A nyiroködéma okai és kezelése

Nyiroködéma esetén a nyirokrendszer valamilyen zavara, elégtelensége miatt fehérjedús folyadék lép ki a szövetek közötti térbe. Ezt a szövetek közötti kóros felhalmozódást nevezik vizenyőnek vagy ödémának.

A nyirokrendszer egyfajta tisztogató, szűrő funkciót lát el, amivel nagyon fontos szerepet játszik a kórokozók elleni küzdelemben, az immunrendszer működésében. A nyirokrendszer erekből és nyirokcsomókból áll. A nyirokerek részben a vénás rendszerrel párhuzamosan futnak, részben azoktól függetlenül vannak jelen a szervezetben. Az artériás oldalról megtörténik a szervek oxigénnel, tápanyaggal való ellátása. A szervek felől a vénás rendszer szálítja az elhasználódott anyagokat tovább, de a vénás rendszert kísérő nyirokkeringés is vesz fel pl. kórokozókat, immunsejteket, fehérjedús folyadékot. A nyiroknedv a nyirokkapillárisokon keresztül a nyirokkeringés segítségével jut vissza a gyűjtőérbe. Mielőtt a nyiroknedv a vénás rendszerbe ömlene, számos nyirokcsomón halad keresztül, amelyek apró szűrőként megtisztítják a nyiroknedvet azoktól a sejtektől és egyéb alkotórészektől, amelyekre a szervezetünknek nincs szüksége vagy egyenesen károsak is lehetnének ránk nézve.

Mivel a nyirokerek a gyűjtőérbe ömlenek, ezért a nyirokrendszer elégtelensége összefügghet a vénás rendszer elégtelenségeivel is, ugyanis ha a vénás keringés elégtelen, a nyirok nem tud a vénákba ömleni, hanem a nyiroknedv is pang a nyirokerekben.

A fenti rendszer több ponton is károsodhat. Amennyiben elégtelenül tölti be szerepét (öröklött vagy szerzett okból, esetleg a vénás rendszer elégtelensége miatt másodlagosan), annak az az eredménye, hogy vagy a sérült nyirokerek, vagy a felhalmozódott nyiroknedv miatt folyadék lép ki a szövetek közötti térbe. Ezt a vizenyőt nevezzük ödémának.

Az öröklött nyiroködéma jelentkezhet csecsemőkorban (ilyenkor congenitalis lymphoedemaról beszélünk), de kialakulhat későbbi életkorban, akár 35 éves kor után is. Mindkét esetben az alsó végtagi nyirokerek fejlődése tér el a normálistól.

Mi válthatja ki a nyiroködémát?

• A betegség kialakulásában hozzávetőlegesen 10%-ban genetikai tényezők játszanak szerepet. A betegség veleszületett formája az esetek döntő többségében a nőket érinti (primer lymphoedema);
• Leggyakrabban szekunder nyiroködéma esetei fordulnak elő, ilyenkor az ödéma szerzett okok következtében fejlődik ki. Ilyen betegségek: tumorok és azok terápiái (műtét, kemo- és sugárterápia stb.), elhanyagolt visszérbetegség, valamilyen gyulladás (pl. orbánc), fertőzések, műtét kapcsán nyirokérsérülés, hegesedés és különböző sérülések.

A nyiroködéma tünetei

A nyirokerekből kilépő folyadék általában olyan helyeken halmozódik fel, ahol laza szövetek találhatóak. Ilyen pl. a kéz- vagy a lábhát területe, ahol egy puha, fájdalmatlan, cipószerű duzzanatként jelenik meg a felhalmozódott folyadék. Gyakran az ujjak is duzzadtnak látszanak, szinte hurkaszerűek. Az ujjak tövében, a csuklónál, valamint a bokánál úgynevezett csecsemőráncok alakulnak ki. A veleszületett nyiroködémára jellemző, hogy egyszerre általában két végtag érintett, de az elváltozás gyakran nem szimmetrikus. Egyik végtagon korábban kezdődik, ezért ott a tünetek már kifejezettebbek, a duzzanat nagyobb fokú, mint a másik végtagon.

Gyakori, hogy a vizenyős területen a környező szövetek is begyulladnak, ilyenkor a bőr meleg, vörös, a gyulladt nyirokér egy fájdalmas kötegként tapintható a bőr alatt. Az ilyen esetekben gyakori tünet a láz vagy hőemelkedés is. Ha az elváltozás hosszan fennáll vagy ugyanazon területen gyakran ismétlődik, akkor az az ödémás terület megkeményedéséhez, a bőr megvastagodásához vezethet. Ezeken a területeken gyakran látható a bőr narancsbőrszerű elváltozása (cellulit) is és könnyebben alakul ki fertőzés, gyulladás is.

A nyiroködéma diagnózisa a fenti tünetek alapján egyértelmű, megtekintés és tapintás alapján a kórisme többnyire nagy biztonsággal felállítható. Eszközös vizsgálatra csak ritkán kerül sor, ilyenkor a vérerekhez hasonlóan a nyirokerek festése vagy izotópos nyirokkeringés-vizsgálat kerülhet szóba.

A nyiroködéma gyógyítása komplex kezelést igényel

A kezelés mindig komplex, több módszer együttes alkalmazását jelenti! Lehetőség szerint oki kezelésre kell törekedni. Tünetileg gyulladáscsökkentőre lehet szükség, a vízhajtó igazából nem hatékony. Hozzáértő gyógytornász általi nyirokmasszázs, fizioterápia, kompressziós harisnya viselése, rendszeres mozgás javasolt. Szükség esetén sebészeti beavatkozásra kerülhet sor.

