• Császármetszés - Amit jó tudni

        WEBBeteg - Dr. Csősz György és Dr. Szalóczy Péter szülész-nőgyógyász
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Csősz György és Dr. Szalóczy Péter szülész-nőgyógyász

        Sokan azt gondolják, hogy a császármetszés a szülés könnyebb változata, azonban ez nem feltétlenül van így. Mint minden műtétnek, ennek is lehet szövődménye, ami adott esetben sokkal veszélyesebb és súlyosabb a természetes úton való szülés szövődményeinél. Mit kell tudni a császármetszésről?

        A császármetszés a magzat megszületésének nem a természetes úton, hanem a hasüreg és a méhfal műtéti megnyitásával történő lezajlása.

        Téves az a megközelítése a műtétnek, hogy ez a szülés könnyebb változata. Tudni kell, hogy mint minden műtétnek a császármetszésnek is lehet kockázata, és azok adott esetben sokkal veszélyesebbek, súlyosabbak a szülés szövődményeinél.

        Ennek ellenére a császármetszés szükséges beavatkozás, különösen a mai világban, hiszen kevés terhességből kívánja az emberiség a szaporulatát megoldani. Napjainkban tehát az utódok száma nem teszi lehetővé a hibát, csak a maximálisan egészséges újszülöttet fogad el a társadalom. Az életvitelünk ráadásul az egészségre rombolóbb hatású, az élvezeti szerek elterjedése miatt (dohányzás, narkotikumok) sokkal több a veszélyeztetett magzat. Ezzel párhuzamosan a varratok, az antibiotikumok és a műtéti sterilitás fejlődése miatt a császármetszés jóval kisebb kockázatot is rejt magában, mint a régi időkben.

        Tudta?
        A császármetszés latin eredetű kifejezés (sectio caesarea caedo = metszeni) fordítása. Arra utal, hogy Julius Caesar tette kötelezővé azt, hogy a halott anyából a magzatot ki kell venni. Téves az a szemlélet, hogy maga Julius Caesar is így született, ezt semmi nem támasztja alá.

        Mikor indokolt a császármetszés?

        Császármetszés elvégzése két úton lehetséges. Az előre betervezett, úgynevezett programozott császármetszés előre tudott anyai vagy magzati indokkal és előkészített időpontban történhet. A másik lehetőség, az életmentő és sürgősséggel végzendő császármetszés, amely a megindult vajúdás közben észlelt komplikáció miatt válhat szükségessé.

        Napjainkban gyakori a pusztán anyai kérésre előre eldöntött császármetszéses szülésbefejezés is, ám az esetek többségében valamilyen orvosi javallat áll a döntés mögött. Mivel a születendő magzatra a legveszélyesebb a hypoxia (oxigénhiány) lehetősége, ezért ennek elkerülése a legfontosabb cél, amikor a szülész-nőgyógyász a szülés módjáról dönt.

        Hirdetés

        Anyai okok a császármetszés elvégzése mögött

        Az anyánál fennálló különböző betegségek esetén indokolt a császármetszés:

        • szívbetegség (elsősorban szívelégtelenség);

        • bizonyos májbetegségek - a máj egyes betegségei (pl. májzsugor) a véralvadást zavarhatják, ezért veszélyesebb lehet a sima szülés;

        • tüdőbetegségek - ilyenkor a légző felület csökken, és a szüléshez szükséges megnövekedett oxigénigényt nem tudja a tüdő teljesíteni;

        • mozgásszervi betegségek - csípőficam, csípőfej elhalás vagy porckorong sérv fennállásakor (a terhes nő nem tudja eléggé széttenni a lábát, illetve a hasprés [nyomás] fokozódásakor a porckorongsérv rosszabbodhat);

        • komoly szemészeti probléma - a hagyományos szülés ronthat a szemek állapotán;

        • balesetek miatt;

        • veleszületett testfelépítési problémák (pl. szűk medence);

        • méhen végzett előzetes műtét.

