Sportmítoszok - I. rész

Szerző: WEBBeteg - Vasas Ferenc, fordító

Akad néhány mítosz, amivel minden hobbi-, de még az élsportolók is találkoztak, s mint olyan, száműzhetetlenül él a fejekben. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy valamennyit el is kellene fogadnunk, pláne nem azt, hogy azért, mert sokan mondják, igaz is lenne. A következőkben lerántjuk a leplet a leggyakrabban hallott sportmítoszokról.

A legendák ledöntésében (vagy éppen tudományos megerősítésében) dr. Tállay András, az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) sportorvosa, Szilágyi Áron, olimpiai és világbajnok magyar kardvívó valamint Csernoviczki Éva, olimpiai bronzérmes cselgáncsozó volt segítségünkre.

A szertorna különösen jó a gyermekek számára

sportolok
Sport és egészség a WEBBetegen

A sportorvos véleménye: nem igaz. Azt, hogy különösen jó volna a gyerekeknek a szertorna, nem lehet kijelenteni! A szertorna jó, de a túl sok nyújtó gyakorlat miatt nem a legjobb a gyerekeknek. A több ízület állandó lazítása miatt az ezt a sportot űző gyerekek később más sportra kevésbé lesznek alkalmasak. Focizásról, kézilabdázásról például lemondhatnak, ezekhez ugyanis kötött ízületek kellenek.

Sportmítoszok

A következményekkel pedig felnőttkorban is számolni kell a nyújtó-, a gyűrű- és a gerendagyakorlatok miatt: csontdeformitások, megnyúlt szalagok, gerinc-, valamint ízületi problémák léphetnek fel. De a szertorna kétség kívül szép tartást ad, lányoknak, ha ezen a pályán is kívánnak maradni, ajánlott már gyerekkorban elkezdeni.

Másoknak, egészen fiatal korban inkább például a labdás ovis torna ajánlható, mert az az állóképességet és a készségeket is fejleszti. 3-4 év labdás torna után pedig egy szakember már nagy biztonsággal meg tudja mondani, hogy milyen sportág felé érdemes terelni a gyereket, mihez van inkább tehetsége.

A nordic walking tehermentesíti az ízületeket

Sportmítoszok - II. rész

Cikksorozatunk második részében többek között a sport és a futás szervezetre gyakorolt hatásairól, az almaléről mint sportitalról, az úszásról, a biciklizésről és az idős kori sportolásról tudhat meg érdekes információkat. Sportmítoszok - II. rész>>

A sportorvos véleménye: A nordic walking egy kifejezetten új sportág, tulajdonképpen bottal való sétálást jelent. Javítja a végtagok vérellátását, rugalmasabbá teszi az ízületeket, szalagokat, inakat, fokozza az izomerőt. Nem csupán a mozgáskoordinációt fejleszti az ellentétes kar-láb mozdulatokkal, hanem a természetes testtartás felvételében és megtartásában is szerepet vállal.

A hátizomzat megerősítésével csökkenti a váll-nyak-hátizom feszülést és a túlzásba vitt ülés hatására kialakult hát és derékfájdalmakat. Nagyon egészséges, hiszen legtöbbször a természetben végezzük, s a sima sétával ellentétben a bot segítségével az egész testet átmozgathatjuk vele.

Idősebb korban, vagy gerincproblémák, kopott ízületek esetében egy hosszabb kirándulás már megterhelő lehet, a botokkal és megfelelő technikával azonban könnyebben mehet a túra. Teljes tehermentesítésről azonban ebben az esetben sem beszélhetünk, a láb, a térd és a csípő ízületei ugyanúgy igénybe vannak véve, ezért a legfontosabb nem a bot, hanem egy jó sportcipő kiválasztása, ami tartja a bokát, s megfelelően párnázott, hogy a rezgéseket is elnyelje.

Hosszútávfutók sok folyadékkal hűthetik magunkat

Sportmítoszok

A sportorvos véleménye: ez is csak részben igaz. Kutatások bizonyítják, hogy amennyiben a szervezet maghőmérséklete (36,6 Celsius fok) emelkedik, jelentősen romlik a teljesítmény. Az, hogy mekkora hőmérsékletemelkedés okoz jelentős romlást, egyénileg különböző. Van, akinél csak 39 Celsius fokos maghőmérsékletnél romlik érzékelhetően a teljesítmény.

A túlmelegedésre különböző eszközök állnak rendelkezésre, a hűtő mellényektől a tarkóra helyezhető zselés hűtőpárnákig, de ide tartozik a sportolás közben fogyasztott italok hűtése is. Tengerentúli mérések bizonyítják, hogy a szükségesnél több bevitt folyadék önmagában nem csökkenti a testhőmérsékletet, épp ellenkezőleg: a legtöbb folyadékot fogyasztó a futók testhőmérséklete volt a legmagasabb (41,7 C).

Szervezetünk az izzadással is szabályozza a testhőmérsékletet, s ezáltal a sportteljesítményt, ám ez is csak egy darabig. Egy idő után az izzadság, mint szigetelőréteg boríthatja be a testet – ezért láthatjuk például azt, hogy a sportolók letörlik magukról az izzadtságot. Futás előtt, alatt és után is kell inni, de nem túl sokat, mert akkor többet izzadva sok ásványi anyag távozik szervezetünkből!

Csernoviczki Éva, olimpiai bronzérmes cselgáncsozó sem feltétlenül a sok folyadékra esküszik:

– Általában teremben edzek, ahol még magasabb a hőmérséklet, mint szabadban, ezért a legtöbb esetben szükségem van hűtésre, amit csak folyadékpótlással nem tudok elérni. A teremben mindig van jég, és ha ízületeim felhevülnek jegelni szoktam azokat és a tarkómat is, hiszen nagyon magas testhőmérsékletnél én is észreveszem, hogy romlik a teljesítményem – mondta a versenyző.

Az erősítő gyakorlatoktól dagadó izmai lesznek

A sportorvos véleménye: részben igaz. Az izomnövekedés a tesztoszterontól függ, ebből a hormonból a férfiakban több van, mint a nőkben. Ezért is mondjuk azt, hogy serdülőkor előtt senki ne menjen az edzőterembe, eredménye ugyanis nem igazán lesz.

A nők szervezete nagyon csekély mennyiségben termeli ezt a hormont. A nők izmai az erősítő gyakorlatoktól feszesebbek lesznek, így vonalaik is szebbekké válnak. Az erősítésnek rengeteg fajtája van, amiből egy élsportoló is többfélét űz.

– Én az úgynevezett szinkronizációs edzési módszert alkalmazom, amit nagy súllyal, kevés szériaszámmal végzünk. Ez éppen arra szolgál, hogy súlynövekedést (izomgyarapodást) ne érjünk el, így szerintem a dagadó izmok attól függnek, hogy milyen erősítő gyakorlatot végzünk – mondta Csernoviczki Éva, olimpiai bronzérmes cselgáncsozó.

A sport megakadályozza a narancsbőr kialakulását

A sportorvos véleménye: részben igaz. A 30 év feletti nők 80 százalékát érinti ez a probléma. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik, így a kávé-, a nikotin-, az alkohol- és a zsíros ételek fogyasztása, valamint a túl kevés folyadékfogyasztás. Továbbá a kötőszövetek típusával és az örökletes tényezőkkel is számolni kell.

Narancsbőr általában a nem feszes, nem kemény és kidolgozott területeken jelentkezik. Élsportolóknál, rendszeres testedzést végzőknél valóban nem látni, de azt nem lehet elfelejteni, hogy ők a táplálkozásukra is nagyon figyelnek. A rendszeres testedzés, különösen a kitartó sportok űzése, az erősítő gyakorlatok (heti három alaklommal), illetve a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend hatására a lerakódott zsírpárnáktól gyorsan meg lehet szabadulni. A narancsbőr elleni küzdelemben nagy szerepe van a C-vitaminnak (paprika, kivi) is és a megfelelő vérkeringésnek is, amit hideg-melegvizes váltózuhannyal is el lehet érni.

– Húsz éve sportolok, s versenysportolóként meg sem engedhetem magamnak, hogy dohányozzam, vagy rendszeresen alkoholt fogyasszak, viszont egészségesen táplálkozom és persze, rendszeresen sportolok, így nincs ilyen problémám. A narancsbőr kialakulása persze alkati kérdés is – vélte Csernoviczki Éva, olimpiai bronzérmes cselgáncsozó.

A nyújtógyakorlatok csökkentik a sérülésveszélyt

A sportorvos véleménye: nem igaz, illetve csak akkor, ha sportolás előtt csak rövid nyújtógyakorlatokat végzünk. Ha sport előtt hosszan nyújtunk, a túl sok nyújtás ellazítja az izmokat, azok terhelés alatt már nem tudnak úgy, olyan gyorsan reagálni, így valójában nagyobb a sérülésveszély! Ráadásul az így ellazított izmokban ki van kapcsolva az edzés közben jelentkező „védő-fájdalom”, ami éppen, hogy a sérülést hivatott megelőzni.

Sport előtt elsősorban bemelegíteni kell, nem nyújtani, de a bemelegítésnek lehet része pár másodperces nyújtó gyakorlat is, főleg a nagyobb, merevebb izomcsoportokban. Sport előtt elsősorban bemelegíteni kell, nem nyújtani, de a bemelegítésnek lehet része pár másodperces nyújtó gyakorlat is, főleg a nagyobb, merevebb izomcsoportokban. Sport után viszont a nyújtás fontos szerepet kap az izmok ellazításában. Ilyenkor egy-egy nyújtógyakorlatot érdemes 30-40 másodpercig is kitartani.

Sport után viszont a nyújtás fontos szerepet kap az izmok ellazításában. Ilyenkor egy-egy nyújtógyakorlatot érdemes 30-40 másodpercig is kitartani.

Klasszikus sportsérülések

22/1 A leggyakoribb sportsérülések
22/2 Az Achilles-ín gyulladása
22/3 A külső bokaszalag szakadása
22/4 Fáradásos törés (stressztörés)
22/5 Sarokcsont sarkantyú
22/6 Golfkönyök
22/7 SI-ízületi blokk
22/8 Kiment hüvelykujj
22/9 Csonttörés
22/10 Porcsérülések
22/11 Izomgörcs
22/12 Keresztszalag sérülések
22/13 Futó térd
22/14 Körülírt porchiány
22/15 Izom(rost)szakadás
22/16 Elülső térdfájdalom
22/17 Sípcsont fájdalom
22/18 Nyáktömlő gyulladás (bursitis)
22/19 Vállficam
22/20 Úszóváll (rotator tendinitis)
22/21 Teniszkönyök
22/22 Izomhúzódás

– Edzés előtt bemelegíteni kell, nem nyújtani! – vélte Szilágyi Áron, olimpiai és világbajnok magyar kardvívó. – Én nem is nyújthatnék edzés előtt, hiszen a víváshoz kötött ízületek kellenek, de más sportágakban is inkább a futással és gimnasztikával való bemelegítést ajánlom. Edzés után viszont mindig 15-20 percig nyújtok, hiszen fontos, hogy a megdolgoztatott izmaim ne görcsöljenek be – magyarázta az olimpiai bajnok.

Az aszfalton futás károsítja az ízületeket

A sportorvos véleménye: nem igaz. A sportsebészek általában azt tanácsolják, hogy betonon ne fussunk, de még a maratonifutók is távjuk jó részét betonon teszik meg. Ha a „semmi futás” vagy az aszfalton, betonon futás között kell választani, akkor én azt mondom, inkább fussanak a betonon, de jó futócipővel, ami megfelelő támasztékot nyújt a talpnak, ízületeknek.

Az aszfalton futásnál inkább a monotonitás a kérdés, ugyanazokat az izomcsoportokat használjuk ezen a rugalmatlan területen. A nem megfelelő cipő és a nem megfelelő futás - mindegy, hogy hol - igenis befolyásolja az ízületeket.

Egészségügyi szempontból a legjobb füves pályán vagy műanyag borítású területen futni.

– Ez rám abszolút igaz, a térdműtétem óta nem is futok aszfalton – mondta a WEBBeteg.hu-nak Csernoviczki Éva, olimpiai bronzérmes cselgáncsozó. – Mindig megéreztem a különbséget az aszfalt és például egy füves-erdős terület között. Bár az erdős talaj egyenetlenebb és több figyelmet igényel, inkább ott futok – folytatta a sportoló.

(WEBBeteg - Vasas Ferenc, Forrás: stern.de; Lektorálta: Dr. Pikó Károly sportorvos, Moharos Melinda dietetikus, Dr. Sikos Géza plasztikai sebész)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fültisztítás Fültisztítás

10 hasznos tanács, melyeket nem nehéz betartani.

Cukorbetegség Cukorbetegség

Gyerekeknél gyakran csak túl későn észlelik.

Már egy kevés testedzés is...

Még egy kevés testedzés, mint az intenzív séta is jelentősen csökkentheti a depresszió kockázatát egy új tanulmány szerint.

Kiknek ajánlott a cross training?

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a cross training edzés változatossága, hatékonysága és variálhatósága miatt, de vajon valóban ajánlható-e...

Hit nélkül nem megy - interjú...

18 évesen a nagymedencés versenyidőszak után minden hazai válogatott úszót megelőzve vezeti 50, 100 és 200 méter pillangón is a női magyar...

Orvosi műhiba miatt lehet ma...

Tíz évig volt a román vívóválogatott tagja, egy orvosi műhiba miatt azonban le kellett mondania fényesen felfelé ívelő sportkarrierjéről Osváth...

Igaly Diana: koncentráció...

A női skeet athéni olimpiai bajnoka, Igaly Diana szerint a mai fiatalok többsége nem tudná elkezdeni 14 évesen a sportlövészetet, mert nagyon gyengék...

Papp Laci - Csak a Parkinson-kór volt...

A hazai köztudatba az ívódott be, hogy a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívót, az egyes korabeli újságok által „népmesei hős”-ként...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.