• Hörgőgyulladás - A D-vitamin hiánya is felelős

        Szerző: WEBBeteg - T. A., újságíró

        Néhány hetes, fiatal csecsemőknél bizonyos vírusok súlyos állapottal járó köhögést, nehézlégzést okozhatnak. Náluk a kishörgők gyulladása áll a háttérben.

        Tél végével az immunrendszer tartalékainak kimerülése és a kórokozók fertőzőképességének növekedése állhat a bronchitisek szaporodásának hátterében – mondta a WEBBeteg.hu kérdésére dr. Bánfi Andrea csecsemő- és gyermektüdőgyógyász szakorvos, főorvos, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet szakmai vezetője.

        Hirdetés

        A lakosság nagy része, különösen a fiatal fejlődő szervezet D-vitamin-hiányossá válik a tél végére. A szervezet egyik legfontosabb hormonjának, a D-hormonnak az előanyagáról van szó, amely bizonyítottan hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez és a vírusfertőzésekkel, különösen az Influenza vírussokkal szembeni ellenálló képesség javításához. Ráadásul a légszennyezett időszakban a krónikus légúti betegek panaszosabbak, mint egyébként.

        Szapora légzés, köhögés

        Akár fulladás is lehet a vége!
        A fertőzések kisebb részéért baktériumok felelősek, az esetek többségéért pedig vírusok, azonban ezekben az esetekben is előfordulhat másodlagos, bakteriális felülfertőződés.

        Előfordul a köhögés mellett nehézlégzés, valamint fulladás, amely súlyos mértékű is lehet, akár légzési elégtelenséghez is vezethet. Ilyenkor kórházi elhelyezésre van szükség, ahol a beteg állapotától függően parenterális antibiotikum alkalmazása, infúziós kezelés, oxigénadás történik.

        A bronchitis, a hörghurut főleg a tél végén gyakori szövődménye a felső légúti fertőzéseknek a fejlődésben lévőknél, így a csecsemőknél, a kisgyermekeknél. Leggyakoribb tünet az orrfolyás és orrdugulás, köhögés, szapora légzés, illetve jelentkezhet lázzal is.

        Néhány hetes, fiatal csecsemőknél bizonyos vírusok (Rhinovirus, RS-vírus) súlyos általános állapottal járó köhögést, nehézlégzést okozhatnak. Náluk a kishörgők gyulladása (bronchiolitis) áll a háttérben. A kis beteg fáradékony, nehezen etethető, bágyadt, szaporán veszi a levegőt, mellkasi behúzódásai, orrszárnyi légzése van. Ilyenkor azonnali kórházi kezelésre is szükség lehet.

        Intézetünkben is tapasztaljuk, hogy megnő a szövődményes, alsó légúti fertőzéssel társuló felső légúti hurutok száma ebben az időszakban, bár nálunk főként a krónikus légúti betegek (pl. asztmások) jelentkeznek vizsgálatra, akiknél nagyobb a rizikója az alsó légúti fertőzés kialakulásának – tájékoztatta portálunkat dr. Bánfi Andrea.

        Ezekre figyeljen!

        • Megelőzés gyakori kézmosással, a higiénés szabályok betartásával.

        • Amennyire lehetséges, kerülni kell a fertőzőforrásokat.

        • Influenza elleni védőoltás, a krónikus légúti betegségben szenvedőknél tüdőgyulladás elleni védőoltások beadása.

        • Megfelelő D-vitamin ellátottság.

        • Egyéb, de a racionalitás határain belüli immunerősítés, így például déli gyümölcsök, zöldségek táplálkozásba történő fokozott beépítése, nyomelem tartalmú készítmények adása.

        • Szmogos időszakban a kint tartózkodás kerülése, különösen a krónikus légúti betegségben (asztma, felnőtteknél COPD) szenvedőknek. Szintén az ő esetükben fontos a beállított tartós gyógyszerek szedése a betegségük akut fellángolásának megelőzése érdekében.

        Nem jellemző hazánkra
        Jelentősen nőtt a csecsemőknél a járványos hörgőgyulladásos esetek száma február végén, sok kisgyermeket Debrecenben ápolnak. Prof. Dr. Balla György, a Debreceni Egyetem gyermekklinikájának igazgatója elmondta: súlyos, életveszélyes állapotban lévő, intenzív ellátást igénylő, elsősorban légúti infekcióban szenvedő csecsemőket is fogadtak. A koraszülötteket nem támadta meg a járványos megbetegedés, ők ugyanis minden esetben védőoltást kapnak a betegség ellen.

        A debreceni klinika 12 ágyas gyermek- és 40 ágyas koraszülött-intenzívosztálya 100 százalékos kihasználtságban működik ezekben a napokban, nem járványos időszakban ez az arány 70 százalék.

        Ilyen súlyos lefolyású, járványos hörgőgyulladásos megbetegedés, amely elsősorban az érett csecsemőket támadta meg, még nem volt Magyarországon – mondta Prof. Dr. Balla György.


        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Tóth András, újságíró

        Forrás: MTI

        Módosítva: 2017.03.03 13:11, Megjelenés: 2017.03.03 13:11
      • Cikkajánló

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Táplálkozás

        Táplálkozás

        Dr. Zsuga Judit

        Ételallergia vagy ételintolerancia? Ön tudja, hogy mi a különbség?

        Küszöbön a tél: tanuljuk meg felismerni az évszak slágerbetegségeit!

        Bár néhány évtizeddel ezelőtt a tél jellemzően száraz és hideg időjárása enyhülést jelentett a baktériumok és a vírusok terjedésének ideális táptalajt kínáló őszi időszakok után, az éghajlatváltozás hatására azonban manapság már a leghűvösebb hónapokban is alig csökken a hőmérséklet tartósan 0 Celsius-fok alá.

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.