• Érdekességek a patológiáról - A szövettani metszetek tárolása

        Dr. Csonka Tamás
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Csonka Tamás, patológus

        Volt már műtéte, vagy vettek Öntől biopsziát? Ez azt jelenti, hogy már kapott kézhez kórszövettani leletet, amelyet egy patológus szakorvos készített el, és amelynek eredményét a zárójelentésben vagy az ambuláns lapban megkapta. Azt azonban kevesebben tudhatják, hogy mi történik azokkal a vizsgált szövetekkel vagy szervekkel, amik átkerülnek a patológiai osztályokra.

        A patológia szerepe a korszerű betegellátásban

        Még mindig sok elképzelés lengi körül a patológia tudományát, és tudat alatt halottakkal foglalkozó orvosnak gondolják a patológust. Pedig ez koránt sincs így, hiszen már a betegút legelején, a diagnózis felállításánál nagy szerepet kapnak a patológiai vizsgálatok.

        A patológia szerepe a korszerű betegellátásban

        A levett mintákat először formalinba helyezik, ezt követően elkezdődik a szövettani vizsgálat. A mintát vizsgáló patológus leírja, hogy az adott szerv vagy szövetdarabka hogy néz ki szabad szemmel. Ezután kisebb részeket (max. 2x1x0,5 cm) vág ki a mintából, melyeket műanyag kazettákba helyeznek. Ezt követően paraffinba ágyazzák a víztelenített mintákat, majd a paraffinos ’”blokkokból” metszik le a metszeteket, melyeket megfestenek (egy speciális szövettani festési eljárással, hematoxilin-eozinnal).

        Az elkészült metszetek alapján születik meg az írásos lelet, melyet digitálisan tárolnak a kórház informatikai rendszerében, valamint egy nyomtatott példányt az osztály archívumában is elhelyeznek.

        Olvasson tovább! Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

        Hirdetés

        3 évtizedet is eltölthetnek a minták a patológián

        Érdekesség, hogy a megmaradt metszeteket és blokkokat sem dobják ki. A megfestett metszeteket, valamint az esetleges kiegészítő immunhisztokémiai reakciókat tartalmazó tárgylemezeket legalább 5 évig őrzik a patológiai osztályokon, a paraffinos blokkokat pedig átlagosan 30 évig. Azokat a formalinban fixált szöveteket, szerveket, melyek nem kerültek be paraffinos blokkokba, legalább 1 hónapig, de minimum az eset végleges lezárásáig, a kórszövettani lelet kiküldéséig tárolják.

        Patológiai lelet

        A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek majd a kézhez kapott papíron.

        Milyen információk találhatóak a patológiai leleten?

        Azt is jó tudni, hogy e szövetminták megőrzését a patológiai osztályokon törvény írja elő, azonban ezekhez a mintákhoz a beteg hozzáférése biztosított. Így az esetlegesen felmerülő további (pl. molekuláris biológiai) vizsgálatok, vagy más intézetben, osztályon történő konzultáció, újravizsgálás is lehetséges. Egy ilyen anyagkikérés átfutási ideje többnyire nem haladja meg 5 munkanapot, bár a minta azonosítása, kikeresése az archívumból, és ismételt átnézése néha egészen összetett feladat. Fontos tudni, hogy ezek a minták részben feldolgozott biológiai anyagok, melyek akár fertőzhetnek is (pl. a tuberkulózis baktériuma túlélheti a formalinos fixálást), ezért célszerű, ha a beteg további gyógykezelése érdekében az egyes osztályok, laboratóriumi intézetek szakszerűen, közvetlenül egymásnak továbbítják a mintát.

        Családi kórtörténet a patológiai archívumokban?

        Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség ilyen sokáig (több mint 30 év) megőrizni a mintákat. Egyrészt, mivel a paraffinos minták viszonylag jól megőrzik a DNS-t, emiatt olyan vizsgálatok elvégzésére is mód lehet ezen anyagokból, amik a szövettani mintavétel idején még nem álltak rendelkezésre.

        Másrészt sajnos előfordul, hogy egy-egy daganatos betegség évek, esetleg évtizedek után újul ki, és ilyen esetekben fontos tudni, hogy egy új betegséggel állunk szembe, vagy a korábbi betegség kiújulásával, amiben nagy segítséget nyújthat a korábbi szövetmintával való összehasonlítás.

        Ugyancsak előfordul, hogy családfaelemzéshez, rokonok betegségeinek a feltérképezéséhez és elemzéséhez szükséges a minta. Vannak ugyanis olyan familiáris daganat szindrómák, melyek családi halmozódás esetén kerülhetnek felismerésre. Ilyen esetekben jól jöhet, ha a patológiai archívumban rendelkezésre áll valamelyik rokon korábbi mintája és azon is el lehet végezni a speciális vizsgálatokat.

        Olvasson tovább! A patológia paradoxona: élő és elhunyt betegek vizsgálata

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőik: Dr. Csonka Tamás, patológus
        Lektorálta: Prof. Dr. Méhes Gábor, patológus, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Módosítva: 2017.10.25 20:09, Megjelenés: 2017.10.25 20:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

        Egy tűszúrástól a célzott gyógyszeres terápiáig: ideje jobban megismernünk a patológiát

        Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal közelebb áll az élő betegek vizsgálatához, mint az élettelen testek tanulmányozásához. A legtöbben mégis inkább az utóbbival azonosítják a patológusok munkáját - ezt támasztja alá a WEBBeteg.hu egészségportál felmérése is.

        A szövettani vizsgálat és a molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében és célzott kezelésében

        A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és sejtanalízis, illetve a modern molekuláris patológiai eljárások révén a betegségek, elsősorban a rák megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében áll. Nem utolsó sorban a patológusokra fontos szerep hárul az egészségügyi minőségbiztosítás terén is.

        Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

        A különböző szövetek és szervek a mikroszkóp alatt egymástól eltérő módon néznek ki. Ennek oka, hogy különböző sejttípusokból alakultak ki, és a sejtek is különbözőképpen rendeződnek. Még ennél is fontosabb, hogy a betegségek nagy része, így a rák is megváltoztatja a szövetek és szervek szokásos megjelenését. Ezt vizsgálják a különféle típusú mintákon a patológusok.

        Összetett rendszer, szerteágazó vizsgálatok: hogyan épül fel a patológia tudománya?

        A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk a betegségek folyamatainak vizsgálata a szövetek, valamint a szervek módosulásai alapján.

        Sánta Edit: Izgalmassá teszi a munkámat, hogy újabb és újabb molekuláris vizsgálatokat vezetnek be

        A napokban részt vettem egy betegtalálkozón, ahol azt kérdeztük a résztvevőktől, mi jut eszükbe a patológusról, a patológiáról. Sajnálatos módon kevesen mondták azt, hogy a patológus munkája kapcsolatban van a szövettannal is - mondja Sánta Edit, aki 14. éve dolgozik szakasszisztensként az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztályán. Mivel foglalkozik? Mi a kihívás a munkájában? Erre kerestük a választ.

        4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

        Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig rengeteg tévhit és félreértés él a köztudatban velük kapcsolatban. Cikkünkben a négy leggyakoribb mítoszról rántjuk le a leplet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.