A komplex kezelés része a rugalmas pólya vagy harisnya alkalmazása az érintett végtagon. Ezeket orvos írja fel és pontos méret alapján, egyénre szabottan készülnek.

Ezt kiegészítik egy speciális masszázzsal, az úgynevezett nyirokdrenázzsal, amit erre képzett szakember végezhet kézzel vagy speciális készülékkel. Fontos tudni azonban, hogy fekélyes, sebes végtagon vagy akut gyulladás fennállásakor nem szabad alkalmazni a nyirokdrenázst!

Mindezeken túl gyógytornász segítségével végrehajtott speciális gyakorlatok, illetve szükség esetén a vénás keringést javító készítmények szedése jelentheti még a terápia részét.

Amennyiben az érintett végtag a láb, akkor ülő, illetve fekvő helyzetben annak felpolcolása is gyorsíthatja a javulást.

Súlyos gyulladásos tünetek esetén antibiotikumok használatára is szükség lehet.

Fontos lenne a megelőzés, illetve az időben történő felismerés és kezelés

Mivel a nyiroködéma egy makacs, krónikus betegség, nehezen kezelhető, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, illetve az időben elkezdett kezelésre, lehetőség szerint a kiváltó ok felismerésére.

Elsősorban végtagon jelentkezik duzzanat, körfogat-növekedés, vizenyő, akár a bőrön észlelhető folyadékszivárgás, krónikus esetben megvastagodott bőr.

A megelőzésben fontos szerepe lehet az optimális testsúly megtartásának, hisz maga a túlsúly önmagában hajlamosít ödémaképződésre, a rendszeres testmozgásnak, illetve műtéti kezelés vagy sugárterápia esetén azok lehetőség szerinti körültekintő kivitelezésének. Mivel ezek óhatatlanul tudnak nyirokkeringés-károsodást okozni, nem mindig oldhatók meg teljesen tünet nélkül. Emellett a megelőzés, illetve időben elkezdett kezelés fontos része kell, hogy legyen a veszélyeztetett csoportba tartozók – pl. sugárterápiában részesülők, emlőműtéten átesett betegek – felvilágosítása a nyiroködémáról mint lehetséges szövődményről. Így egyfelől a tünetek jelentkezése nem éri váratlanul a beteget, másfelől ha azokat időben jelzi orvosának, akkor a korai stádiumban elkezdett kezelés gyógyulást hozhat.

A fentiekben ismertetett nyirokkeringési elégtelenséghez a nyirokerek, illetve nyirokcsomók gyulladása is vezethet (lymphangitis, illetve lymhadenitis). A gyulladást leggyakrabban baktérium okozza, ami általában egy bőrsérülésen keresztül kerül be a szervezetbe. A gyulladt erek vörös, érzékeny csíkokként jelennek meg a fertőzött területen, a gyulladt nyirokcsomót pedig a fájdalom, duzzanat, esetleg bőrpír jellemzi. Gyakran jelentkezik láz, esetleg szapora szívverés és fejfájás is. Ha a nyirokér gyulladása eléri a keringést, akkor egy az egész szervezetet elárasztó súlyos fertőzés alakulhat ki, ezért fontos, hogy nyirokérgyulladás gyanúja esetén a beteg mielőbb orvoshoz kerüljön és megfelelő terápiában részesüljön.

Érdemes tehát megjegyezni, hogy a fentebb említett megbetegedések igen gyakoriak. A limfödéma túlsúly, sugárkezelés, operáció, vénás elégtelenség, nyirokér- vagy nyirokcsomó-gyulladás talaján egyaránt kialakulhat és bár kezdeti tünetei enyhék, alig zavaróak lehetnek, érdemes már ekkor kellő figyelmet fordítani rájuk, hogy időben történő orvosi beavatkozással elejét vehessük a súlyos betegségnek és számos kellemetlen szövődménynek!

A limfödémás betegeknek figyelmet kell fordítaniuk bőrük épségére

A limfödémában szenvedő betegnek arról is tudnia kell, hogy az érintett végtagon a bőr gondos ápolásával komoly problémákat előzhet meg. Fontos pl. a bőr kiszáradásának kerülése, ennek érdekében hidratáló krém használata, az apró, könnyen elfertőződő bőrsérülések elkerülése érdekében gondos körömápolás, kézimunkázás közben gyűszű használata, kerti munka során kesztyű viselése, borotválkozás során fokozott óvatosság vagy villanyborotva használata ajánlott.

Az érintett végtagon soha nem szabad vérnyomást mérni, vagy a beteg karból vért venni! A szaunázás, napozás, forró fürdő is kerülendő. Ezen javaslatok betartása segít a szövődmények elkerülésében és sok kellemetlenségtől óvja meg a beteget. Ha azonban a betegség már előrehaladott és az érintett végtagon fekély, seb, ekcéma, cellulit alakul ki, akkor ezek intenzív kezelése is része kell, hogy legyen a terápiának.

Veszélyes szövődmények

Felülfertőződés, sebek, fekélyek alakulhatnak ki, ezek kezelése a tartósan fennlévő alapállapot miatt nehézkes.

Másodlagosan is okozhat vénás, de akár artériás keringési elégtelenséget.

A szövődmények között – bár előfordulása ritka – meg kell említeni az úgynevezett limfangisarcomát vagy másik nevén Stewart-Treves-szindrómát is. Ez egy rosszindulatú betegség, mely olyan területeken alakul ki, ahol hosszú ideje fennál a nyiroködéma. A malignus daganatot gyorsan növő vér- és nyirokerek képezik. Már a korai stádiumban áttétet adhat. Kezelését a a sebészi eltávolítás jelenti.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus