Az arcideg bénulásának okai

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent: 2022.12.14.

Az arc bénulása akkor fordul elő, amikor a 7-es számú agyideg, más néven a nervus facialis, vagyis az arcideg megsérül vagy más okból nem tudja ellátni a funkcióját.

A működésében bekövetkező romlás lehet centrális (központi) eredetű, valamilyen agyi károsodás pl. stroke következtében, vagy perifériás, amikor is közvetlenül az ideg válik érintetté. Az arcideg közvetlen bénulása könnyen megkülönböztethető a központi elváltozástól, amit például féltekei stroke vagy daganat okoz. Ez utóbbiak az arc alsó részének gyengeségét okozzák és megkímélik a homlokizmot: a központi – agyi – elváltozásban szenvedő betegek általában képesek összeráncolni a homlokukat, és szorosan becsukni a szemüket, míg az ideg közvetlen érintettsége esetében ezek a funkciók is sérülnek, ilyenkor jellemzően a teljes arcfél lebénul.

Ebben a cikkben a perifériás okból kialakult arcidegbénulás okait járjuk körbe.

Az arcideg funkciói

Az arcideg számos funkcióért felelős az arcon, beleértve számos izom és mirigy beidegzését. Ilyenek: az arc mozgásáért felelős izom, a könnytermelésért felelős mirigy, a fül kis izma, amely bizonyos zajok csillapításáért felelős, a nyelv ízleléséért felelős mirigyei. Továbbá felelős a fül bőrének egy kis részén való érző beidegzésért is.

Az arcideg sérülésének tünetei az arcon, az arcideg sérülésének mértékétől és helyétől függően jelentkeznek.

Az arcidegbénulás gyakori okai

Bell-féle parézis (bénulás)

A Bell-féle parézis az arcbénulás leggyakoribb formája. Ismeretlen eredetű, évente körülbelül 2-3000 eset fordul elő hazánkban.

A Bell-féle bénulás leggyakoribb tünete az arc egyik oldalán hirtelen fellépő bénulás, amely gyakran fülfájdalommal is jár. Gyakrabban fordul elő terhesség esetén, és cukorbetegségben szenvedőknél. A terhesség alatt az arcbénulás leggyakrabban a harmadik trimeszterben fordul elő, és általában a szülés után megszűnik. Más esetekben az arcbénulás közvetlenül a szülés utáni időszakban fordul elő. A betegek 80-94%-a néhány hét-hónap alatt kezeléssel vagy anélkül is meggyógyul. Az alapellátó orvos, neurológus vagy fül-orr-gégész általában megbízhatóan diagnosztizálja és kezeli ezt az állapotot. A tünetmentessé válás esélyét a rövid távú szteroidkezelés növeli.

Veleszületett (születéskori) arcbénulás

Ilyen esetben az érintett csecsemők arcbénulással születhetnek, ennek kiváltó okára gyakran nem derül fény. Egyes esetekben fogós szülésnél néha előfordulhat az arcideg sérülése. A veleszületett arcbénulás egyes egyéb velelszületett szindrómák részeként is megjelenhet, és az arc egyik vagy mindkét oldalát érintheti.

Moebius-szindróma

A Moebius-szindróma a kétoldali arcbénulás ritka formája, amelyben a szem oldalirányú mozgásáért felelős hatodik agyideg (nervus abducens) is érintett. A Moebius-szindróma különböző tünetekkel jár, és születéskor nehéz lehet diagnosztizálni. Gyakran további agyidegek is érintettek, és néha a végtagok rendellenességei is társulhatnak az állapothoz. A mellkasi izmok érintettek lehetnek, valamint szemhéj-, fül- és ajakdeformációk is kísérhetik. Egyes érintett betegek mindezek ellenére egészségesek is lehetnek. Ennek a szindrómának az oka nem ismert egyértelműen.

Bizonyos sebészeti vagy egyéb orvosi eljárások

Az arcidegbénulást okozhatja orvosi beavatkozás is – általában mellékhatásként vagy véletlenül –, vagy időnként elválaszthatatlan része lehet egy olyan eljárásnak, amelynek során az arcideget el kell távolítani.

