• Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról

        Szerző: WEBBeteg

        Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.

        A patológusok munkájának fontosságára hívja fel a figyelmet a WEBBeteg.hu tematikus melléklete is, amely a Magyar Patológusok Társaságának szakmai felügyeletével készült.

        Ha patológia, akkor boncolás – Mi az igazság?

        Talán a legnagyobb tévhit, amely a patológusok tevékenységét övezi, hogy kizárólag elhunytak vizsgálatával foglalkoznak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb, hiszen a munkájuk nagyobb részében élő emberek szövettani mintáinak elemzésével, valamint különféle betegségek diagnosztizálásához szükséges vizsgálatokkal foglalkoznak. Ez a közkeletű tévedés talán leginkább arra vezethető vissza, hogy maguk a betegek ritkábban kerülnek közvetlen kapcsolatba patológus szakorvosokkal, mint a többi egészségügyi szakterület képviselőivel, így a patológiát sokan egyetlen tevékenységgel, az elhunytak vizsgálatával azonosítják.

        Hirdetés

        Vajon tényleg ritkán találkozunk a patológusokkal?

        A patológusok közreműködésére van szükség...
        - Betegségek szűrése esetén (nőgyógyászati citológia, emlőszűrés)
         
        - Megbetegedések kivizsgálása során (idült máj- és vesebetegségek, gyomor- és bélpanaszok, bőrbetegségek, bőrelváltozások, fül-orr-gégészeti betegségek, urológiai rendellenességek, képalkotóval felfedezett (mammográfia, ultrahang, CT) gyanús elváltozások) vett minta esetén a mintából készített kenetet vagy szövettani metszetet a patológus értékeli.   
         
        - Megbetegedések gyógyítása kapcsán (sebészeti beavatkozások során azonnali szövetvizsgálat, az eltávolított szövetből készített metszet további részletes elemzése)

        Ha megkérdeznénk egy olvasót, hogyan képzeli a patológusok mindennapjait, valószínűleg műszerekkel és mikroszkópokkal teli laboratóriumban serénykedő, fehér köpenyes szakemberek képét tárná elénk. A betegek számára a laborvizsgálatok és a szakorvosi ellátás között egy nehezen meghatározható távolság van, amely automatikusan megteremtette azt a képzetet, hogy a patológusok csupán a szakorvoson keresztül lépnek kapcsolatba a betegekkel. Azonban ez is tévhit. Számos olyan eset van a mindennapi betegellátásban, amikor a szövettani mintát közvetlenül a patológus veszi a vizsgálathoz (például daganatos megbetegedés gyanúja esetén patológus végez biopsziát), emellett gyakran előfordul a pácienssel történő személyes konzultáció is (leggyakrabban kémiai patológusok, immunopatológusok munkája során).

        Az egészséges emberek biztosan nem kerültek még kapcsolatba patológussal: nos, ez is tévhit. Az egészséges és egészségtudatos életmód része ugyanis az egészségügyi szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel is. Sokan talán nem tudják, de bizonyos szűrések eredményeit (pl. fül-orr-gégészeti minták vagy nőgyógyászati, valamint emlőszűrés citológiai mintái) is a patológiai részlegeken értékelik, így közvetetten ugyan, de valószínűleg mindannyian részesültünk már a patológusok nélkülözhetetlen munkájából.

        A patológusok a teljes egészségügyi ellátást támogatják

        Részt vesznek ugyanis a szövettani vizsgálatokon túl a kórokozókkal kapcsolatos kutatásokban, gyógyszerek hatékonysági vizsgálatával részt vállalnak abból, hogy a betegségek minél jobb eredménnyel kezelhetővé váljanak, mindemellett a daganatos megbetegedések genetikai eredetű vizsgálatával közelebb viszik a tudományt a rákos betegségek eredetének feltárásához.

        Fontos megjegyezni továbbá, hogy a legtöbb esetben patológus nélkül nincs diagnózis. Sajnos a civilek számára nagyon sokszor láthatatlan marad az az összehangolt orvosi csapatmunka, amely a betegek gyógyítása érdekében történik. A csapat tagjai között éppen annyi felelősség és feladat hárul a patológusokra, mint amennyi a betegekkel szorosabb kapcsolatot ápoló szakorvosokra és ápolókra.

        A patológia az egyik legjelentősebb hiányszakma Magyarországon

        Jelenleg körülbelül 250 patológus dolgozik hazánkban, ami nagyon kevés. Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke szerint százas nagyságrendben hiányoznak a patológus szakorvosok az országból, ezen belül is leginkább a vidéki kórházakból. A fiatalok külföldre mennek, a nyugdíjasok helyére pedig ritkán találnak jól képzett szakembert. A tapasztalatok alapján a végzett hallgatók nem szívesen jelentkeznek vidékre, mert ott nem minden esetben biztosítottak a feltételek, de a fővárosban sincs minden intézményben patológus szakorvos.

         

        Forrás: WEBBeteg
         

        Módosítva: 2017.10.22 12:51, Megjelenés: 2017.10.22 12:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Rutin vérkép

        Rutin vérkép

        Dr. Borsi-Lieber Katalin

        A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése.

        Daganatos betegség

        Daganatos betegség

        B. M., szakfordító

        A megnagyobbodott nyirokcsomó a daganatos betegség jele is lehet.

        Mintavételi eljárások - Mikor és melyik típus indokolt?

        Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például daganatok típusának, kiindulási helyének (vagyis hogy melyik szervből származik), stádiumának és az áttétek keresésének eszköze lehet. A sebész például szövettani minta ismeretében határozza meg az eltávolítani kívánt szervrészlet vagy szerv nagyságát, továbbá az alkalmazott terápia tervezésében is nagy jelentősége lehet a vizsgálatok eredményének.

        Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

        A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi jelleggel, körülbelül 30 perc alatt szövettani véleményt tudunk mondani, mely alapján például az operáló sebész a műtét további menetéről is dönthet.

        Összetett rendszer, szerteágazó vizsgálatok: hogyan épül fel a patológia tudománya?

        A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk a betegségek folyamatainak vizsgálata a szövetek, valamint a szervek módosulásai alapján.

        Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról

        Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának megállapítását végzik. A valóság ennél sokkal szélesebb körű és életbevágóbb hivatást takar, ami méltatlanul háttérbe szorul a hazai egészségügyben is.

        Fiatal, patológusnak készül, és a daganatok biológiája foglalkoztatja

        Az osteosarcoma a leggyakoribb gyermekkori primer rosszindulatú csontdaganat, amelynek komplex a diagnosztikája, a röntgen, CT és MR képalkotó vizsgálatok mellett létfontosságú a korrekt szövettani diagnózis, amit a patológus ad. Dr. Szentkereszty Mártonnal beszélgettünk.

        Dr. Strausz Tamás: A patológia egyfajta nyomozás is

        Októberben lesz hat éve, hogy az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztályán dolgozik a fiatal patológus szakorvos, dr. Strausz Tamás, aki portálunknak elmondta: az osztályon majdnem minden szakorvosnak van két-három szakterülete, amivel kiemelten foglalkozik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA