Érdekességek a patológiáról - A szövettani metszetek tárolása

Dr. Csonka Tamás
szerző: Dr. Csonka Tamás, patológus - WEBBeteg
megjelent: 2017.10.25.

Volt már műtéte, vagy vettek Öntől biopsziát? Ez azt jelenti, hogy már kapott kézhez kórszövettani leletet, amelyet egy patológus szakorvos készített el, és amelynek eredményét a zárójelentésben vagy az ambuláns lapban megkapta. Azt azonban kevesebben tudhatják, hogy mi történik azokkal a vizsgált szövetekkel vagy szervekkel, amik átkerülnek a patológiai osztályokra.

A patológia szerepe a korszerű betegellátásban

Még mindig sok elképzelés lengi körül a patológia tudományát, és tudat alatt halottakkal foglalkozó orvosnak gondolják a patológust. Pedig ez koránt sincs így, hiszen már a betegút legelején, a diagnózis felállításánál nagy szerepet kapnak a patológiai vizsgálatok.

A patológia szerepe a korszerű betegellátásban

A levett mintákat először formalinba helyezik, ezt követően elkezdődik a szövettani vizsgálat. A mintát vizsgáló patológus leírja, hogy az adott szerv vagy szövetdarabka hogy néz ki szabad szemmel. Ezután kisebb részeket (max. 2x1x0,5 cm) vág ki a mintából, melyeket műanyag kazettákba helyeznek. Ezt követően paraffinba ágyazzák a víztelenített mintákat, majd a paraffinos ’”blokkokból” metszik le a metszeteket, melyeket megfestenek (egy speciális szövettani festési eljárással, hematoxilin-eozinnal).

Az elkészült metszetek alapján születik meg az írásos lelet, melyet digitálisan tárolnak a kórház informatikai rendszerében, valamint egy nyomtatott példányt az osztály archívumában is elhelyeznek.

Olvasson tovább! Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

3 évtizedet is eltölthetnek a minták a patológián

Érdekesség, hogy a megmaradt metszeteket és blokkokat sem dobják ki. A megfestett metszeteket, valamint az esetleges kiegészítő immunhisztokémiai reakciókat tartalmazó tárgylemezeket legalább 5 évig őrzik a patológiai osztályokon, a paraffinos blokkokat pedig átlagosan 30 évig. Azokat a formalinban fixált szöveteket, szerveket, melyek nem kerültek be paraffinos blokkokba, legalább 1 hónapig, de minimum az eset végleges lezárásáig, a kórszövettani lelet kiküldéséig tárolják.

Patológiai lelet

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek majd a kézhez kapott papíron.

Milyen információk találhatóak a patológiai leleten?

Azt is jó tudni, hogy e szövetminták megőrzését a patológiai osztályokon törvény írja elő, azonban ezekhez a mintákhoz a beteg hozzáférése biztosított. Így az esetlegesen felmerülő további (pl. molekuláris biológiai) vizsgálatok, vagy más intézetben, osztályon történő konzultáció, újravizsgálás is lehetséges. Egy ilyen anyagkikérés átfutási ideje többnyire nem haladja meg 5 munkanapot, bár a minta azonosítása, kikeresése az archívumból, és ismételt átnézése néha egészen összetett feladat. Fontos tudni, hogy ezek a minták részben feldolgozott biológiai anyagok, melyek akár fertőzhetnek is (pl. a tuberkulózis baktériuma túlélheti a formalinos fixálást), ezért célszerű, ha a beteg további gyógykezelése érdekében az egyes osztályok, laboratóriumi intézetek szakszerűen, közvetlenül egymásnak továbbítják a mintát.

Családi kórtörténet a patológiai archívumokban?

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség ilyen sokáig (több mint 30 év) megőrizni a mintákat. Egyrészt, mivel a paraffinos minták viszonylag jól megőrzik a DNS-t, emiatt olyan vizsgálatok elvégzésére is mód lehet ezen anyagokból, amik a szövettani mintavétel idején még nem álltak rendelkezésre.

Másrészt sajnos előfordul, hogy egy-egy daganatos betegség évek, esetleg évtizedek után újul ki, és ilyen esetekben fontos tudni, hogy egy új betegséggel állunk szembe, vagy a korábbi betegség kiújulásával, amiben nagy segítséget nyújthat a korábbi szövetmintával való összehasonlítás.

Ugyancsak előfordul, hogy családfaelemzéshez, rokonok betegségeinek a feltérképezéséhez és elemzéséhez szükséges a minta. Vannak ugyanis olyan familiáris daganat szindrómák, melyek családi halmozódás esetén kerülhetnek felismerésre. Ilyen esetekben jól jöhet, ha a patológiai archívumban rendelkezésre áll valamelyik rokon korábbi mintája és azon is el lehet végezni a speciális vizsgálatokat.

Olvasson tovább! A patológia paradoxona: élő és elhunyt betegek vizsgálata

WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőik: Dr. Csonka Tamás, patológus
Lektorálta: Prof. Dr. Méhes Gábor, patológus, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Emésztési problémák Emésztési problémák

Mi okozhat székrekedést, és mi hasmenést? Mikor mi segíthet? (x)

Vérszegénység Vérszegénység

Mit takar az elnevezés? Mi okozhatja ezt az állapotot? Mik a tünetei?

Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi...

A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek...

A vastagbéldaganat szövettani típusai

A vastagbélrák diagnosztikájában is döntő szerep jut a szövettani vizsgálatnak, mivel ez igazolja egyértelműen a daganat rosszindulatúságát...

Milyen információk találhatóak a patológiai leleten?

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek a kézhez kapott...

A szövettan és a molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében és kezelésében

A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és...

A gyomorrák típusai és stádiumai

Az emésztőrendszerünk egyik kiemelten fontos helye a gyomor. Egy falat lenyelése után a nyelőcsőből közvetlenül ide jut a táplálék, amely nem...

Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról

Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának...

Kérdések a patológiáról - Hogyan állapítja meg a patológus a halál időpontját?

A kórboncolással foglalkozó patológus feladatainak egyike a halál idejének megállapítása. Vajon milyen tényezők alapján becsülhető meg az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.