• Fennáll-e önnél a szívritmuszavar kockázata?

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta

        A szívritmusunkat számos természetes jelenség is befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

        A rizikó a korral nő

        Teljesen természetes, ahogyan a szívritmusunk felgyorsul fizikai aktivitás, stressz, izgalom hatására, vagy éppen lelassul alváskor. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a pitvari és kamrai ritmuszavarnak, még ha nincs is szívkoszorúér-betegségre utaló jel. A szerzett szívbetegségek ugyanis - mint például a szívinfarktus miatt kialakult szívizom-károsodás - jelentős rizikófaktorai a szívritmuszavar kialakulásának. A hegesedés vagy a kóros szöveti lerakódások például bradycardiát, lelassult szívverést, kamrai extraütéseket okozhatnak, míg más betegségek a szív ingervezető rendszerének zavarához vezethetnek, ami pedig akár tachycardiát, vagyis felgyorsult, szabálytalan szívveréssel járó ritmuszavart is eredményezhet.

        Hirdetés

        - Az ismert szív-érrendszeri betegeket éppen ezért rendszeresen monitorozni kell, elsősorban EKG-val vizsgálva a szívritmust. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a ritkán jelentkező ritmuszavarokat így nem lehet megfigyelni, illetve nem minden ritmuszavarnak van tetten érhető tünete - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A pontos diagnózishoz éppen ezért fel kell figyelni az olyan, esetlegesen jelentkező szimptómákra is, mint az légzési nehézség, a fáradtság, a repkedő érzés a mellkasban, a mellkasi diszkomfort vagy az ájulás.

        Olvasson tovább! A szívritmuszavarok legjellemzőbb tünetei

        Velünk is születhet, életmódunk is növelheti a kockázatot

        Az idősödéssel óhatatlanul szaporodó betegségeken kívül léteznek olyan veleszületett betegségek is, amelyek növelik a szívritmuszavar rizikóját. Például gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki az úgynevezett hosszú QT-szindróma, amely a szív ingervezető rendszerének zavara, és amely szokatlanul gyors szívritmust is eredményezhet.

        Bizonyos, a szervezetben megtalálható kémiai anyagok is okozhatnak aritmiát. A kálium, magnézium és kalcium túl magas vagy túl alacsony koncentrációja például jelentősen befolyásolja a szívműködést.

        Ezen kívül a függőségeket okozó szerek (alkohol, cigaretta, drogok és gyógyszerek) is hatnak a szívműködésre, sőt, akár a szívritmuszavarra szedett gyógyszerek is okozhatnak ritmuszavar-epizódot. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a gondos diagnózis és szerválasztás, valamint a rendszeres kontroll jelentőségét.

        Mit tehetünk a megelőzés, a kezelés érdekében?

        Sztancsik doktornő szerint az egészségtudatos életmódon túl az évenkénti, kétévenkénti kardiológiai vizit a legfontosabb lehetőség a kezünkben.

        - Mindazoknak, akiknek családi hajlamuk van a szív-érrendszeri betegségekre, akik cukorbetegek, akik magas vérnyomással, pajzsmirigybetegséggel, alvási apnoéval küzdenek, akik dohányoznak, alkoholfüggők, vagy tudatmódosító szereket szednek, fontos lenne, hogy kivizsgáltassák magukat. Ugyanez érvényes azokra, akiknek szívbetegségük van, akik ismert koszorúér betegek, vagy egy korábbi infarktus miatt károsodott a szívizomszövetük.

        A kivizsgálás során a nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter-EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális vizsgálatokra. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigykezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A cél a hatékony, biztonságos kezelés elrendelése, és a személyre szabott életmód kialakítása.

        Olvasson tovább! Tudjon meg többet a szív- és érrendszeri betegségekről a WEBBetegen!

        Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta
         Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta

        Módosítva: 2019.04.21 04:33, Megjelenés: 2018.01.12 05:21
      • Cikkajánló

        Táplálkozás

        Táplálkozás

        Dr. Zsuga Judit

        Ételallergia vagy ételintolerancia? Ön tudja, hogy mi a különbség?

        Elsősegély

        Elsősegély

        WEBBeteg

        Elsősegélytippek háztartási balesetek esetére. Mit tehetünk?

        Mennyit aludjanak a szívbetegek?

        A szívbetegségen átesett betegeknek hetente kétszer intenzíven mozogniuk kell, megfelelő légzésszám-emelkedés eléréséig (állapotfüggő, hogy ez a mozgás hányadik percében következik be).

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        A szívritmuszavarok (arrhythmiák) típusai

        Szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai arrhythmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján tachycardiáról vagy bradycardiáról beszélhetünk.

        Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

        A szívritmuszavar a szabályostól eltérő szívműködés. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) működik vagy a ritmus nem egyenletes.

        Szívritmuszavarok (arrhythmia) - Figyelmeztető tünetek

        A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott vagy összevissza ver. Az arrhythmiák általában veszélytelenek, de vannak olyan formái, amik súlyos tüneteket okozhatnak, sőt néha az életet veszélyeztethetik.

        A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai

        Az egészséges szívben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy külső provokáló ingerek nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat.

        A szívritmuszavarok legjellemzőbb tünetei

        Vannak, akik nagyon ijesztőnek érzik a szívritmuszavart (arrhythmia), mások nem is érzékelik. A tünetek ugyanis nagyon változatosak és eltérőek lehetnek. Azonban fontos tudni, hogy a tünetek nem észlelése vagy észlelhetősége, illetve erőssége nem feltétlenül áll egyenes arányban a mögöttük álló betegség súlyosságával, veszélyességével.

        Pál Dénes: Rivaldafény és stressz

        Ami egyrészről öröm, az másrészről óriási teher Pál Dénes életében. A tehetségkutató, a rivaldafény és a fokozott figyelem ugyanis bármilyen fiatal is, még az ő szervezetén is nyomot hagyott: a Voice tehetségkutató műsor nagy esélyese hónapok óta keveset alszik, és azt is rendszertelenül, szívritmus zavarai miatt a kávéval is le kellett állnia, és sportolni sincs ideje. Azt ígéri, hogy a verseny után változtatni fog.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.