Mi lenne a focival drukkerek nélkül? A szurkolás lélektana

Képzeljük el a foci vb-t üres lelátókkal: vajon milyen érzés lenne a focistáknak a rajongók morajlása nélkül végigjátszani egy mérkőzést? A buzdításnak, az összetartozásnak és a nemzeti érzésnek a sportban is óriási szerep jut. Miért olyan megható, felemelő érzés, amikor a mieink győzedelmeskednek? Hogyan hat a rajongók jelenléte a játékosokra? Erről kérdeztük pszichológus szakértőnket, Máténé Áfra Viktóriát.

Sport és egészség a WEBBetegen

Javában tart a 2018-os labdarúgó-világbajnokság, amelynek főszereplői a világ legjobb futballcsapatai, azonban az egész eseménysorozat meghatározó résztvevői a szurkolók, akik nélkül elképzelhetetlen aa vb. Tulajdonképpen, ha végiggondoljuk, a futballnak mint sportnak az egyetlen állandó résztvevői a rajongók, akik ott vannak akkor is, amikor lecserélik az edzőt, vagy amikor egy-egy játékos átigazol egy másik csapathoz.

Talán nem is gondolnánk, de a szurkolás nem csupán részvétel egy sporteseményen: számos pozitív vagy épp negatív hatása lehet az egészségünkre, pszichénkre. Különös mechanizmusok hajtják a lelátókon tömörülő csoportokat és a játékosokat is. Érdekesség például, hogy általában egyedülálló módon a drukkerek feltétel nélkül befogadják tagjaikat - ezt más csoportok esetén elég ritkán tapasztalhatjuk. Meglepő lehet az is, hogy akár a játék kimenetelére is hatása lehet a nézőtéri skandálásnak, hiszen a pozitív stressz által, amit a rajongók jelenléte ad, a játékosok jobb teljesítményre lehetnek képesek. Nézzük meg, hogyan működik a szurkolás lélektana.

Milyen lélektani háttere van a rajongásnak?

- Amikor magunkénak érezzük azt, amiért rajongunk, az az egyéni önmeghatározásunkat, a világban való elhelyezkedésünket is elősegíti (például erősítheti a nemzeti hovatartozás érzését). Emellett értékteremtő erővel is bír, hiszen akár egy focicsapat is megtestesíthet számunkra olyan tulajdonságokat, értékeket, melyeket fontosnak és követendőnek könyvelünk el (futball esetén gondolhatunk a kitartásra, a csapatmunkára vagy a sport szeretetének értékeire).

Pozitív hatással van az egészségünkre

- A másik fontos tényező, hogy a szurkolói táborhoz való csatlakozással egy társaság értékes tagjaként lehetünk jelen, melynek számos pozitív testi-lelki hatása van. Jó irányba befolyásolja az önértékelésünket, és bizonyítottan pozitív hatást gyakorol az egészségünkre és a lelki egyensúlyunkra.

Miért olyan fontos a drukkerek jelenléte a játékosoknak?

- A szurkolás a pályán játszó csapatnak is óriási hajtóerő, hiszen mások jelenlétében plusz tétje lesz a játéknak. A rajongók hite az egyén vagy a csapat képességeiben önbizalom-fokozó erővel bír, amely jó hatással van a játékosok hatékonyságára. Emellett a közönség látható és hallható jelenléte, buzdítása révén a sportolók közvetlen visszajelzést kapnak, ami emelheti azt a fajta pozitív stresszt, mely fokozza az egyéni teljesítményüket.

Nézzük egy kicsit más szemszögből. Sok drukker hobbiként, egyfajta kikapcsolódásként tekint a focimeccsekre, hiszen egy sportesemény még passzív résztvevőként is kiszakítja a mindennapi rutinjából.

Milyen pozitív lelki hatásai vannak, ha egy szurkolói táborhoz tartozunk?

- Nem véletlen, hogy minden meccsre nagy lelkesedéssel, jó érzésekkel indulunk el. Minden olyan eseményen, melyben egy összetartó csoport egyik tagjaként veszünk részt, olyan kötődést élhetünk meg, aminek nincsen előfeltétele, csupán az azonos irányú ragaszkodás.

Nem kell bizonyítanunk a csoportnak, mégis elfogadnak

- Mivel nem szükséges teljesítményt felmutatni ahhoz, hogy befogadjanak bennünket, könnyen kialakul az a jóleső érzés, ami miatt újra és újra visszatérünk ezekhez a helyzetekhez, doppingol minket a következő meccs közeledése, amikor ismét átélhetjük ezt az élményt. Nincs különbség az irodista vagy a fizikai munkás, a férfi vagy nő, esetleg a tehetősebb vagy szerényebb életmódot élők között: a csapat tagja lehet bárki, aki azonosulni tud a közös értékeivel.

- A meccsek emellett fontos szervezőerővel bírhatnak az életünkben: a mérkőzés időpontjához igazítjuk a többi elfoglaltságunkat, a hétköznapokban egy motiváló célként lebeghet a szemünk előtt, ami stresszcsökkentő hatású, és a lehangoltság valószínűségét is mérsékli.

A sportesemény megtanít, hogyan kezeljük az érzéseinket

- Egy-egy játék közben számos pozitív és negatív érzést élhetnek át a rajongók: az öröm és a kudarc szélsőségei mellett több árnyalata is megjelenik az emocionális reakcióknak, amely befolyásolja az egyéni érzelmeink kezelését is – tulajdonképpen megtanít minket arra, hogy hogyan bánjunk a ránk törő érzelmekkel. Nem utolsó sorban, a csapat eredményes szereplése úgynevezett „tükröződő dicsőséget” jelent a szurkolóknak is, ezáltal fokozni képes a rajongótáborban lévők önbizalmát is.

A tömeg másképp gondolkodik

Elképesztő dolgokra képesek az emberek, ha létezik egy közös cél, amely előre hajtja őket. Számos esetben megfigyelhető, hogy egy lelkes közönség hogyan kovácsolódik egységgé, miközben a sajátjaiért izgul a pálya szélén, akár pozitív (buzdítás, közös öröm), akár negatív (agresszió) irányban. Mindeközben valószínű, hogy azt az erős kohéziót, amit egy sportesemény teremthet, más szituáció nem tudná pótolni, hiszen teljesen különböző személyiségek válnak eggyé, amikor a meccs zajlik.

Hogyan hatnak egymásra a rajongók?

- Egy nagyobb téttel bíró vagy népszerű csapat által játszott focimeccsen a szurkolók száma miatt a drukkerek csoportja már tömegként működik, aminek az a jellegzetessége, hogy másképp gondolkodik, érez és cselekszik, mint ahogy az egyének külön-külön tennék. A tömeg ingerlékeny, változó hangulatú, és mivel a felelősség megoszlottnak érződik, a tömeg könnyen befolyásolható, jellemzően ilyenkor csökken az erkölcsi kontrollunk is, ezért fordulhat elő könnyebben, hogy egymást erősítve olyan dolgokba keveredhetünk, amelyek a hétköznapokban a saját normarendszerünkbe ütköznek. Ez lehet az oka annak, hogy a meccs során felfokozott érzelmi állapotban esetenként a frusztráció agresszióba csap át.

Hogyan kerülhető el az agresszió?

- A tömeg keltette negatív hatások megelőzhetőek vagy legalábbis csökkenthető valószínűségük, ha a csapat szurkolói között egy kisebb csoporthoz tartozunk (pl. amikor egy baráti társaság együtt jár meccsre), hiszen viselkedésünket ilyenkor elsősorban a személyes kapcsolaton alapuló csoporthoz igazítjuk.

Olvasson tovább! A csapatsportok pszichológiája

Forrás: WEBBeteg
M. J.;
Szakértőnk: Máténé Áfra Viktória, klinikai szakpszichológus