• Sportmítoszok - II. rész

        Szerző: WEBBeteg - Vasas Ferenc, fordító

        Akad néhány mítosz, amivel minden hobbi-, de még az élsportolók is találkoztak, s mint olyan, száműzhetetlenül él a fejekben. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy valamennyit el is kellene fogadnunk, pláne nem azt, hogy azért, mert sokan mondják, igaz is lenne. A következőkben lerántjuk a leplet a leggyakrabban hallott sportmítoszokról. Előző cikkünk folytatása következik.

        A sport a zsírt izommá alakítja

        A sportorvos véleménye: nem igaz. A zsírszövet és az izomszövet felépítése teljesen különbözik egymástól. Egymásba alakulni nem tudnak. A tévhit abból eredhet, hogy a sport által a zsírszövetek tömege csökken, az izomszöveteké viszont nő, ez viszont nem azt jelenti, hogy egyikből lesz a másik.

        Hirdetés

        A futás karcsúvá tesz


        Sport és egészség a WEBBetegen

        A sportorvos véleménye: nem igaz, vagy csak részben. Vannak, akik évek óta futnak, viszont csak egyre testesebbek lesznek, ugyanis valószínűleg nem jól választják meg a mennyiséget. Pont annyit futnak, ami az étvágyat növeli, de a fogyást még nem indítja be. A futás ugyanis kiváló étvágynövelő (20 perc kocogással, amikor a pulzusunk nem megy 80 fölé például jószerével csak ártunk, de valódi élettani hatás nincs), de zsírt csak nagyon nehezen és pontos edzéstervvel éget, az ugyanis csak 30-40 perc után kezdődik. Először ugyanis csak a cukrok és szénhidrátok égnek el (innen az éhség), aztán a zsír.

        Egy óra futáshoz 600 kcal-ra van szüksége szervezetünknek. Egy hamburger sült krumplival és 4 dl kólával viszont 1600 kcal-t jelent. Ahhoz, hogy tartós fogyást érjen el valaki, rendszeresen kell sportolnia, terhelésélettani vizsgálatokkal pedig személyre szabottan az is megmondható, hogy kinek, milyen mozgásformára van szüksége a kívánt alak eléréséhez.

        A sport miatt a mellek elvesztik tartásukat

        Sportmítoszok - I. rész


        Cikksorozatunk első részében a szertornáról, a nordic walkingról, a hosszútávfutásról, az erősítő gyakorlatokról, a nyújtó gyakorlatokról, az aszfalton futásról és a narancsbőrről tudhat meg érdekes információkat. Sportmítoszok - I. rész>>

        A sportorvos véleménye: nem igaz. A nagyobb keblű hölgyeknél sport nélkül is lazább a melleket tartó kötőszövet. Van olyan sportoló, akinek plasztikai műtétre volt szüksége, hogy aktív maradhasson, hiszen a nagy mellei akadályozták a sportban, de nem az esztétikájuk, hanem sokkal inkább a mellekben vagy hát-nyaki tájékon jelentkező fájdalom miatt. A futás például ezeknek a hölgyeknek valódi fizikai fájdalmat jelenthet.

        A rendszeres sporttal a fogyás a mell területéről is bekövetkezik, erősödnek a mellizmok és szövetek vérkeringése is javul, így még feszesebb is tud lenni. Sportmelltartó viselése azonban minden esetben ajánlott, ezek viselésével 74 százalékkal kisebb terhelés éri a melleket.

        – Egyáltalán nem igaz! A rendszeres sportolástól a mell is izmosabb, feszesebb lesz. Változás a szerkezetükben csak akkor állhat be, ha a sportolást diétával, fogyókúrával is összekapcsoljuk, hiszen akkor a mell területéről is fogyunk – magyarázta Csernoviczki Éva, olimpiai bronzérmes cselgáncsozó.

        A magnézium oldja az izomgörcsöt

        Sportmítoszok

        A sportorvos véleménye: az izomgörcs egy sokat kutatott területe a sporttudományoknak, s jelenleg azt mondhatjuk, hogy ez az állítás csak részben igaz. A tapasztalatok szerint a patikákban is kapható magnézium termékek valóban képesek oldani a görcsöket, de csak enyhén. Túladagolva viszont hasmenést, fáradtságot okozhatnak.

        Ha valakinek sportolás közben sokszor görcsölnek az izmai, annak inkább orvosi vizsgálatra van szüksége, hogy az ionszintjeit megállapíthassák, nem magnéziumtablettákra. Egy-egy előfordulásnál az érintett terület nyújtása jó és gyors megoldás lehet.

        – Minden esetben, ha görcsölünk, kapunk magnéziumot, de érdemben eddig még soha nem segített. Egy jó masszázs sokkal többet ér – vélte Szilágyi Áron, olimpiai és világbajnok magyar kardvívó.

        Az almalé a legjobb sportital

        A sportorvos véleménye: lehet, hogy a legfinomabb, de semmiképp nem a legjobb. Legalább százféle található a piacon, ezeknek mind más a gyümölcs és cukortartalma. Futással például rengeteg ásványi anyagot és iont veszít a szervezetünk, ezeket valóban pótolni ezért inkább az izotóniás sportitalokat javallottak, ám ezek is csak mértékkel!

        A túl cukros (hipertóniás) italok több sportolónak okoztak már fogászati problémát, arról nem is beszélve, hogy ezekhez bizonyítottan egy idő után hozzászokik a szervezet, tehát semmit sem érnek. Rostos ital fogyasztása sportolás közben a szervezetnek sokk lehet, ugyanis a rostokat sport közben megemészteni szinte lehetetlen.

        A legjobb, ha többfélét iszunk, s a legtöbbet is ezek közül szénsavmentes vizet. Intenzív sportolás közben a szervezet az izzadással rengeteg ásványi anyagot is veszít, amit Szilágyi Áron szerint pusztán almalével pótolni aligha lehet. – Én mindig gondosan kiválasztott izotóniás sportitalt iszom ilyenkor – mondta az olimpiai bajnok vívó.

        Az izomláz egészséges

        Sportmítoszok

        A sportorvos véleménye: az izomláz visszajelzés a szervezet részéről, hogy valami történt, de semmiképp ne törekedjünk arra, hogy tartósan, több napig fennálljon! Az izomláz ugyanis nemcsak azt jelentheti, hogy egészséges mértékben megdolgoztattuk az izmainkat, hanem azt is, hogy alaposan túlterheltük őket.

        Az izomlázat a tejsav felszabadulás és az izomszövetekben bekövetkező apró szakadások is okozhatják. Attól függ, hogy kell-e rádolgozni, vagy sem, hogy ki melyik iskolát vallja. Akik az izomlázat a mikrosérüléseknek tulajdonítják, azt javasolják, hogy ne dolgozzunk rá, inkább pihentessük 2 napig, ám a tapasztalt edzők szerint a jól adagolt, könnyített edzés ilyenkor segít. Mindenképp fontos, hogy a sportnak örömet kell okoznia, nem fájdalmat, ezért inkább többször mozogjunk, mint egyszer rengeteget!

        – Ha nem egészséges, akkor én nagyon egészségtelenül élek! – mosolygott kérdésünkre Szilágyi Áron, olimpiai és világbajnok magyar kardvívó. – Az alapozó időszakban, de néha a felkészülés során is sokszor érzek izomlázat, pedig jó edzettségi állapotnak örvendek. A pihentetés és a rádolgozás helyett viszont én egy harmadik iskolát vallok: az izomlázat le kell vezetni! Erre kiválóan alkalmas a futás, kocogás vagy a masszázs, amikor az izomlázat okozó salakanyagok távoznak a szervezetből – folytatta az élsportoló.

        Az úszás és a biciklizés a legegészségesebb sportágak

        Sporteszközök


        Régóta sportol? Most kezdte? Cikkünkből megtudhatja melyik hagyományos és divatos sporteszköz való önnek. Sorra vettük a mostanában divatos, valamint a hagyományos sportkiegészítőket és szakértőink segítségével kielemeztük őket.

        A sportorvos véleménye: mindkét sportág valóban a legegészségesebbek közé tartozik, de valamennyi sportágnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az úszás például nem ajánlott azoknak a hölgyeknek, akik hajlamosak a fertőzésekre.

        A mellúszás nem ajánlott sem térproblémákkal, sem akut porckorongsérüléssel küzdő embereknek. Viszont kiválóan edzi a törzs, a karok és a lábak izmait, növeli az állóképességet és az izomerőt. A biciklizés gyakran okoz nyaki fájdalmat, mivel nem dolgoztatja meg a kar és a váll izmait, de pozitívan hat a láb- és a törzs izmaira és fejleszti az egyensúlyérzéket. Hobbiszinten viszont még sérült vagy kopott ízületekkel is mindkettő ajánlott, ugyanis testsúlyterhelés nélkül végezhetőek.

        – Szerintem minden sportág egészséges, megfelelő mennyiségben. A versenysport azonban már nem csak az egészségről szól, hiszen „nagyüzemben” végezve igen sérülésveszélyes. Nagy sérülés miatt hónapokat kihagynom eddigi pályám során szerencsére még nem kellett, de az intenzív edzések miatt a térd-, és bokaízületeimet rendszeresen megérzem – mondta Szilágyi Áron, olimpiai és világbajnok magyar kardvívó.

        Idősebb korban óvatosan a sporttal!

        A sportorvos véleménye: azért mert valaki 60-70 éves igenis kell mozognia! Persze, nem feltétlenül kell elmenni maratonit futni, de mozogni szükséges, különben az izmok ellustulnak. A mozgással növelhetjük állóképességünket, izomerőnket, ráadásul, aki idős korában is sportol, sokkal tovább megőrizheti önállóságát.

        A biztonságos sportra kell törekedni, bármilyen előzetes betegség (például infarktus) esetén pedig ki kell kérni az orvos tanácsát! Idősebb korban elkezdett sportnak például kiválóan alkalmas a vízi séta, ami a felhajtóerőnek köszönhetően tehermentesíti az ízületeket, viszont roppant jól átmozgat.

        A zsírok lebontása 30 perccel az edzés megkezdése után kezdődik

        Klasszikus sportsérülések


        22/1 A leggyakoribb sportsérülések
        22/2 Az Achilles-ín gyulladása
        22/3 A külső bokaszalag szakadása
        22/4 Fáradásos törés (stressztörés)
        22/5 Sarokcsont sarkantyú
        22/6 Golfkönyök
        22/7 SI-ízületi blokk
        22/8 Kiment hüvelykujj
        22/9 Csonttörés
        22/10 Porcsérülések
        22/11 Izomgörcs
        22/12 Keresztszalag sérülések
        22/13 Futó térd
        22/14 Körülírt porchiány
        22/15 Izom(rost)szakadás
        22/16 Elülső térdfájdalom
        22/17 Sípcsont fájdalom
        22/18 Nyáktömlő gyulladás (bursitis)
        22/19 Vállficam
        22/20 Úszóváll (rotator tendinitis)
        22/21 Teniszkönyök
        22/22 Izomhúzódás

        A sportorvos véleménye: igaz, ám nem mindegy, hogy az az edzés kocogás, vagy kerékpározás, s az egyéni tényezőket is figyelembe kell venni. Egy ultramaratonistának ugyanis egy 30 pemeg sem kottyan. Léteznek erre nézvést az interneten is remek táblázatok.

        Az azonban összességében elmondható, hogy zsírégetéshez az úgynevezett zsírégető zónába kell kerülni, amikor a szervezet már nem a cukrokat bontja, hanem a zsírt. Minél tovább sportolunk, annál több felesleges zsírtól szabadulhatunk meg. A zsír percenkénti 120-as pulzusfrekvencia mellett ég el optimálisan. Pulzusmérővel magunk is beállíthatjuk az optimális szintet.

        Sportolás előtt két órával nem szabad enni

        A sportorvos véleménye: valóban nem ideális sportolás előtt enni. Két órával előtte is már csak apró snackeket, kekszeket, könnyen felszívódó étkeket együnk, a lassan felszívódó, a gyomrot megterhelő ételek fogyasztása már ekkor sem ajánlott. Emésztéskor ugyanis a belek keringése sokkal intenzívebb, kevesebb vér jut az izmokba, így pedig csökken a teljesítmény.

        – Ez így igaz! – vélte Csernoviczki Éva, olimpiai bronzérmes cselgáncsozó. – 1,5-2 órával edzés előtt már csak maximum csokit, banánt, energia-, vagy műzliszeletet, esetleg joghurtot szoktam enni, húst vagy nehéz ételeket semmiképp. Sportolás közben csak iszom, de versenyeken, amik sokszor egész nap tartanak, muszáj enni, de akkor is csak pár falaltot – mondta a sportoló.

        A felülésektől eltűnik a hasi zsír

        A sportorvos véleménye: nem igaz. A zsírszövet és az izomszövet felépítése teljesen különbözik egymástól. Egymásba alakulni nem tudnak. A tévhit abból eredhet, hogy a sport által a zsírszövetek tömege csökken, az izomszöveteké viszont nő, ez viszont nem azt jelenti, hogy egyikből lesz a másik. Ám, aki szépen kidolgozott hasat szeretne, az végezzen felüléseket is!

        (WEBBeteg - Vasas Ferenc, Forrás: stern.de; Lektorálta: Dr. Pikó Károly sportorvos, Moharos Melinda dietetikus, Dr. Sikos Géza plasztikai sebész)

         

         
        Legutóbb frissült: 2013.01.16 18:37
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Tartós fáradtság: ne halogassuk az orvosi kezelést!

        A krónikus fáradtságot gyakran mi okozzuk az életmódunkkal, de van, amikor ez az állapot betegséget jelez. Ha az alábbi tanácsokat megfogadva három hónap után sem érezzük magunkat frissebbnek, akkor érdemes utánajárni, mi okozza a tartós energiahiányt a szervezetben.

        Kerülje el a hibákat a sportolásban - A mozgásterapeuta tanácsai

        Valójában mennyi és milyen minőségű mozgásra van szükségünk? Mik a leggyakoribb tévhitek a sportokkal kapcsolatban? Melyek a javasolt és nem javasolt sportok gerincproblémák esetén? Most megtudhatja a válaszokat! A 90.9 Jazzy rádiónak a Több mint TestŐr műsorban Feövenyessy Krisztina, a WEBBeteg.hu mozgásterapeuta szakértője adott interjút.

        10 egyszerű tanács a rák megelőzéséhez

        Az alábbiakban közöljük a 10 legfontosabb teendőt, melyet az Amerikai Dietetikusok Szövetsége tett közzé chicagói konferenciáján. Bár a legtöbb tanács közismert, a legtöbben mégsem teszünk meg mindent, hogy csökkentsük a rákos megbetegedés esélyét.

        Szívbarát mozgás - Fogadja meg a tanácsainkat!

        Mielőtt bárki belevágna az edzésbe, érdemes átgondolni, pontosan mit is szeretnénk elérni és milyen út vezethet a leghatékonyabb eredményekhez. Dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban e téren is fontos a tudatosság.

        Csökkenti a rák kialakulásának kockázatát a mozgás

        A rendszeres mozgás, a sport csökkenti a rák kockázatát - emelte ki Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

        Életmódváltással a túlsúly ellen

        Az egészséges testtömeg eléréséhez általában javítani kell a táplálkozáson, fokozni kell a mozgást és gyakran életvezetési változtatásra is szükség van. Hogyan kezdjen hozzá?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.