• Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet

        Szerző: healzz.com

        Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra vagy az infarktusra gondolunk.

        Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont a véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy a tünetek miatt maguk a betegek is felismerhetik és számos pontos orvosi diagnosztikai módszer is jelezheti a betegséget.

        Akár kirakatbetegségnek is nevezhetjük

        Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. – ismerteti Prof. dr. Blaskó György.

        Hirdetés

        A fájdalommentes gyaloglás hossza – érszűkület esetén – meglepően állandó érték! Ezt a betegek is észre tudják venni. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom. Már az alsó végtagokon mért vérnyomásértékek is tájékoztatóak lehetnek.

        Műszeres diagnosztikai lehetőségek

        Árulkodó tünetek


        Az alsó végtagi vérellátás romlásának közismert tünete az átmeneti sántítás, amikor járás közben az izomzatban fájdalom kezdődik, ezért lassítani, sőt megállni kell, míg a láb kipiheni magát. A városi orvostudomány ezt hívja "kirakattünetnek", mert az utcán járó érbeteg mind gyakrabban megáll a kirakatok előtt, hogy megpihenjen. Alsó végtagi érszűkület jelei.>>

        Igen egyszerű kis kézi Doppler készülékkel is lehet szűrővizsgálatot végezni, ami a szűkület előtt és után hallható hang alapján – megfelelő gyakorlat után – már felkeltheti az érszűkület gyanúját.

        Az úgynevezett boka-kar index (doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.

        Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.

        Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).

        Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban a vizsgálatok un. „aranystandardja” az érfestés, az arteriográfia. Ez dönti el műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációt, stb.

        Mikor forduljunk orvoshoz?

        Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás. Ezek az alábbiak:

        •    túlsúly
        •    dohányzás
        •    stresszes élethelyzet, munkakörülmények
        •    magas vérnyomás
        •    magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása
        •    változó kor megjelenése a hölgyeknél
        •    magas koleszterin és/vagy trigliceridszint
        •    jellemző panaszok megléte, például csökkenő járástávolság
        •    váratlan memóriazavar- az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!

        (www.healzz.com)

         

        Módosítva: 2012.10.20 19:33, Megjelenés: 2012.10.20 19:33
      • Cikkajánló

        Alváshiány

        Alváshiány

        Cs. K., fordító

        Összeadódik, de egyszerre nem pótolható. Mit tegyünk, ha alváshiányunk van?

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Vajon miért ilyen népszerű a lézeres szemműtét? Utánajártunk. (x)

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        Tünetmentes érszűkület - Súlyos következményei lehetnek, ha nem kezelik

        A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. Az érszűkület stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, angiológus beszélt.

        Az érszűkület rizikófaktorai - Előzze meg a súlyos betegségeket

        Az érelmeszesedés gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevehetetlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos problémák hívják fel a figyelmet.

        Az érszűkület figyelmeztető jelei és kiváltó okai

        A testünket behálózó érrendszer biztosítja többek között azt, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér a legapróbb sejtjeinkhez is akadálytalanul eljuthasson, továbbá, hogy onnan a salakanyag elszállítódjon és a használt vér mihamarabb felfrissülhessen. Mint oly sok mindent az emberi szervezetben, az ereket is számos veszély fenyegeti, melyek az egyes szövetek, szervek súlyos károsodásának a kockázatát hordozzák magukban. Ezen károsodások közül az egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb forma az érszűkület.

        Az érszűkület diagnosztizálása és kezelése

        Az érszűkületre utaló jellegzetes tünetek (lábfájdalom, hideg végtagok, töredezett körmök és fekélyek) az esetek nagy részében felvetik a betegség gyanúját, melynek megerősítése különféle képalkotó és laboratóriumi módszerekkel történik.

        Az érszűkület a fiatalabb korosztályt is érintheti

        Az artériás érbetegségeket - köztük az érszűkületet - sokan az idősek betegségének gondolják, pedig a probléma korai stádiumait egyre gyakrabban diagnosztizálják a fiatalabbaknál is.

        Az érszűkület diagnosztikai lehetőségei - A járáspróba

        Az érelmeszesedés (arteriosclerosis, atherosclerosis) folyamatában az ütőerek (artériák) belső falán lipidek rakódnak le plakkokat képezve. Az elmeszesedő erek megkeményednek, belső átmérőjük pedig egyre szűkül (érszűkület). Az érelmeszesedés bármely ütőeret érintheti, így például a szívkoszorúereket, a nyaki verőereket vagy a perifériás artériákat is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.