilyen eseményre nem sokan vannak felkészülve.

        Császármetszést követő sebfertőzés

        A császármetszést követően jelentkező sebfertőzés leggyakrabban a műtéti metszés helyén jelentkező bakteriális fertőzés következménye. Leggyakoribb tünetei a láz (38-39,4 °C), a sebérzékenység, helyi bőrpír és duzzanat, valamint alhasi fájdalom. A megfelelő kezelés nagyon fontos a fertőzés komplikációinak elkerülése érdekében.

        Történhet-e császármetszés az anya kérésére?

        A császármetszések aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedik. Mi lehet ennek az oka? Amerikai adatok alapján az Egyesült Államokban 29, 1 százalékra növekedett, ami 40 százalékos emelkedést jelent 1996-hoz képest. A legmagasabb arány Brazíliában a legszembetűnőbb, itt ugyanis a császármetszés aránya a jobb anyagi helyzetben levő asszonyoknál 55 százalék, a magánkórházakban megközelíti a 80-90 százalékot.

        Felépülés a császármetszésből

        Körülbelül a nők egyharmada szül császármetszéssel, vagyis az örömteli esemény - a gyermek születése - során hasi műtét következik be, mely már önmagában is, de a műtét utáni időszakkal együtt nagy megterhelést jelent az anyai szervezet számára. Ez azt jelenti, hogy a felépülés teljesen más, mint egy hüvelyi szülésnél, ám ha tudja, mire számíthat, és előre tervez, könnyebbé teheti a folyamatot.

        A császármetszésnek hosszú távon előnye is lehet

        A császármetszéssel szülő nőknél később kisebb lehet a kockázata az inkontinenciának, mint a természetes úton szülőknél, ugyanakkor egy átfogó tanulmány szerint későbbi terhességeiknél megemelkedhet náluk a vetélés vagy a halvaszületés rizikója - olvasható a Magyar Nemzet oldalán.

        Tények a császármetszésről - Tudásteszt

        Míg korábban kizárólag orvosilag indokolt helyzetekben alkalmaztak császármetszést, mára hazánkban is rutinszerűvé vált, körülbelül minden harmadik nő (sok esetben saját kérésre) császármetszéssel hozza világra a gyermekét. Mennyi ideig tart a beavatkozás? Kedvezőbb, mint a hüvelyi szülés? Tesztelje tudását!

        Császármetszés után segít a gyógytorna

        Ki ne szeretne császármetszés után minél hamarabb túl lenni a fájdalmakon, erőtlenségen, testi korlátozottságon? Kevéssé ismert, hogy az anya maga is segítheti a gyorsabb felépülését.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.