Pszichés betegségek
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
A stressz, idegesség, harag és a negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált stressz és idegeskedés azonban már nem csak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de egyben a szívbetegségek rizikófaktora is.
A vészhelyzetek kezelésére szervezetünk az adrenalin hormont küldi segítségül. A szervezetben hatására nő a szívverés, fokozott válaszkészség jön létre, a reakció idő csökken – magyarázza dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta.
Töltse ki! Stressz teszt
Sok esetben a fent leírt folyamat állandósul, így a szervezetben különböző kóros elváltozásokat hoz létre.
A munkahelyeken a munkakörökhöz kapcsolódó feladatok intézése, otthonunkban a feszült légkör, megoldatlan családi problémák, vezetés közben a forgalmi dugók és még sorolhatnánk a számtalan stresszhelyzetet, melyekkel nap, mint nap meg kell birkóznunk.
Az ilyen folyamatos mértékű stresszhelyzetben az emberi szervezet az adrenalin mellett kortizolt is kiválaszt. Ez a hormon a vérnyomás emelkedéséért felelős és fokozza a szervezetben a folyadék visszatartását.
Számolja ki! Optimális vérnyomás kalkulátor
A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és a magas vérnyomás, szapora pulzus, verítékezés, esetleg légszomj kórossá válhat, betegségeket okozhat, mint pl. a szívbetegség.
Stresszkezelés 6 pontban |
A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.
|
A Johns Hopkins School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálatban a harag, szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálták. Az 1337 résztvevőt 36 éven keresztül figyelték meg.
Az eredmények alapján úgy találták, hogy azon résztvevők esetében, akik a stresszre fokozott düh és méreg formájában reagáltak, háromszor magasabb volt a korai szívbetegségek kockázata és ötször gyakrabban kaptak szívinfarktust.
A jelenség férfiak körében gyakrabban figyelhető meg. A kutatók ezt a két nem közti viselkedésbeli eltérésekkel magyarázták.
Az erősebbik nem képviselői inkább hajlamosak egy-egy stresszhelyzetre dühkitörésekkel, agresszíven reagálni, míg a nők inkább magukba fordulva rágódnak egy-egy problémán.
Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén?
Az első esetben, a düh mellett a szív- és érrendszeri betegségek a jellemzőbbek, míg a másik típus az elfojtással egyéb betegségeket generál, akár pszichoszomatikus kórképeket, akár az immunrendszer gyengítésén keresztül egyéb megbetegedéseket, gyakori fertőzéseket.
Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mit jelent a pszichoszomatika?
Harag és düh során a szervezet adrenalint választ ki, ezzel készülve a támadásra, mely rendszerint elmarad, hiszen nem elfogadható, hogy ott és akkor engedjük szabadjára mérgünket, ahol épp szeretnénk.
A folyamat leginkább úgy érzékeltethető, mintha a piros lámpánál egyszerre nyomnánk padlóig a féket és a gázt.
Természetesen sehová sem jutunk, a kerekek helyett szervezetünkben csak a felgyülemlett düh pörög tovább és égeti porrá idegrendszerünket.
A felfokozott hangulat mellett szervezetünkben a negatív érzelmek hatására megemelkedik a koleszterin szint és elkezdődik a katekolamin (ide tartozik az adrenalin is) nevű hormonok kibocsátása.
Kutatások alapján pedig tudjuk, hogy a katekolamin, a szervezetben zajló bonyolult mechanizmusok eredményeképpen nagymértékben hozzájárul az erek falán plakkok lerakódásához, így növelve a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát.
A harag és az agresszió mellett a tartós negatív érzelmek, a depresszió is nagymértékben növeli a szívbetegségek kockázatát.
A depresszió különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a már infarktuson, vagy szívműtéten átesett betegek körében, ezzel tovább növelve az állapotromlás veszélyét, lassítva a gyógyulás folyamatát.
A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggések már régóta ismertek, azonban csak az elmúlt 15 év kutatásai szolgálnak tudományos bizonyítékul mindezek alátámasztására.
A szívkoszorúér-betegséggel kezelt páciensek 17-27 százalékánál figyeltek meg depressziót egy vizsgálat során.
Az is világosan látható, hogy a depresszió nagymértékben nehezíti a beteg állapotának javulását, sőt csökkenti a gyógyszeres kezelés eredményességét is és nyújtja a műtétek utáni lábadozás idejét.
A folyamat minden bizonnyal kétirányú, a szívbeteg, esetleg műtéten átesett páciensek gyakran reagálnak depresszióval megváltozott állapotukra, azonban a depresszió önmagában is nagymértékben növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggés magyarázata lehet, hogy a depresszió a hangulati változáson kívül a szervezetben jelentős biológiai változásokat is okoz.
A betegség hatására hormonális változások mellett nő a pulzusszám, s így a kedvezőtlen belső folyamatok hatására romlik a szív egészsége.
Olvasson tovább! Hogyan kezelhető a mindennapi stressz?
(Oxygen Medical - Dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta)
Szív- és érrendszer
Dr. Molnár DóraMilyen tünetek esetén érdemes felkeresni a kardiológiát? Olvassa el cikkünket!
Füstmentes jövő?
Szponzorált tartalomAz ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)
A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?
A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.
A stressz következményei
A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.
Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában
Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.
Stressz és betegség - A betegség stresszel jár
Sok elhúzódó betegséggel ellentétben a megfázásból és az influenzából általában egy-két hét alatt fel lehet épülni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez az időszak ne lenne stresszes.
A stressz elhízáshoz vezethet
Ha Ön hízásra hajlamos, tanácsos minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör.
Stressz és magas vérnyomás - Együtt jár?
Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus mentális stressz és a magas vérnyomás közt összefüggés áll fenn. A krónikus mentális stressz többféle okra vezethető vissza.
A menedzserbetegség
A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a krónikus stressz ellen való cselekvőképesség csökkenése. Ez két okból kifolyólag lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy eleve a stressztűrő képessége csökkent.
A stressz és a kardiológiai problémák
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.
pszichiáter, pszichoterapeuta
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!