• Mellkasi fájdalom - Stressz vagy szívbetegség?

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a pánik szindróma és a szívbetegség okozta tünet különbségeire hívta fel a figyelmet.

        A mellkasi fájdalom igen gyakori jelenség

        Egyre többen mondhatják el magukról, hogy megtapasztalták a mellkasi fájdalom és/vagy szorítás érzését, amely gyakran komoly riadalmat okoz. Ugyanakkor tudni kell, hogy nem csak a szívinfarktus vagy más szívbetegség produkálhat ilyen tünetet, hanem az egyre elterjedtebb pánik szindróma is, ami már-már népbetegségnek számít például az Egyesült Államokban. Hiszen míg évente kb. 790.000 ember szenved el szívinfarktust Amerikában, addig a lakosság 12-16 százaléka tapasztalja meg élete során a mellkasi fájdalmat, tehát rengeteg esetben a szorongás és összetett pszichoszomatikus okok állnak a panasz hátterében. Az ottani felmérések szerint négyből egy érintettnél pánik szindróma okozza a fájdalmat.

        Olvasson tovább! Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus okozhatja

        Hirdetés

        A szorongás más panaszt is okoz

        Azok, akik a szorongás miatt érzik a mellkasi fájdalmat, jellemzően más tüneteket is tapasztalnak, mint az izzadás, a légszomj, a remegés, az ájulás közeli állapot, az erős szívdobogás érzés, és a helyzet irányításának képtelensége. Természetesen ilyen és ehhez hasonló tünetek létrejöhetnek szívprobléma miatt is, van azonban néhány különbség a két szituáció közt.

        A pánik miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzői:

        • A pánik miatt kialakuló mellkasi fájdalom jellemzően éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett inaktív. Ugyanakkor az is igaz, hogy 10-ből 1 esetben ezzel ellentétesen, lassan, fokozatosan alakul ki.

        • Gyakori, hogy előtte az érintett nagyobb stresszt, idegességet él meg.

        • A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.

        • Jobbára lokalizálódik a mellkasban a fájdalom.

        A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzői:

        • Jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív.

        • A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok.

        • Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik.

        • Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető.

        Mikor kell orvoshoz fordulni?

        A mellkasi fájdalom - különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan valóban orvoshoz fordulnak - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

        - Ezt tulajdonképpen minden érintett nagyon jól teszi, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok kimutatnak valamilyen kardiovaszkuláris eltérést, nyilván idejekorán megkezdődhet a kezelés, ami akár komoly következmények kivédését is lehetővé teszi. Ha pedig e téren minden rendben, érdemes elindulni egy másik úton, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé. Ez az út kezdődhet akár az életmód orvoslási felméréssel, amely során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára.

        A jó hír, hogy az életmódorvoslás akkor is rengeteget tud segíteni – a kardiológiai kezelésen túl -, ha diagnosztizált szív-érrendszeri probléma jelenti az alapbetegséget.

        Olvasson tovább! Tudjon meg többet a szív- és érrendszeri betegségekről a WEBBetegen!

        Dr. Vaskó Péter
         Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Módosítva: 2017.11.07 05:21, Megjelenés: 2017.11.07 05:21
      • Cikkajánló

        Cukorbetegség

        Cukorbetegség

        Dr. Bene Orsoly

        Milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha nem kezelik megfelelően?

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Miért választják egyre többen? Utánajártunk a legfontosabb tudnivalóknak. (x)

        Mennyit mozogjanak intenzíven a szívbetegek? Felmérés 32 ezer páciens adatai alapján

        Mint köztudott, a szív- és érrendszeri betegségek a világ első számú gyilkosai, évente 17,9 millió halálesetet okozva. Az sem újdonság, hogy a beavatkozás után minden orvos azt javasolja, hogy a páciens mozogjon, tartsa karban az érrendszerét és a szívizomzatot. Csakhogy: mennyit is mozogjunk?

        Szívbeteg vagy? Vigyázz: a téli szmog veszélyes

        Nem csak a tiszta víz, hanem a tiszta levegő is egyre nagyobb értékké válik napjainkban. Láttunk már elrettentő példákat egyes kínai nagyvárosokból, sőt a napokban az indiai Mumbayban (korábban: Bombay) egy élelmes vállalkozótól 15 percnyi „tiszta levegőt” 5 dollárért lehetett megvásárolni, amelyet egy tartályból egy maszkon keresztül szívhatott be az utca fuldokló embere.

        Szorító mellkasi fájdalom - Infarktus vagy pánikbetegség?

        Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.

        A fiú, akinek a mellkasán kívül van a szíve

        A négyéves kínai Zhang Weiyuan ún. Cantrell-pentalogiával született. Ez azt jelenti, hogy a szívét sem izmok, sem a szegycsont nem védi, csak a bőr fedi. A betegség igen ritka, egymillió születésből körülbelül öt ilyen eset fordul elő.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.