Hogyan állapítja meg orvosa a refluxot?

szerző: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:

Savas refluxra utaló tünetek fennállása esetén a pontos diagnózis megállapítása, az esetlegesen súlyosabb betegségek kizárása és megfelelő kezelés kialakítása érdekében mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.

A reflux téma cikkei
10/1 A reflux betegség
10/2 Milyen tünetek esetén gondoljunk refluxra?
10/3 Mi hajlamosít a reflux kialakulására?
10/4 Hogyan állapítja meg orvosa a refluxot?
10/5 A reflux kezelési lehetőségei
10/6 Amit Ön is megtehet a reflux ellen
10/7 A reflux diéta alapelvei
10/8 A kezeletlen reflux szövődményei
10/9 A terhesség és a reflux
10/10 Refluxbetegség gyermekkorban

A reflux kivizsgálása

Reflux gyanúja esetén a felkeresett háziorvos vagy belgyógyász (gasztroenterológus) elsőként a tünetek jellege (égő érzés, szorító vagy nyomó jellegű fájdalom stb.) és a fájdalom helye iránt fog érdeklődi. Fontos információ az orvos számára az is, hogy mivel függ össze a panasz jelentkezése (étkezés, testhelyzet, fizikai megterhelés, stb.), mennyi ideje tart, és milyen esetben enyhülnek, vagy szűnnek meg a panaszok (pihenés, testhelyzet változtatása, étkezés stb.).

Mindezek mellett a felkeresett szakember igyekszik feltárni a beteg étkezési szokásait, életmódját is, például hogy fogyaszt-e kávét, dohányzik-e, rendszeresen étkezik-e, illetve hogy stresszes életmódot folytat-e.

A beteg kikérdezése és a panaszok meghallgatása alapján az orvos nagy biztonsággal meg tudja állapítani a reflux betegség kórisméjét, de a pontos diagnózis felállítása és az esetleges szövődmények feltárása érdekében általában néhány diagnosztikus vizsgálatra is sor kerül.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

A leggyakoribb vizsgálatok reflux esetén

  • protonpumpa gátló (PPI) teszt
  • endoszkópos vizsgálat (nyelőcsőtükrözés, gyomortükrözés)
  • 24 órás pH monitorozás és nyelőcsőimpedancia-mérés
  • röntgen vizsgálat (nyeletéses röntgen, mellkasröntgen)
  • nyelőcső nyomásmérés (manometria)

Protonpumpa gátló teszt

A reflux diagnózisának egyik egyszerű módja az ún. protonpumpa gátló teszt. A protonpumpa gátlók a reflux kezelésében alkalmazott ún. savcsökkentő gyógyszerek. A teszt alapja, hogy ez a gyógyszercsoport hatékonyan és tartósan képes a gyomor savtermelését csökkenteni. A savtermeléssel kapcsolatba hozható tünetek ezen gyógyszerek 2-4 hetes szedését követően megszűnnek, vagy jelentősen csökkennek.

Ha a protonpumpagátló gyógyszer bevezetése estén javulás lép fel, akkor a reflux diagnózisa felállítható, egy idő után a gyógyszeres terápia fokozatos leépítésére is sor kerül. Hosszú távon a gyógyszeres kezelés végleges elhagyására törekszünk, megfelelő életmódbeli és diétás változtatásokra tett javaslatokkal. Amennyiben azonban a tünetek nem mutatnak jelentős javulást, úgy azok nem függenek össze a savtermeléssel, hanem valamilyen más betegség áll a panaszok hátterében. Ebben az esetben rendszerint gyomortükrözéssel folytatódik a kivizsgálás.

Endoszkópia, tükrözés

Korszerű endoszkópos vizsgálati módszer a felső tápcsatorna tükrözése, a nyelőcső- és gyomortükrözés. Ezzel a módszerrel - az endoszkóp nyelőcsőbe történő levezetésével - közvetlenül megtekinthetjük a nyelőcső, majd ezt követően a gyomor vizsgált területeit. Egy TV-képernyőre történő kivetítés mellett gondosan tanulmányozhatja a szakorvos a nyelőcső és gyomor nyálkahártyát, és szövettani vizsgálatára is lehetőség nyílik. A gyomortükrözést érdemes körülbelül két héttel a protonpumpagátló kezelés után elvégezni.

A gyomortükrözés hátránya, hogy érzékenysége refluxbetegség esetében nem jó, mert a betegek közel felében nincs látható eltérés a nyelőcsőben (ún. nem erozív reflux betegség), a módszer így elsősorban a nyelőcső állapotának megítélésére és az esetleges szövődmények felderítésére szolgál súlyos vagy atípusos esetben, nem magának a savas visszaáramlásnak a megállapítására.

24 órás pH monitorozás és nyelőcsőimpedancia-mérés

Elterjedt és érzékeny vizsgálati módszer az ún. 24 órás pH monitorozás. Ennek során egy orron keresztül a nyelőcsőbe levezetett szonda segítségével a szokásos napi tevékenységét végző beteg nyelőcsövében egész nap mérni és folyamatosan regisztrálni lehet a refluxos epizódokat, illetve a nyelőcsőben uralkodó pH-értéket. E vizsgáló módszer elvégzése akkor indokolt, ha az előző eljárások segítségével a kórkép nem diagnosztizálható, vagy műtéti beavatkozást terveznek.

A 24 órás nyelőcsőimpedancia-mérés a pH monitorozáshoz hasonló, de nemcsak a nyelőcső alsó szakasza kémhatásának mérésére alkalmas vizsgálat. A több (általában 8) elektromos ellenállás-mérő érzékelő segítségével savas, enyhén savas, epés, gázreflux kimutatására egyaránt alkalmas. A nemzetközi ajánlásokban a reflux betegség diagnózisának felállításához első vonalban javasolt diagnosztikai módszere.

További vizsgálati módszerek reflux gyanúja esetén

A nyelőcső röntgenvizsgálata sokat veszített jelentőségéből, az egyre fejlődő endoszkópia és a rekeszsérvműtét előtt elvégzett CT vizsgálatok gyakorlatilag kiváltották. Műtéti beavatkozás előtt még kérhetik a nyelésröntgent, hogy felmérjék a nyelőcső falattovábbító képességét. Hasonlóan háttérbe szorult a nyelőcső alsó záróizmának területén történő nyomásmérés (manometria) módszere is.

Szövődmény (például nyelőcsővérzés), illetve mellkasi fájdalom jelentkezése esetén az esetleges szívproblémák fennállásának kizárása érdekében részletesebb kivizsgálásra lehet szükség. Szintén alaposabb kivizsgálást javasol az orvos súlyos, kezelésre nem javuló panaszok jelentkezésekor.

Folytatás A reflux kezelési lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Cikkajánló

A refluxbetegség (GERD)

Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
Reflux
A reflux (gastrooesophagealis reflux, GERD) betegséget az okozza, hogy a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe, kimarja annak belső falát, és kialakul az a panasz, amit a mindennapokban gyomorégésként emlegetünk.
Miért kell nyújtani?
Miért kell nyújtani?

Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg összeállítás - Bak Marianna, biológus szakfordító; Irinyi-Barta Tünde okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Vitális Zsuzsanna, gasztroenterológus
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.