Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet

Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra vagy az infarktusra gondolunk.

Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont a véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy a tünetek miatt maguk a betegek is felismerhetik és számos pontos orvosi diagnosztikai módszer is jelezheti a betegséget.

Akár kirakatbetegségnek is nevezhetjük

Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. – ismerteti Prof. dr. Blaskó György.

A fájdalommentes gyaloglás hossza – érszűkület esetén – meglepően állandó érték! Ezt a betegek is észre tudják venni. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom. Már az alsó végtagokon mért vérnyomásértékek is tájékoztatóak lehetnek.

Műszeres diagnosztikai lehetőségek

Igen egyszerű kis kézi Doppler-készülékkel is lehet szűrővizsgálatot végezni, ami a szűkület előtt és után hallható hang alapján – megfelelő gyakorlat után – már felkeltheti az érszűkület gyanúját.

Az úgynevezett boka-kar index (Doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.

Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.

Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).

Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban a vizsgálatok un. „aranystandardja” az érfestés, az arteriográfia. Ez dönti el műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációt, stb.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás. Ezek az alábbiak:

• túlsúly
• dohányzás
• stresszes élethelyzet, munkakörülmények
• magas vérnyomás
• magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása
• változó kor megjelenése a hölgyeknél
• magas koleszterin és/vagy trigliceridszint
• jellemző panaszok megléte, például csökkenő járástávolság
• váratlan memóriazavar- az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!

(Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő)