Asztmatikus hörghurut

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
frissítve:

Száraz, kínzó, gyakori köhögési rohamok jellemzik az asztmatikus hörghurutot. A kínzó köhögési roham végén a beteg erőlködve esetleg sűrű, áttetsző tapadós nyákot is felköhöghet. A legtöbbször gyermekeknél jelentkező betegséghez súlyosságától függően nehézlégzés, kilégzéskor sípoló hang társulhat.

Milyen tünetek kísérhetik az asztmatikus hörghurutot?

Az asztmatikus hörghurutban szenvedők tünetei sok tekintetben a hörghurut általános tüneteire emlékeztetnek (pl. köhögés), de ehhez több, a hörgő beszűkülésére utaló panasz is társul. Jellegezetes nehézlégézését a gyermek úgy mondja el, hogy nem kap rendesen levegőt. Ezt ebben a kórképben nem az orr eldugulása okozza, hanem orrdugulás nélkül vagy szájon át történő légzés esetén is jelentkezik.

Minden gyermeknél, de kisebbeknél kizárólagosan a nehézlégzésnek objektív jelei is láthatók, melyek a levetkőztetett gyermek megfigyelése során jól látszanak. Kicsiknél feltűnő, hogy zihál a mellkasuk, szinte hullámzik a mellkas és a has a légvételek során. A gyermek kilégzése hosszabb ideig tart, megnyúltabb a normálishoz képest, szó szerint úgy préseli ki magából a levegőt. Ha az állapot nagyfokú légúti beszűkülés eredménye, akkor kilégzéskor akár szabad füllel is hallható sípoló hang. Ugyanez kevésbé markáns esetben szintén észlelhető, ha a szülő közvetlenül a gyermek mellkasára helyezi a fülét. Emellett kicsiknél a nehézlégzés tüneteként látszik az orrszárnyak mozgása a légvételek során, valamint feltűnően gyorsan veszik a levegőt, és légvételekkor behúzódnak a bordaközök és a nyak szegycsont feletti része.

Nagyobb gyerekeknél is jól megfigyelhető a nehézlégzéssel járó esetekben a megnyúlt kilégzés, a kilégzési sípolás, a bordaközök és a nyak szegycsont feletti behúzódása, a szapora légzésszám.

Enyhébb légúti beszűkülés során csak az orvos hallja hallgatózáskor a jellegzetes sípolást. Igen súlyos esetben a gyermek oxigénellátottsága is zavart szenved, ezért az ajkai szederjesek lehetnek, és szemmel láthatóan nagyon kimeríti a fokozott légzési munka.

Mekkora gyermeknél jelentkezhet a betegség?

Az asztmatikus hörghurut 6 hónapos kortól 2-3 éves korig a leggyakoribb, de bármelyik életszakaszban előfordulhat. Gyakrabban látjuk atópiás gyermekek körében (szőke, fehérbőrű, kékszemű, ekcémára hajlamos gyermek).

Azt is könnyű belátni, hogy miért a kisebb korosztály érintett leginkább ebben a betegségben. Az életkorukból adódóan a hörgőik kisebb átmérőjűek, mint a nagyobb gyermekeké. Egy eleve szűkebb hörgőrendszeren nyilvánvalóan sokkal markánsabb légúti szűkületet eredményez egy gyulladás, mint egy anatómiailag tágabbon. Szintén ez a magyarázata annak, hogy veleszületett hörgőszűkület esetén, miért fordul elő gyakrabban asztmatikus hörghurut.

Mivel a betegséget az asztmás rohamra jellemző tünetek jellemzik, ezért nevezzük asztmatikus hörghurutnak. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek asztmás, vagy a későbbiekben asztmás lesz, bár erre azért nagyobb az esélye, mintha nem jelentkeznének ilyen panaszai. Kb. minden 4. visszatérő asztmatikus hörghurutban szenvedő gyermek lesz asztmás.

Milyen okai vannak a betegség kialakulásának?

Vírusfertőzés következtében az arra hajlamos gyerekek hörgőrendszere beszűkül, és ez okozza a panaszokat. A hörgők beszűkülése három összetevőből adódik. Az egyik ok a hörgők falában lévő körkörös simaizomnak az összehúzódása, ami a hörgő keresztmetszetét csökkenteni fogja. A másik ilyen tényező, hogy a gyulladásba került hörgőnyálkahártya megduzzad, ami további szűkülést eredményez. Végül ezeket még tovább rontja a nyálkahártya felszínén képződő sűrű, tapadós váladék.

A belégzés alapesetben is egy aktív folyamat, a rekesz lesüllyesztésével lecsökkentjük a mellkasunkban lévő levegőnyomást, aminek hatására a levegő beáramlik mellkasunkba. Kilégzéskor viszont elernyesztjük a légzési segédizmainkat, és a mellkas saját összeesésének súlyával kipréseli a levegőt.

Asztmatikus hörghurutban – a hörgők beszűkülése miatt – nem elég a levegő eltávolításához a mellkas összeesése, ahhoz a légzési segédizmok aktív igénybevétele is szükséges, úgymond erőből kell kipréselni. Emiatt látszik a megnyúlt, préselő kilégzés. A szűk keresztmetszetű hörgőben áramló levegő felgyorsul, és ez adja a sípoló hangot. A légszomj miatt pedig növekszik a légzésszám, hiszen a megfelelő oxigénellátottság biztosításához gyakoribb légvételek szükségesek.

Mit tehet a szülő?

A nehézlégzés mértékétől függ, hogy milyen gyorsan kell a gyermeket orvosnak megmutatni. Amennyiben a nehézlégzésnek az előbb felsorolt objektív jelei láthatók, akkor azonnal, mert minél hamarabb kap megfelelő gyógyszereket a gyermek, annál gyorsabban segíthetünk rajta.

Ha csak a száraz köhögés jelzi a betegséget, de nincsenek meg a nehézlégzésre utaló jelek, akkor váladékoldó adását elkezdheti a szülő. Amennyiben a köhögés nagyon kínozza a gyermeket, akkor a következő rendelési időben mindenképpen célszerű felkeresni az orvost. Ha a száraz köhögés nem viseli meg nagyon a gyermeket, akkor lehet várni, hogy miként reagál a gyermek a váladékoldó gyógyszer adására, és amennyiben nem válik 1-2 napon belül hurutossá, könnyedebbé, akkor orvosi vizsgálat javasolt.

Természetesen a kísérő tüneteknek megfelelően szükség esetén lázcsillapítás, orrcsepp, orrtakarítás is az ápolás részét képezi.

Fontos a gyermek megfelelő ellátása

Nagyon fontos, hogy a gyermek sok folyadékot kapjon. Erre nemcsak az esetleges láz miatt elvesztett folyadék pótlása miatt van szükség, hanem azért is, mert a szapora légvételek során jóval több folyadékveszteség éri a gyermeket. Ráadásul a sűrű, tapadós légúti váladék feloldásához is elengedhetetlen.

Amennyiben a szülő biztonsággal felismeri a gyermekénél ismételten jelentkező asztmatikus hörghurut tüneteit, akkor a gyermek nehézlégzésének csökkentése érdekében, a korábban használt hörgőtágító gyógyszereket az orvos által előzőleg megismertetett módon, adagban és gyakoriságban beadhatja, de amennyiben nem javul a gyermek állapota, akkor mielőbbi vizsgálat javasolt.

Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Cikkajánló

Az asztma és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Asztma
A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.
Szervadományozás
Szervadományozás

A szervtranszplantáció hazai szabályozása.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus
WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Budai Allergiaközpont - Dr. Dózsa Izabella, tüdőgyógyász, allergológus
Budai Allergiaközpont - Dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász, allergológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.