• Milyen gyakran sportol? - Hazai körkép

        Szerző: WEBBeteg/Szinapszis

        A mozgáshiány korunk általános jelensége. Leggyakrabban időhiányra hivatkozunk, ha mozgásszegény életmódunkról van szó, az idősebb korosztály pedig életkora miatt nem sportol. A mindennapi testmozgás hiánya égető probléma, hiszen ez egyértelműen összefügg a krónikus betegségek kialakulásával – mutatta ki a Szinapszis Kft. legújabb kutatása, melyet a WEBBeteg.hu megbízásából készített.

        A rendszeres testmozgás kapcsán a WEBBeteg.hu arra a kérdésre keresett választ, mennyire gyakori a teljesen mozgásszegény életvitel, mi ennek az oka, és mennyire van hatással az egészségi állapotunkra.

        Sokan egyáltalán nem mozognak

         Testtömeg-index


        Ellenőrizze Ön is BMI-értékét testtömegindex-kalkulátorunkkal!

        A kutatás során megkérdezettek 40 százaléka számolt be arról, hogy egyáltalán nem mozog rendszeresen. A mozgáshiány gyakorisága kor, településtípus, végzettség szerint változik. Idősebbek körében egyre inkább jellemző a mozgásszegény életmód. Míg a 18-25 évesek 23 százaléka nem sportol, addig a 65 év felettieknél ez az arány már 60 százalék.

        A mozgás teljes hiánya és a krónikus betegségek kialakulása egyértelműen összefügg: míg a rendszeres mozgást nem végzők 49 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, addig ez az arány már a rendszeres gyaloglás, sétálás esetén is 18 százalékra esik vissza. Bármilyen mozgásformáról legyen is szó, az mindenképpen csökkenti a betegségek kialakulásának esélyét.

        A mozgásszegény életmód leggyakoribb oka az időhiány

        A rendszeres mozgást nem végzők 27 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs elég ideje a sportolásra. A második leggyakoribb ok a férfiaknál a munka, 12 százalékuk hivatkozik erre, mint a mozgásmentes élet okára. A nők inkább a lustaságot említik, 11 százalékuk emiatt nem mozog. A megkérdezettek – az időhiányon kívül – életkorukat nevezték meg a testmozgás mellőzésének legfőbb okaként: az 56 év fölöttiek körében ez a leggyakrabban említett érv. Az összes résztvevő körében 17 százalék azok aránya, akik vélekedésük szerint „túl idősek” a testmozgáshoz.

        Mi az oka annak, hogy nem végez rendszeresen testmozgást? N=396

        Érdekes módon a budapestiek csupán 24 százaléka hivatkozik az időhiányra, míg a megyeszékhelyeken lakók 34, a városiak 36 százaléka említi ezt a mozgásszegény életmód okaként. Fontos talán még kiemelni, hogy a legmagasabb fizetéssel rendelkezők is erre hivatkoztak: 47 százalékuk válaszolt úgy, hogy időhiány miatt nem sportol!

        Hirdetés

        A focit egy idő után már csak nézni jó

         Optimális vérnyomáskalkulátor


        A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete.
        Optimális vérnyomáskalkulátor>>

        A nők körében csupán a gyaloglás és séta mutatkozik kedvelt mozgásformának, míg a férfiak között leginkább a kerékpározás népszerű: 31 százalékuk biciklizik rendszeresen. Ezt a sportot leginkább a 36 és 45 év közöttiek, és városi lakosok kedvelik. Gyakori a férfiaknál emellett a futás, az úszás, a labdarúgás és az erősítés. Az életkor emelkedésével változik a választott mozgásforma: míg a legfiatalabbak, vagyis 18-25 év közöttiek a futást, úszást, labdarúgást és erősítést részesítik előnyben, addig a 46-55 évesek általában a séta és a kerékpározás mellett döntenek.

