Érdekességek a patológiáról - A szövettani metszetek tárolása

Dr. Csonka Tamás
Szerző: WEBBeteg - Dr. Csonka Tamás, patológus

Volt már műtéte, vagy vettek Öntől biopsziát? Ez azt jelenti, hogy már kapott kézhez kórszövettani leletet, amelyet egy patológus szakorvos készített el, és amelynek eredményét a zárójelentésben vagy az ambuláns lapban megkapta. Azt azonban kevesebben tudhatják, hogy mi történik azokkal a vizsgált szövetekkel vagy szervekkel, amik átkerülnek a patológiai osztályokra.

A patológia szerepe a korszerű betegellátásban

Még mindig sok elképzelés lengi körül a patológia tudományát, és tudat alatt halottakkal foglalkozó orvosnak gondolják a patológust. Pedig ez koránt sincs így, hiszen már a betegút legelején, a diagnózis felállításánál nagy szerepet kapnak a patológiai vizsgálatok.

A patológia szerepe a korszerű betegellátásban

A levett mintákat először formalinba helyezik, ezt követően elkezdődik a szövettani vizsgálat. A mintát vizsgáló patológus leírja, hogy az adott szerv vagy szövetdarabka hogy néz ki szabad szemmel. Ezután kisebb részeket (max. 2x1x0,5 cm) vág ki a mintából, melyeket műanyag kazettákba helyeznek. Ezt követően paraffinba ágyazzák a víztelenített mintákat, majd a paraffinos ’”blokkokból” metszik le a metszeteket, melyeket megfestenek (egy speciális szövettani festési eljárással, hematoxilin-eozinnal).

Az elkészült metszetek alapján születik meg az írásos lelet, melyet digitálisan tárolnak a kórház informatikai rendszerében, valamint egy nyomtatott példányt az osztály archívumában is elhelyeznek.

Olvasson tovább! Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

3 évtizedet is eltölthetnek a minták a patológián

Érdekesség, hogy a megmaradt metszeteket és blokkokat sem dobják ki. A megfestett metszeteket, valamint az esetleges kiegészítő immunhisztokémiai reakciókat tartalmazó tárgylemezeket legalább 5 évig őrzik a patológiai osztályokon, a paraffinos blokkokat pedig átlagosan 30 évig. Azokat a formalinban fixált szöveteket, szerveket, melyek nem kerültek be paraffinos blokkokba, legalább 1 hónapig, de minimum az eset végleges lezárásáig, a kórszövettani lelet kiküldéséig tárolják.

Patológiai lelet

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek majd a kézhez kapott papíron.

Milyen információk találhatóak a patológiai leleten?

Azt is jó tudni, hogy e szövetminták megőrzését a patológiai osztályokon törvény írja elő, azonban ezekhez a mintákhoz a beteg hozzáférése biztosított. Így az esetlegesen felmerülő további (pl. molekuláris biológiai) vizsgálatok, vagy más intézetben, osztályon történő konzultáció, újravizsgálás is lehetséges. Egy ilyen anyagkikérés átfutási ideje többnyire nem haladja meg 5 munkanapot, bár a minta azonosítása, kikeresése az archívumból, és ismételt átnézése néha egészen összetett feladat. Fontos tudni, hogy ezek a minták részben feldolgozott biológiai anyagok, melyek akár fertőzhetnek is (pl. a tuberkulózis baktériuma túlélheti a formalinos fixálást), ezért célszerű, ha a beteg további gyógykezelése érdekében az egyes osztályok, laboratóriumi intézetek szakszerűen, közvetlenül egymásnak továbbítják a mintát.

Családi kórtörténet a patológiai archívumokban?

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség ilyen sokáig (több mint 30 év) megőrizni a mintákat. Egyrészt, mivel a paraffinos minták viszonylag jól megőrzik a DNS-t, emiatt olyan vizsgálatok elvégzésére is mód lehet ezen anyagokból, amik a szövettani mintavétel idején még nem álltak rendelkezésre.

Másrészt sajnos előfordul, hogy egy-egy daganatos betegség évek, esetleg évtizedek után újul ki, és ilyen esetekben fontos tudni, hogy egy új betegséggel állunk szembe, vagy a korábbi betegség kiújulásával, amiben nagy segítséget nyújthat a korábbi szövetmintával való összehasonlítás.

Ugyancsak előfordul, hogy családfaelemzéshez, rokonok betegségeinek a feltérképezéséhez és elemzéséhez szükséges a minta. Vannak ugyanis olyan familiáris daganat szindrómák, melyek családi halmozódás esetén kerülhetnek felismerésre. Ilyen esetekben jól jöhet, ha a patológiai archívumban rendelkezésre áll valamelyik rokon korábbi mintája és azon is el lehet végezni a speciális vizsgálatokat.

Olvasson tovább! A patológia paradoxona: élő és elhunyt betegek vizsgálata

WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőik: Dr. Csonka Tamás, patológus
Lektorálta: Prof. Dr. Méhes Gábor, patológus, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Asztma Asztma

Az asztma és a tisztítószerek használatának összefüggése.

Milyen információk találhatóak a...

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek a kézhez kapott...

A húgyhólyagdaganatokról

A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a...

A jövő patológusai: Dr. Pap Anita...

2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén...

Egy tűszúrástól a célzott...

Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal...

A szövettan és a molekuláris...

A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és...

Összetett rendszer, szerteágazó...

A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával....

Izgalmassá teszi a munkámat, hogy...

A napokban részt vettem egy betegtalálkozón, ahol azt kérdeztük a résztvevőktől, mi jut eszükbe a patológusról, a patológiáról. Sajnálatos...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.