Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet
Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra vagy az infarktusra gondolunk.
Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont a véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy a tünetek miatt maguk a betegek is felismerhetik és számos pontos orvosi diagnosztikai módszer is jelezheti a betegséget.
Akár kirakatbetegségnek is nevezhetjük
Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. – ismerteti Prof. dr. Blaskó György.
A fájdalommentes gyaloglás hossza – érszűkület esetén – meglepően állandó érték! Ezt a betegek is észre tudják venni. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom. Már az alsó végtagokon mért vérnyomásértékek is tájékoztatóak lehetnek.
Műszeres diagnosztikai lehetőségek
Árulkodó tünetek |
Az alsó végtagi vérellátás romlásának közismert tünete az átmeneti sántítás, amikor járás közben az izomzatban fájdalom kezdődik, ezért lassítani, sőt megállni kell, míg a láb kipiheni magát. A városi orvostudomány ezt hívja "kirakattünetnek", mert az utcán járó érbeteg mind gyakrabban megáll a kirakatok előtt, hogy megpihenjen. Alsó végtagi érszűkület jelei. |
Igen egyszerű kis kézi Doppler-készülékkel is lehet szűrővizsgálatot végezni, ami a szűkület előtt és után hallható hang alapján – megfelelő gyakorlat után – már felkeltheti az érszűkület gyanúját.
Az úgynevezett boka-kar index (Doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.
Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.
Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).
Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban a vizsgálatok un. „aranystandardja” az érfestés, az arteriográfia. Ez dönti el műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációt, stb.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bizonyos rizikófaktorok esetén mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen. Egyes problémák jelentkezésekor pedig valóban nem halogatható tovább a kivizsgálás. Ezek az alábbiak:
- túlsúly
- dohányzás
- stresszes élethelyzet, munkakörülmények
- magas vérnyomás
- magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása
- változó kor megjelenése a hölgyeknél
- magas koleszterin és/vagy trigliceridszint
- jellemző panaszok megléte, például csökkenő járástávolság
- váratlan memóriazavar- az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!
(Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő)