A pH-metria és a pH-impedancia vizsgálat

megjelent:
A pH-metria a reflux betegség diagnózisának felállítását segítő diagnosztikai módszer, a nemzetközi ajánlások szerint az elsőként választandó eszközös eljárás.
Mikor végzik a pH-metria és a pH-impedancia vizsgálatot?
A refluxbetegség diagnózisa a beteg tüneteinek (gyomorégés, gyomorfájdalom, böfögés, keserű szájíz, rossz szájszag, savcsökkentő mellett javuló tünetek stb.) értékelésén alapul, azaz nem minden esetben szükséges műszeres kivizsgálás.
Eszközös kivizsgálás abban az esetben válik szükségessé, ha
- a savcsökkentő gyógyszeres (protonpumpagátlók, PPI) kezelés sikertelennek bizonyul,
- a diagnózis bizonytalan, vagy
- sebészeti kezelés igénye merül fel.
Ebben az esetben a nemzetközi ajánlásokban a pH-metria az első vonalban javasolt diagnosztikai módszer a reflux betegség diagnózisának felállításához. A pH-metriával egyszerre gyakran részletesebb információt nyújtó impedanciavizsgálat is történik. A pH-metria az egyszerűbb eljárás, a reflux-jelenségek kémhatását mutatja ki, az impedancia pedig a folyadék és gáz reflux-eseményeket, illetve azok mozgási irányát és a nyelőcső-érintettség magasságát mutatja meg. A megfelelő savcsökkentő terápiára nem jól reagáló (PPI-refrakter) betegek kivizsgálásában a központi szerepet a pH-impedancia vizsgálat játssza.
A vizsgálat menete
A vizsgálatot az esetek döntő többségében legalább egy héttel a PPI-kezelés elhagyása után javasolt elvégezni.
Vékony katétert helyezünk le a vizsgálat során a nyelőcsőbe úgy, hogy a mérőcsatornák a gyomor-nyelőcső átmenet fölött öt centiméterrel mérjék a pH-t. A lehelyezés minimális kellemetlenséggel jár. A pH-metria esetén a katéter egyetlen pH-érzékelőt tartalmaz, impedancia-vizsgálat esetén ezen felül több, különböző magasságban elhelyezkedő áramlásérzékelőt is tartalmaz.
A mérés 24 órán keresztül történik. A vizsgálati idő alatt a páciens ugyanazt a tevékenységet képes ellátni, amit egyébként tenne. Savas reflux esetén a mért pH csökken a nyelőcsőben, epés reflux esetén pedig pH-szint emelkedés mutatható ki. Impedancia-vizsgálat során a több érzékelő jelzi azt is, hogy milyen magasságban érintett a nyelőcső a záróizom fölött.
A vizsgálati eredmények értékelése
Az alsó nyelőcső záróizom relaxációk alkalmával óránként 2-3 alkalommal reflux élettanilag is előfordulhat, nem számít kóros eltérésnek, ezért fontos kérdés, hogy mennyi a kórosnak tartható epizódok száma. A Lyoni Konszenzus a 24 óra, tehát a vizsgálat teljes időtartama alatt kevesebb mint 40 refluxos epizódot fiziológiásnak tartja, és csak a 80-nál magasabb értéket tekinti kórosnak.
Amennyiben a nyelőcsőben a savexpozíció mért ideje 6%-nál magasabb, a refluxbetegség megállapítható.
Léteznek olyan esetek, amikor a vizsgálat során mért savexpozíció a normálérték alatt van (a reflux epizódok száma mérsékelt, legfeljebb az idő 4%-ában mérhető alacsony vagy magas kémhatás), a beteg mégis refluxos tüneteket tapasztal. Ebben az esetben nem áll fenn klasszikus gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), ugyanakkor a beteg panaszai valódiak.
- Pozitív tünet-reflux kapcsolat esetén, amennyiben a panaszok időben egybeesnek a reflux-epizódokkal, a diagnózis reflux hiperszenzitivitás. Ez azt jelenti, hogy a gyomortartalom visszaáramlásának mértéke nem kóros, a túlérzékenység miatt (hiperszenzitív nyelőcső) reagál a beteg refluxos tünetekkel.
- Negatív tünet-reflux kapcsolat esetén, amennyiben a panaszok időben nem esnek egybe a vizsgálat során mért reflux-epizódokkal, funkcionális gyomorégés állapítható meg. A kifejezés arra utal, hogy nem a nyelőcső anatómiai elváltozása, hanem az emésztőrendszer működési (funkcionális) rendellenessége váltja ki a tüneteket.