        Megyeszékhelyen, városokban és Budapesten közel hasonló arányban vannak azok (17 és 19 százalék között), akik a futást választják, míg az úszás leginkább a fővárosban kedvelt. A leggyakrabban végzett mozgásforma a végzettség alapján is különbözik. A futás és úszás kedveltebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, 19, illetve 18 százalékuk űzi ezeket a sportokat.
        Míg a legfiatalabbak 11 százaléka rendszeresen focizik, ez az arány az idősebbek között folyamatosan csökken.

        Milyen gyakran sportol?

        A napi rendszerességgel gyaloglók nagy része – 72 százaléka – válaszolt úgy, hogy nem szenved semmilyen krónikus betegségben. A rendszeresen sétáló fiatalok, a 18 és 25 év közöttiek jellemzője, hogy ezt a mozgásformát napi rendszerességgel végzik. 80 százalékuk számolt be arról, hogy minden nap szokott gyalogolni. A kerékpározó nők több mint fele (54 százaléka) napi rendszerességgel biciklizik. A nap, mint nap kerékpárral közlekedők legnagyobb arányban az idősebb korosztályból kerülnek ki, így az 56-65 évesek 67 százalékára, az 65 évnél idősebbek 59 százalékára ez jellemző. A sétálást választókkal szemben a naponta kerékpározók több mint fele, 51 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben.

         A kutatásról
        A Szinapszis Kft. rendszeresen végez piackutatásokat a felnőtt magyar lakosság körében különböző egészséggel kapcsolatos témákban. A 2010 nyarán végzett országos felmérés telefonos lekérdezéssel történt. A kutatásban összesen 1000 megkérdezett vett részt. Az kutatás a 18 éven felüli magyar lakosságra nézve reprezentatív.

        A futást választók között a nők 21 százaléka napi rendszerességgel fut, míg a férfiak 25 százaléka csupán hetente egyszer. Mindkét nem esetén az a leginkább jellemző, hogy 2-3 naponta mennek el kocogni. Az edzőterembe járók közül a legfiatalabbak jellemzően 2-3 naponta erősítenek, 86 százalékuk válaszolt úgy, hogy hetente többször is elmegy a konditerembe. A legkedveltebb sportok közül általában a labdarúgás és az edzőtermi erősítés veszi igénybe a legtöbb időt. A fővárosban élők és a 46 év felettiek kevesebb időt fordítanak sportolásra a fiatalabb, Budapesten kívül élőkhöz képest. A férfiak átlagosan több időt töltenek mozgással, mint a nők.

        A megkérdezettek átlagosan kicsit több mint 4 órát töltenek testmozgással egy héten. A fiatalabbak átlagban több időt szánnak a sportra. Míg a 18-25 évesek hetente majdnem 6 órát mozognak, addig a 65 év felettiek mozgással töltött ideje nem éri el a heti 3 órát. A heti testmozgás ideje a kor emelkedésével csökkenő tendenciát mutat.

          Sportágválasztó - Mit ajánl a sportorvos?

        Hogyan hat az úszás a szervezetre? - A sportorvos véleménye Az úszás az egyetlen sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít. A ritmusos tempózás, a vízbe merülés, majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve. De nem csak a légzőrendszer lendül működésbe, hanem szinte az összes izom is. Ellentétben a kerékpározással, az úszás során a felső és alsó testfélre egyforma munka hárul. Alapvetően dinamikus, izotóniás terhelésről van szó, de természetesen ahhoz, hogy a test szépen ráfeküdjön a vízre és ne süllyedjen le bizonyos része, megfelelő izomtónusra, a tartóizmok munkájára van szükség.
        Hogyan hat az úszás a szervezetre? - Bővebben>>

        Kocogás és a futás hatása a szervezetre - A sportorvos véleménye Napjainkban a futás, ill. kocogás népszerűsége növekvő tendenciát mutat, amely főleg praktikusságának köszönhető: szinte semmi felszerelést nem igényel, csak egy jó futócipőt. Bárhol (városban, faluban, tengerparton, focipályán, stb.) végezhető, hiszen majdnem mindenhol találhatunk olyan területet, ahol egy kicsit átmozgathatjuk magunkat egy fél-egyórás kocogással, futással. Nem kötött életkorhoz és nagyon sokféle edzettségi szinten is élvezetes lehet. Vannak, akik soha nem kedvelték a futást, mások 60 éves koruk után kezdték, és azóta nem tudnak nélküle élni. Olyanok is akadnak, akik viszont mindig kedvelt mozgásformaként tekintettek a futásra.
        Kocogás és a futás hatása - Bővebben >>

        (WEBBeteg - Szinapszis)

        Módosítva: 2010.10.01 13:47, Megjelenés: 2010.10.01 13:47
      • Cikkajánló

        Fáradékonyság

        Fáradékonyság

        Dr. Antalffy Katalin Anita

        A fáradékonyság hátterében különböző okok állhatnak. Mik lehetnek ezek?

        Száraz, hámló bőr

        Száraz, hámló bőr

        Dr. Lesznyák Judit

        Mik lehetnek az okok? Mit tehetünk a bőrszárazság megelőzéséért, kezeléséért?

        Szívbarát mozgás - Fogadja meg a tanácsainkat!

        Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság.

        Meglepően könnyen csökkenthető a magas vérnyomás?

        Fejfájás kínozza, kiújult a migrénje, vagy a legutóbbi alkalommal magasabb vérnyomást mért az orvosa? Mielőtt a gyógyszerekhez fordulna, gondolja végig: eleget mozog? A helyesen adagolt sportolással ugyanis sokat tehet egészségi állapota helyreállításáért. Nézzük, hogyan működik!

        Sokszor túlfeszítik a húrt az amatőr futók

        Nem biztos, hogy a futás a legjobb mozgásforma mindenkinek, ennek ellenére az amatőr futók túlnyomó többsége még soha nem kérte ki szakember tanácsát edzés előtt.

        Izomdiszbalansz - Mozgás, de hogyan?

        A helyes testtartás fontosságáról rengeteget hallhatunk, mégis egyre több embernél figyelhetőek meg azok a tartáshibák, amelyek célzott mozgásterápiával elkerülhetőek lennének. Melyek ezek? Hogyan ismerjük fel és milyen mozgásformát válasszunk, ha keresztezett szindrómával van dolgunk?

        Hogyan befolyásolja a testmozgás az immunitást?

        A testmozgás az immunitás szempontjából vegyes üzenetet hordoz. A rendszeres, mérsékelt intenzitású fizikai aktivitásról kimutatták, hogy véd egyes betegségek ellen, különösen a felső légutakat érintő (pl. megfázás) megbetegedésektől, ugyanakkor a túl sok testmozgás ellenkező hatást válthat ki, és csökkenti az immunitást.

        Testmozgással megelőzhető a téli depresszió

        Itt a hideg, a sötétség, ami könnyen szorongáshoz, sőt akár depresszióhoz vezethet. Darabos Balázs, az Oxygen Wellness Indoor Cycling üzletágvezetője a mozgás antidepresszáns hatására hívta fel a figyelmet.

        Testmozgás és psziché - Összefüggések egy pszichiáter szemüvegén keresztül

        Testi és lelki egészségre törekedve kikerülhetetlen kérdés a mozgás és az aktív életmód szerepe. Helyes vagy sem, de a világ halad, és az internet egyre nagyobb szerepet kap életünkben, ahonnan záporoznak ránk a testképre vonatkozó elvárások és trendek. Egyre fontosabb ezért mindannyiunknak tudatosan figyelni arra, hogy életünkben megfelelő helye maradjon a testmozgásnak és sportnak.

        Hogyan hat a nőkre a sport? - Kutatás

        Azoknál az idősebb nőknél, akik hetente legalább 1-2 órát tornáznak, egy éven belül jelentősen javulnak a kognitív agyfunkciók – állítja egy új, kanadai tanulmány.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.