        A méhen végzett előzetes műtét miatt (főleg olyan esetben, ahol a méhüreg is megnyílt - pl. mióma műtét, előző császármetszés) a szülési fájások hatására kialakult feszülés következtében a méh megrepedhet. Ez akut életveszélybe sodorhatja a magzatot és az anyát is, nem érdemes tehát kockáztatni. Minél rövidebb idő telt el az előző műtét óta, annál nagyobb a veszély lehetősége. Van olyan orvos, aki a méhen végzett előzetes műtét után nem is vállalja a spontán szülést. A fentiek tudatában ez nem is csodálható.

        Magzati okok a császármetszés indikációi között

        Minden olyan ok, ami

        • a szülést lehetetlenné teszi (pl. túl nagy a magzat, medencevégű fekvés a méhben), vagy
        • a magzat oxigén ellátását veszélyezteti (pl. dohányzástól tönkrement lepény miatti rossz oxigénellátás).

        A sürgősségi okok között szerepelhet, hogy az előzetes eredmények ellenére rendellenességek jelentkeznek a magzat elhelyezkedésével és beilleszkedésével, elhúzódik a szülés, vagy a magzat folyamatosan ellenőrzött szívritmusában a fájások alatt és után lassulás következik be, ami a magzat méhen belüli állapotának romlására, oxigénellátottságának csökkenésére utal.

        A császármetszés melletti döntés néha komoly mérlegelést igényel. Abszolút indikáció, amikor beavatkozás nélkül nem születhet meg a gyermek, ebben az esetben nem kérdéses a császármetszés javallata. Relatív indikációnek nevezik azt a helyzetet, amikor a szülés ugyan megtörténhet, de számolni kell nagy valószínűséggel a magzat komoly károsodásával, esetleg elvesztésével.

        Az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között szerepel.

        További tények a császármetszésről
        Milyen szempontokat kell mérlegelni akkor, ha kismamaként Ön programozott császármetszésen gondolkodik? Tudta például, hogy a felépülés időszakát is beleszámítva a császármetszést tartják a fájdalmasabb módszernek? Mikor lehet biztonságosabb mégis ezt választani? Dr. Kósa Zsolt: Tények és tévhitek a császármetszésről

        Jogi szempontok és a császármetszés

        Van még egy ok, ami a mai világban egyre jobban előtérbe kerül, és ez az orvoslás jogi környezete. Eszerint ugyanis, ha a betegnél egészségkárosodás lép fel, minden további nélkül beperelheti a szolgáltatót és őket, és extrém magas kártérítésre is ítélheti. Ennek elkerülése is igen fontos szerepet játszik a döntésekben, ugyanis az orvosok jellemzően minimális kockázatot sem mernek felvállalni az előre nem látható szövődményi helyzetek miatt.

        Igen élénk - jogi és etikai - vita folyik arról is, hogy pusztán anyai kérésre elvégezhető-e a császármetszés. A hatályos jogszabály szerint akkor végezhető el a műtét, ha a hüvelyi úton történő szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos. Azaz amennyiben orvosi szempontok alapján kockázatosabb a császármetszés elvégzése és a hagyományos szülésnél minimális a kockázat, az anya kérésére sem végezhető el.

        A császármetszés lebonyolítása

        A műtét technikai része sokat változott az elmúlt évtizedekben. A régebben 60-70 perces műtétből szövődménymentes esetben 15-20 perc lett, és sokkal kisebb megterhelést is jelent a kismama részére, mint régebben.

        Az úgynevezett programozott császármetszés a terhesség betöltött 39. hetében történik, megfelelő kivizsgálás és műtéti előkészítés után. Az előkészületek előnye, hogy a műtéti szövődmények megelőzhetők vagy kevésbé valószínű, hogy bekövetkeznek, mint egy akut műtétnél.

        A programozott beavatkozás ágyéki, keresztcsonti vezetéses érzéstelenítésben végezhető, az anya mindvégig fennálló kapcsolattartó képességével. Ezzel szemben a sürgősségi császármetszést légcsőtubusos mély altatásban végzik.

        Így zajlik a műtét

        A hasfal fertőtlenítése után a has bőrén a behatolás köldök alatti alsó középső metszéssel, vagy a fanszőrzet feletti bőrön ívelt harántmetszéssel történhet. A metszés egyúttal a különböző vastagságú bőr alatti zsírszövet átmetszését is jelenti, a hasfalat képző izmokat borító erős kötőszövetes lemezig. Ehhez belülről szorosan tapad a fali hashártya. Ennek átmetszésével azt megtoldják a köldök felé és a szeméremcsont felé a magzat kiemeléséhez kaput nyitva.