Az arcidegbénulást a következők okozhatják:

  • Kozmetikai eljárások, például arcplasztika
  • Egyes fogászati eljárások
  • Mastoid vagy parotis műtét
  • Idegblokkok az arcon
  • Koponyaalapi műtét

Nem minden arcidegbénulás lesz maradandó az eljárások után. Az ideg területén végzett eljárások gyakran átmeneti bénulást (neuropraxiát) okoznak, és a gyógyulás néhány hónap múlva bekövetkezik.

Ha az ideget a műtét során átmetszették, akkor az ideg rekonstrukciója szükséges akár közvetlen varrással, akár átültetéssel. Minden esetben más és más eljárások lehetnek szükségesek.

Sérülés/trauma

Az arcidegbénulást okozó trauma intrakraniális, azaz koponyán belüli, vagy extrakraniális, azaz az arc traumája lehet.

Intrakraniális trauma (trauma a koponyán belül)

Az arcideg a halántékcsonton keresztül halad aközött, ahol az ideg elhagyja az agytörzset és ahol kilép a koponyából és belép az arcba. Minden olyan trauma, amely elég erős ahhoz, hogy ennek a halántékcsontnak a törését okozza, arcidegbénulást okozhat.

Gyakran gépjárműbalesetek vagy robbanásos sérülések után látható, és gyakoribb felnőtteknél, bár gyermekeknél is előfordulhat. Ha a bénulás közvetlenül a baleset után bekövetkezik, idegsebészek és fül-orr-gégészek egy olyan műtétet végeznek, amelyben az idegnek a koponyaalapon keresztül történő dekompresszióját hajtják végre.

Az aktív kezelés helyett az állapot szoros megfigyelését választják, ha a bénulás lassan halad előre.

Extrakraniális trauma (arctrauma)

Ez a fajta sérülés leggyakrabban áthatoló sérülésből, jellemzően késvágásból vagy lövedékből származik. A fogászati eljárások vagy az idegblokkok ritkán okoznak ilyen típusú sérüléseket.

A gyógyulás néha műtéti beavatkozás nélkül is megfigyelhető, ha a sérülés az arc közepéhez közel van, ahol az idegágak nagyon kicsik, de más ágakkal is összekapcsolódnak. Ha a sérülés inkább az arc oldalán van, általában az ideg műtéti helyreállítására van szükség, lehetőleg a sérülés első 72 órájában.

Az ideg rekonstrukciójáról és a műtéti technika kiválasztásáról általában tapasztalt plasztikai és rekonstrukciós sebész dönt, aki az arc idegsebészetében és a mikrosebészetben is megfelelően jártas és képzett.

Daganatok

Az arcideg bénulását daganatok is okozhatják. Az akusztikus neurinoma, a cholesteatoma, a schwannoma és az invazív karcinómák a leggyakoribb ilyen daganatok közé tartoznak.

A tünetek az akut bénulástól, amely több hónapon keresztül nem mutat javulást, a lassan progresszív, romló bénulásig változhatnak, amelyet gyakran rendellenes rángatózás vagy arcmozgás (szinkinézis) kísér.

A korai diagnózis kritikus fontosságú, és képalkotó vizsgálatok, például CT- és/vagy MRI-vizsgálatok szükségesek a daganat kiterjedésének azonosításához. A képalkotó eredmények alapján a kezelési terv magában foglalhatja a műtétet, a sugárterápiát, vagy mindkettőt.

Maguknak a daganatoknak az eltávolítása is okozhat arcidegbénulást. Az arcideg véletlen sérülése azonban igen ritka tapasztalt fül-orr-gégész és idegsebészek esetében.

Ha a daganat nagyon közel van az arcideghez vagy akár körülveszi az arcideget, a daganat eltávolítása után átmeneti vagy tartós arcbénulás léphet fel.

Vírusok

Számos vírus, köztük a varicella zoster, a herpes simplex és az Epstein-Barr (EBV) is okozhat arcidegbénulást.

A varicella zoster vírus Ramsay Hunt-szindrómát okoz, amelyben a betegeknél gyakran előfordul fülfájdalom, perifériás arcidegbénulás és a hallójáratban található kiütés. A Ramsay Hunt-szindrómát halláskárosodás, fájdalmas zajérzékenység és csökkent könnyezés is jellemzi. A teljes felépülés általában ritkábban fordul elő, mint Bell-féle bénulás esetén, és a legtöbb betegnél tartósan fennállhat teljes idegi funkcióvesztés és szinkinézis.

