• A stressz, düh és depresszió hatásai

        Szerző: Oxygen Medical - Dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta

        A stressz, idegesség, harag és a negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált stressz és idegeskedés azonban már nem csak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de egyben a szívbetegségek rizikófaktora is.

        Stressz

        A vészhelyzetek kezelésére szervezetünk az adrenalin hormont küldi segítségül. A szervezetben hatására nő a szívverés, fokozott válaszkészség jön létre, a reakció idő csökken – magyarázza dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta.

        Töltse ki! Stressz teszt

        Sok esetben a fent leírt folyamat állandósul, így a szervezetben különböző kóros elváltozásokat hoz létre.

        A munkahelyeken a munkakörökhöz kapcsolódó feladatok intézése, otthonunkban a feszült légkör, megoldatlan családi problémák, vezetés közben a forgalmi dugók és még sorolhatnánk a számtalan stresszhelyzetet, melyekkel nap, mint nap meg kell birkóznunk.

        Az ilyen folyamatos mértékű stresszhelyzetben az emberi szervezet az adrenalin mellett kortizolt is kiválaszt. Ez a hormon a vérnyomás emelkedéséért felelős és fokozza a szervezetben a folyadék visszatartását.

        Számolja ki! Optimális vérnyomás kalkulátor

        A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és a magas vérnyomás, szapora pulzus, verítékezés, esetleg légszomj kórossá válhat, betegségeket okozhat, mint pl. a szívbetegség.

        Stresszkezelés 6 pontban

        A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére. 

        • Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni?
        • Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan?
          Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha...?!
        • Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését: Fizikai módszerek alkalmazása:
          -mély lélegzés, izomlazítás
          -zene terápia
          -gyógyszer(ek), feszültségoldók (kizárólag abban az esetben, ha az orvos előírja!)
        • Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot):
          - Mozgás: kerékpár, úszás, „jogging”, séta stb. 
          - Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése
          - Több, jobb, rendszeres alvás 
        • Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására:
          - Társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése
          - Reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése

        Harag és düh

        A Johns Hopkins School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálatban a harag, szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálták. Az 1337 résztvevőt 36 éven keresztül figyelték meg.

        Az eredmények alapján úgy találták, hogy azon résztvevők esetében, akik a stresszre fokozott düh és méreg formájában reagáltak, háromszor magasabb volt a korai szívbetegségek kockázata és ötször gyakrabban kaptak szívinfarktust.

        A jelenség férfiak körében gyakrabban figyelhető meg. A kutatók ezt a két nem közti viselkedésbeli eltérésekkel magyarázták.

        Az erősebbik nem képviselői inkább hajlamosak egy-egy stresszhelyzetre dühkitörésekkel, agresszíven reagálni, míg a nők inkább magukba fordulva rágódnak egy-egy problémán.

        Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén?

        Az első esetben, a düh mellett a szív- és érrendszeri betegségek a jellemzőbbek, míg a másik típus az elfojtással egyéb betegségeket generál, akár pszichoszomatikus kórképeket, akár az immunrendszer gyengítésén keresztül egyéb megbetegedéseket, gyakori fertőzéseket.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mit jelent a pszichoszomatika?

        Harag és düh során a szervezet adrenalint választ ki, ezzel készülve a támadásra, mely rendszerint elmarad, hiszen nem elfogadható, hogy ott és akkor engedjük szabadjára mérgünket, ahol épp szeretnénk.

        A folyamat leginkább úgy érzékeltethető, mintha a piros lámpánál egyszerre nyomnánk padlóig a féket és a gázt.

        Természetesen sehová sem jutunk, a kerekek helyett szervezetünkben csak a felgyülemlett düh pörög tovább és égeti porrá idegrendszerünket.

        A felfokozott hangulat mellett szervezetünkben a negatív érzelmek hatására megemelkedik a koleszterin szint és elkezdődik a katekolamin (ide tartozik az adrenalin is) nevű hormonok kibocsátása.

        Kutatások alapján pedig tudjuk, hogy a katekolamin, a szervezetben zajló bonyolult mechanizmusok eredményeképpen nagymértékben hozzájárul az erek falán plakkok lerakódásához, így növelve a szívkoszorúér-megbetegedések kockázatát.

        Hirdetés

        Depresszió

        A harag és az agresszió mellett a tartós negatív érzelmek, a depresszió is nagymértékben növeli a szívbetegségek kockázatát.

        A depresszió különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a már infarktuson, vagy szívműtéten átesett betegek körében, ezzel tovább növelve az állapotromlás veszélyét, lassítva a gyógyulás folyamatát.

        A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggések már régóta ismertek, azonban csak az elmúlt 15 év kutatásai szolgálnak tudományos bizonyítékul mindezek alátámasztására.

        A szívkoszorúér-betegséggel kezelt páciensek 17-27 százalékánál figyeltek meg depressziót egy vizsgálat során.

        Az is világosan látható, hogy a depresszió nagymértékben nehezíti a beteg állapotának javulását, sőt csökkenti a gyógyszeres kezelés eredményességét is és nyújtja a műtétek utáni lábadozás idejét.

        A folyamat minden bizonnyal kétirányú, a szívbeteg, esetleg műtéten átesett páciensek gyakran reagálnak depresszióval megváltozott állapotukra, azonban a depresszió önmagában is nagymértékben növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

        A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggés magyarázata lehet, hogy a depresszió a hangulati változáson kívül a szervezetben jelentős biológiai változásokat is okoz.

        A betegség hatására hormonális változások mellett nő a pulzusszám, s így a kedvezőtlen belső folyamatok hatására romlik a szív egészsége.

        Olvasson tovább! Hogyan kezelhető a mindennapi stressz?

        (Oxygen Medical - Dr. Kocsi Anikó, belgyógyász, pszichoterapeuta)

        Módosítva: 2019.09.22 15:05, Megjelenés: 2017.01.14 09:41
      • Cikkajánló

        Szív- és érrendszer

        Szív- és érrendszer

        Dr. Molnár Dóra

        Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni a kardiológiát? Olvassa el cikkünket!

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        A stressz következményei

        A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.

        Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában

        Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

        Stressz és betegség - A betegség stresszel jár

        Sok elhúzódó betegséggel ellentétben a megfázásból és az influenzából általában egy-két hét alatt fel lehet épülni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez az időszak ne lenne stresszes.

        A stressz elhízáshoz vezethet

        Ha Ön hízásra hajlamos, tanácsos minél előbb szakemberhez fordulnia és a stressz kezeléséhez segítséget kérnie, így nem alakul ki a stressz indukálta, elhízáshoz vezető ördögi kör.

        Stressz és magas vérnyomás - Együtt jár?

        Kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus mentális stressz és a magas vérnyomás közt összefüggés áll fenn. A krónikus mentális stressz többféle okra vezethető vissza.

        A menedzserbetegség

        A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a krónikus stressz ellen való cselekvőképesség csökkenése. Ez két okból kifolyólag lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy eleve a stressztűrő képessége csökkent.

        A stressz és a kardiológiai problémák

        Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.