Pánikroham vagy infarktus? - Hogyan lehet megkülönböztetni?

Gyakran előfordul, hogy a pánikroham váratlansága, a mellkasi fájdalom és más tünetek hasonlósága, valamint a félelem érzése olyan meggyőző erejű, hogy a betegek gyakran azt hiszik, szívinfarktusuk van.

A szívinfarktus, illetve a pánikbetegség okozta mellkasi fájdalom nehezen megkülönböztethető. Emiatt előfordulhat, hogy a pánikrohamot átélő személy infarktusra gondolva mentőt hív, majd az eredménytelen kardiológiai kivizsgálást követően diagnosztizálatlan marad a pánikbetegsége. Előfordul az a veszélyesebb eset is, hogy az ismert pánikbeteg rohamra gondolva nem hív mentőt, pedig lehet, hogy egy mielőbbi ellátásra szoruló szívinfarktust élt át.

A két kórkép tünetei között azonos a mellkasi fájdalom, a szapora pulzus, a légszomj, az izzadás, az erőtlenség, sőt a halálfélelem érzése is. Mindkettő váratlanul és gyorsan lép fel, és összefüggésben lehet a stresszes időszakokkal. A panaszok alapján a kórelőzmények és bizonyos kísérőtünetek alapján lehetséges a megkülönböztetésük, de biztosan csak orvosi vizsgálat tudja meghatározni a panaszok okát.

A mellkasi fájdalom leggyakrabban szív eredetű, de egyes felmérések szerint az esetek akár negyedét is a pánikbetegség idézi elő.

A szívinfarktus okozta tünetek

Infarktus során a szívet tápláló koszorúserek záródnak el, ezért a szívizomzat nem jut elég vérhez. Az oxigénhiány az izomrostok elhalásához vezet, így romlik a szív pumpafunkciója, esik a vérnyomás.

A szívinfarktus legjellemzőbb tünete a szegycsont mögött jelentkező, szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom, mely a bal vállba, karba és a bal kéz kisujja felé sugárzik. A beteg bőre szürkésfehér, aprócseppes izzadtság borítja. Nagyon gyenge, erőtlen, fullad. A panaszok fekve valamelyest enyhülnek, de nem szűnnek meg. A tünetek hirtelen alakulnak ki és érik el maximumukat, intenzitásuk az idő előrehaladtával sem csökken. A betegnek kifejezett halálfélelme lehet.

Felismerését gyakran nehezíti, hogy a szívinfarktus nem minden esetben jelentkezik tipikus tünetekkel, különösen nőknél. A mellkasi panaszt sokan teltségérzetként, feszítő érzésként írják le fájdalom helyett.

Részletesen A szívinfarktus tünetei

A pánikroham okozta tünetek

Pánikroham bárhol, bármikor kialakulhat, de különösen gyakran jelentkezik zárt helyeken, boltban, közlekedési eszközökön. A jelenség alapját az képezi, hogy az agy egy teljesen ártalmatlan szituációban tévesen vészjelzéseket küld a mellékveséknek, ahonnan adrenalin szabadul fel és kerül a keringésbe, minek következtében kialakul az "üss vagy fuss" reakció.

Pánikroham során ennek tüneteit észleli magán az illető: hevesen dobog a szíve, mellkasi fájdalma van, kapkodja a levegőt, fullad, izzad, remeg, szédül, esetleg érzékenyen reagál a fényre és zsibbadnak a végtagjai. A testi tünetek mellett pszichés tünetek is kialakulnak: a rohamot olyan félelemérzés kíséri, hogy a beteg úgy érzi, azonnal menekülnie kell a helyszínről, vagy attól fél, hogy megőrül, elveszíti a józan eszét, esetleg meghal.

A panaszok 10-20 perc alatt érik el maximális intenzitásukat, aztán szépen lassan lecsengenek. A zárt tér elhagyását követően általában oldódnak a tünetek. A rohamot gyakran fáradtságérzet, kimerültség követi.

Részletesen A pánikbetegség és tünetei

A pánikroham és az infarktus közti különbség

A pánikroham tünetei akármennyire is hasonlatosak az infarktus tüneteihez, a két állapot más mechanizmussal alakul ki. A legfontosabb különbség, hogy a pánikrohamot az agy indokolatlan vészjelzése indítja el, és az egészségre ártalmatlan. Ezzel szemben az infarktus a szívizomzat elhalása miatt valódi vészhelyzetet jelent, mely a beteg életébe is kerülhet.

A tünetek terén a legjellemzőbb különbség, hogy a mellkasi fájdalom a szegycsönt mögött jelentkezhet és nyomó, markoló jellegű, gyakran a bal kar irányába sugárzik. Pánikroham esetében a panaszok szerteágazóak, sok esetben egymástól teljesen függetlenek. A mellkasi fájdalom inkább éles és nem sugárzik ki.

Kialakulásában a stressznek a szívinfarktus esetében hosszabb távon van szerepe és gyakran fizikai aktivitás közben következik be, míg a pánikrohamhoz rövidebb időtávon belül vezet egy stresszes időszak és a roham nem kötődik fizikai tevékenységhez.

További fontos különbség az időtartam: a szorongásos roham percek alatt alakul ki, majd maximumát gyorsan elérve lassan lecseng, az egész általában másfél-két óra alatt véget ér. Az infarktus tünetei hirtelen kezdődnek, majd fokozódnak, és az idő múlásával sem enyhülnek.

Orvosi vizsgálattal határozható meg a panaszok valódi oka

A két állapot közt nehéz különbséget tenni, így ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon orvoshoz! Fontos az ismert pánikbetegek kardiológiai vizsgálata is.

A fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés és a jellegzetes EKG-kép alapján az orvos meg tudja mondani, hogy van-e valós, szív eredetű oka a panaszoknak. Ha nem egyértelmű a diagnózis, akkor laborvizsgálatokkal zárható ki vagy erősíthető meg véglegesen a szívinfarktus diagnózisa.

Amennyiben nem infarktus történt, a roham okának kivizsgálását folytatni kell. Okozhatta ugyanis a mellkasi fájdalmat előidéző más szervi ok, illetve a pánikbetegségre is létezik hatásos - gyógyszeres és pszichoterápiás - kezelés.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Veress Dóra, pszichiáter