A fülfertőzések, a mononukleózis és az AIDS szintén okozhat arcidegbénulást.

Lyme-kór

Az arcidegbénulás másik ismert fertőző oka a kullancsok terjesztette Lyme-kór (a kórokozó itt egy baktériumfaj). A Lyme-kórban szenvedő betegek körülbelül 11 százalékánál alakul ki arcidegbénulás. A bénulás az esetek 30 százalékában pedig az arc mindkét oldalán jelentkezik.

Szarkoidózis

A sarcoidosis (szarkoidózis) egy olyan ismeretlen eredetű, szisztémás granulomatózus gyulladásos betegség, mely során a különböző szervekben (el nem sajtosodó) granulomák alakulnak ki. Egyes esetekben ez a betegség is vezethet arcidegbénuláshoz.

Az arcidegbénulás diagnózisa

A perifériás arcidegbénulást okozó rendellenességek – a Bell-féle parézist kivéve – jellemzően lassabban fejlődnek ki. Ezért, ha a betegnek bármilyen más neurológiai tünete vagy jele van, vagy ha a tünetek fokozatosan alakultak ki, és Bell-parézisben is, MRI-t kell végezni.

Az idiopátiás arcidegbénulásban (Bell-féle parézis) az MRI kontrasztfokozódást mutathat az arcidegnek egy ganglionjában (ggl. geniculatus) vagy annak közelében, vagy az ideg teljes lefutása mentén. Ennek növekedése azonban más okokat is tükrözhet, mint például agyhártyadaganat esetén. Ha a bénulás hetekig vagy hónapokig tart, megnő annak a valószínűsége, hogy egy daganat (pl. leggyakrabban schwannoma) összenyomja az arcideget. Az MRI segíthet kizárni az arcidegbénulást okozó egyéb szerkezeti rendellenességeket is. A Bell-bénulásban általában negatív CT-re akkor kerül sor, ha törés gyanúja merül fel, vagy ha az MRI nem áll rendelkezésre azonnal, vagy felmerülhet stroke gyanúja is.

Ezenkívül Lyme-kór gyanújakor szerológiai vizsgálatot is végezhetnek, ha a betegek olyan földrajzi területen tartózkodtak, ahol a kullancsok és a Lyme-kór endémiás.

Minden betegnél mellkasröntgent vagy CT-t készítenek, és szérum ACE-t mérnek, ha szarkoidózisgyanú is felmerül.

A cukorbetegség ellenőrzésére – mely a Bell-parézis egyik oka lehet – vérvizsgálatot végeznek.

A kezelés minden esetben specifikusan történik az etiológia (ok) megállapítása után.

Tovább Arcidegbénulás gyermekkorban

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Itt a tavaszi allergiaszezon Itt a tavaszi allergiaszezon

Fékezzük meg a tüneteket! Mivel enyhíthetjük a panaszokat?

Hüvelyi mikrobiom Hüvelyi mikrobiom

Milyen hatással lehet az antibiotikum a hüvely állapotára? Mi az a mikrobiom?

Bell-parézis: tünetek, okok és kezelés

A Bell-parézis vagy perifériás faciálisz parézis az arckifejezésért felelős (mimikai) izmokat mozgató ideg, a VII. agyideg részleges bénulása....

Arcidegbénulás gyermekkorban

Újszülöttkorban az arcideg sérülését jelzi, ha az egyik oldali szájzug mozgása elmarad az ép oldalitól. Milyen következményei lehetnek, mit tehet...

Az arcidegzsába

Majdnem minden ember tapasztal alkalmanként fáradtságot, megerőltetést követően fejfájást. Sokan azonban szokatlan tünetekkel járó fej- és...

Elferdült az ismerősöm szája - Mi okozhatta?

"Egy ismerősömnek erős fejfájással szemfájdalommal, arcduzzanattal járó rosszulléte volt. Beszélni alig tudott, elferdült a szája. Az orvosa...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.