• A stressz, düh és depresszió hatásai

        Szerző: Oxygen Medical - Dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta

        A stressz, idegesség, harag és a negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált stressz és idegeskedés azonban már nem csak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de egyben a szívbetegségek rizikófaktora is.

        Stressz

        A vészhelyzetek kezelésére szervezetünk az adrenalin hormont küldi segítségül. A szervezetben hatására nő a szívverés, fokozott válaszkészség jön létre, a reakció idő csökken – magyarázza dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta.

        Töltse ki! Stressz teszt

        Sok esetben a fent leírt folyamat állandósul, így a szervezetben különböző kóros elváltozásokat hoz létre.

        A munkahelyeken a munkakörökhöz kapcsolódó feladatok intézése, otthonunkban a feszült légkör, megoldatlan családi problémák, vezetés közben a forgalmi dugók és még sorolhatnánk a számtalan stresszhelyzetet, melyekkel nap, mint nap meg kell birkóznunk.

        Az ilyen folyamatos mértékű stresszhelyzetben az emberi szervezet az adrenalin mellett kortizolt is kiválaszt. Ez a hormon a vérnyomás emelkedéséért felelős és fokozza a szervezetben a folyadék visszatartását.

        Számolja ki! Optimális vérnyomás kalkulátor

        A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és a magas vérnyomás, szapora pulzus, verítékezés, esetleg légszomj kórossá válhat, betegségeket okozhat, mint pl. a szívbetegség.

        Stresszkezelés 6 pontban

        A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére. 

        • Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni?
        • Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan?
          Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha...?!
        • Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését: Fizikai módszerek alkalmazása:
          -mély lélegzés, izomlazítás
          -zene terápia
          -gyógyszer(ek), feszültségoldók (kizárólag abban az esetben, ha az orvos előírja!)
        • Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot):
          - Mozgás: kerékpár, úszás, „jogging”, séta stb. 
          - Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése
          - Több, jobb, rendszeres alvás 
        • Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására:
          - Társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése
          - Reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése

        Harag és düh

        A Johns Hopkins School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálatban a harag, szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálták. Az 1337 résztvevőt 36 éven keresztül figyelték meg.

        Az eredmények alapján úgy találták, hogy azon résztvevők esetében, akik a stresszre fokozott düh és méreg formájában reagáltak, háromszor magasabb volt a korai szívbetegségek kockázata és ötször gyakrabban kaptak szívinfarktust.

        A jelenség férfiak körében gyakrabban figyelhető meg. A kutatók ezt a két nem közti viselkedésbeli eltérésekkel magyarázták.

        Az erősebbik nem képviselői inkább hajlamosak egy-egy stresszhelyzetre dühkitörésekkel, agresszíven reagálni, míg a nők inkább magukba fordulva rágódnak egy-egy problémán.

        Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén?

        Az első esetben, a düh mellett a szív- és érrendszeri betegségek a jellemzőbbek, míg a másik típus az elfojtással egyéb betegségeket generál, akár pszichoszomatikus kórképeket, akár az immunrendszer gyengítésén keresztül egyéb megbetegedéseket, gyakori fertőzéseket.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mit jelent a pszichoszomatika?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Harag és düh során a szervezet adrenalint választ ki, ezzel készülve a támadásra, mely rendszerint elmarad, hiszen nem elfogadható, hogy ott és akkor engedjük szabadjára mérgünket, ahol épp szeretnénk.

        A folyamat leginkább úgy érzékeltethető, mintha a piros lámpánál egyszerre nyomnánk padlóig a féket és a gázt.

        Természetesen sehová sem jutunk, a kerekek helyett szervezetünkben csak a felgyülemlett düh pörög tovább és égeti porrá idegrendszerünket.

        A felfokozott hangulat mellett szervezetünkben a negatív érzelmek hatására megemelkedik a koleszterin szint és elkezdődik a katekolamin (ide tartozik az adrenalin is) nevű hormonok kibocsátása.

        Kutatások alapján pedig tudjuk, hogy a katekolamin, a szervezetben zajló bonyolult mechanizmusok eredményeképpen nagymértékben hozzájárul az erek falán plakkok lerakódásához, így növelve a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát.

        Hirdetés

        Depresszió

        A harag és az agresszió mellett a tartós negatív érzelmek, a depresszió is nagymértékben növeli a szívbetegségek kockázatát.

        A depresszió különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a már infarktuson, vagy szívműtéten átesett betegek körében, ezzel tovább növelve az állapotromlás veszélyét, lassítva a gyógyulás folyamatát.

        A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggések már régóta ismertek, azonban csak az elmúlt 15 év kutatásai szolgálnak tudományos bizonyítékul mindezek alátámasztására.

        A szívkoszorúér-betegséggel kezelt páciensek 17-27 százalékánál figyeltek meg depressziót egy vizsgálat során.

        Az is világosan látható, hogy a depresszió nagymértékben nehezíti a beteg állapotának javulását, sőt csökkenti a gyógyszeres kezelés eredményességét is és nyújtja a műtétek utáni lábadozás idejét.

        A folyamat minden bizonnyal kétirányú, a szívbeteg, esetleg műtéten átesett páciensek gyakran reagálnak depresszióval megváltozott állapotukra, azonban a depresszió önmagában is nagymértékben növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

        A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggés magyarázata lehet, hogy a depresszió a hangulati változáson kívül a szervezetben jelentős biológiai változásokat is okoz.

        A betegség hatására hormonális változások mellett nő a pulzusszám, s így a kedvezőtlen belső folyamatok hatására romlik a szív egészsége.

        Olvasson tovább! Hogyan kezelhető a mindennapi stressz?

        (Oxygen Medical - Dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta)

        Legutóbb frissült: 2018.06.21 20:51
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Prosztatagyulladás

        Prosztatagyulladás

        BOE - Kulcsár Flóra

        Már az első tünetek jelentkezésekor ajánlott felkeresni egy szakorvost.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A stressz növeli az érelmeszesedés kockázatát

        Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból.

        Egészséges pajzsmirigy - Mit tehetünk érte?

        Hazánkban a pajzsmirigyproblémák - elsősorban nők körében - népbetegségnek számítanak. Kevesek előtt ismert, hogy a betegség kialakulása helyes életmód és rendszeres vizsgálatok segítségével megelőzhető.

        Pszichés betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

        Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz), váltott műszakos munka, nem megfelelő alváskörnyezet, rossz szokások (pl. kiadós étkezés elalvás előtt, rendszertelen alvás), stb.. Alvászavar azonban számos betegség velejárója is lehet, így különféle testi és pszichés kórképeké. Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        Élet szívinfarktus után

        A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett az életmódváltás és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.

        Ezt idézheti elő napjaink népbetegsége: a stressz

        A stressz nem csak a dolgozó emberek betegsége, nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. Eleinte szervezetünk még képes kompenzálni a túlhajszoltságot, de hosszú távon a stresszes életmódnak súlyos következményei lehetnek.

        Tartós fáradtság: ne halogassuk az orvosi kezelést!

        A krónikus fáradtságot gyakran mi okozzuk az életmódunkkal, de van, amikor ez az állapot betegséget jelez. Ha az alábbi tanácsokat megfogadva három hónap után sem érezzük magunkat frissebbnek, akkor érdemes utánajárni, mi okozza a tartós energiahiányt a szervezetben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.