        A méhfalon ejtett bemetszéssel megnyílik a méhüreg. A bemetszést a szülész két kezének ujjaival 10-12 centiméternyire tompán széthúzza, elkerülve így a fal nagyobb ereinek esetleges átmetszését és a vérzést. A nyíláson enyhén görbített ujjakkal az elöl fekvő rész (legtöbbször a koponya) és a mellső méhfal mentén mélybe nyúlva kibillenti, aláfogja és kihúzza a magzatot a méhseben át. Köldök csat felhelyezése és a köldökzsinór átvágása után a szülész átadja a babát a csecsemőgondozó személynek.

        A kiürült méh gyorsan összehúzódva segíti a lepény leválását, amelyet a köldökzsinór húzásával vagy a bekötött infúzióval is adható gyógyszerekkel is elősegíthet a szülést levezető orvos. Miután tapintással ellenőrizte annak ürességét, a méhfal sebét összevarrja felszívódó varratfonallal. Ha utóvérzés nem észlelhető, rétegesen zárja előbb a hasfalat, majd a bőrt varrattal, esetleg kapoccsal is.

        Az első tennivalók

        A műtétet követően az első és a legfontosabb az anya mobilizációja. Az újszülött az ágyszélen ülő vagy ágyon fekvő anyának már nyugodtan kezébe adható. A műtét után mihamarabb (rendszerint másnap), ahogy az érzéstelenítés fajtája megengedi, fel kell kelni és mozogni kell, pl. sétálni a folyosón. A mobilizációt követően igen hamar teljes értékűen tudja a friss édesanya ellátni gyermekét. Különösebb kímélet nem szükséges, a babát az anya nyugodtan emelgetheti.

        Bízzon az orvosában, hogy mikor milyen módon kívánja a szülését továbbvezetni, hiszen ő ért hozzá, ő ismeri a hivatását, és ne feledje el, hogy közös a céljuk: egészséges gyermeket világra segíteni és egészséges anyát hazaengedni.

        Részletesen Felépülés a császármetszésből - Tudnivalók a császármetszés utáni napokról

        A császármetszés kockázatai

        A császármetszés mára rutinbeavatkozásnak számít, ám természetesen - mint minden műtétnek - ennek is megvannak a kockázatai. Elsősorban a császármetszéssel ejtett seb elfertőződése jelenthet komplikációt. Egyes vélemények szerint a baba egészsége szempontjából kockázatos, hogy a programozott császármetszést a természetes szülés megindulása előtt végzik el.

        Számos kutatás folyt az elmúlt években arról is, hogy a babák vagy az anyák későbbi egészségi állapota milyen összefüggésben van császármetszéssel. Egyes kutatások arról számoltak be, hogy a későbbi terhességek esetében némileg magasabb a méhen kívüli terhesség és a halva születés kockázata, vagy hogy az asztma kialakulása illetve a poratka allergia gyakoribb a császásmetszéssel született gyerekek között.

        A császármetszés története
        Először 1610-ben végeztek ilyen műtétet érzéstelenítés nélkül, némi alkoholos bódultságban. A műtét technikai részéről sokat vitatkoztak, ugyanis ritkán lehetett túlélni. Ezért volt orvosi csoda az az asszony, akin a XVIII. század végén négy császármetszést hajtottak végre, és mindet túlélte. A beteg angolkórban szenvedett, ami olyan medence alakbeli elváltozással járt, hogy képtelen volt szülni.
        Magyarországon 1890-ben Dr. Tauffer Vilmos végzett először császármetszést, mely után anya és gyermeke is gyógyultan mehetett haza. Eltekintve a módszer bonyolult és érdekes fejlődéstörténetétől, jegyezzünk meg annyit, hogy száz évvel ezelőtt még komoly, esetleg végzetes szövődmények lehetősége miatt csak végszükségben, legtöbbször a méhen belüli magzat életének veszélyeztetettsége vagy a téraránytalanság miatt végezték. Mára rutin beavatkozássá vált, köszönhetően az érzéstelenítés és sterilitás fejlődésének és az antibiotikumok jelenlétének. A hatvanas években még alaposan átgondolt javallatok miatt 7-8 % volt hazánkban a császármetszéses szülések aránya közkórházakban. Napjainkban ez 22-26 % körül ingadozik. A WHO felmérése szerint világszinten a szülések 15%-ánál indokolt a császármetszés.

        WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzők: Dr. Csősz György szülész-nőgyógyász, igazságügyi orvosszakértő; Dr. Szalóczy Péter, szülész-nőgyógyász

        Módosítva: 2019.03.26 14:33, Megjelenés: 2018.03.16 14:55
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bőr-érzékelészavar

        Bőr-érzékelészavar

        Dr. Kerekes Éva

        Milyen betegségek esetén alakulhat ki bőr-érzékelésizavar?

        Élelmiszer-függőség

        Élelmiszer-függőség

        B. M., szakfordító

        Mi okozza? Mik a tünetei? Hogyan lehet kezelni? Hogyan lehet megelőzni kialakulását?

        Zenével segítik a koraszülöttek agyának fejlődését

        Újszülöttek számára írt zenével serkentik a koraszülöttek agyának fejlődését svájci kutatók, akik az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban bemutatták, hogy jobban fejlődnek az ilyen zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai, különösen az a hálózat, amely az érzékelésben és észlelésben játszik szerepet.

        Felkészülés a szülésre

        Benézhettek a szülőszobába, a műtőkbe, illetve hasznos tanácsokat kaphattak a szoptatáshoz és a csecsemőápoláshoz az érdeklődő kismamák a DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház szülészetén.

        Császármetszést követő sebfertőzés

        A császármetszést követően jelentkező sebfertőzés leggyakrabban a műtéti metszés helyén jelentkező bakteriális fertőzés következménye. Leggyakoribb tünetei a láz (38-39,4 °C), a sebérzékenység, helyi bőrpír és duzzanat, valamint alhasi fájdalom. A megfelelő kezelés nagyon fontos a fertőzés komplikációinak elkerülése érdekében.

        Történhet-e császármetszés az anya kérésére?

        A császármetszések aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedik. Mi lehet ennek az oka? Amerikai adatok alapján az Egyesült Államokban 29, 1 százalékra növekedett, ami 40 százalékos emelkedést jelent 1996-hoz képest. A legmagasabb arány Brazíliában a legszembetűnőbb, itt ugyanis a császármetszés aránya a jobb anyagi helyzetben levő asszonyoknál 55 százalék, a magánkórházakban megközelíti a 80-90 százalékot.

        Felépülés a császármetszésből

        Körülbelül a nők egyharmada szül császármetszéssel, vagyis az örömteli esemény - a gyermek születése - során hasi műtét következik be, mely már önmagában is, de a műtét utáni időszakkal együtt nagy megterhelést jelent az anyai szervezet számára. Ez azt jelenti, hogy a felépülés teljesen más, mint egy hüvelyi szülésnél, ám ha tudja, mire számíthat, és előre tervez, könnyebbé teheti a folyamatot.

        A császármetszésnek hosszú távon előnye is lehet

        A császármetszéssel szülő nőknél később kisebb lehet a kockázata az inkontinenciának, mint a természetes úton szülőknél, ugyanakkor egy átfogó tanulmány szerint későbbi terhességeiknél megemelkedhet náluk a vetélés vagy a halvaszületés rizikója - olvasható a Magyar Nemzet oldalán.

        Tények a császármetszésről - Tudásteszt

        Míg korábban kizárólag orvosilag indokolt helyzetekben alkalmaztak császármetszést, mára hazánkban is rutinszerűvé vált, körülbelül minden harmadik nő (sok esetben saját kérésre) császármetszéssel hozza világra a gyermekét. Mennyi ideig tart a beavatkozás? Kedvezőbb, mint a hüvelyi szülés? Tesztelje tudását!

        Császármetszés után segít a gyógytorna

        Ki ne szeretne császármetszés után minél hamarabb túl lenni a fájdalmakon, erőtlenségen, testi korlátozottságon? Kevéssé ismert, hogy az anya maga is segítheti a gyorsabb felépülését.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.