Már a vérszegénység kialakulása előtt jelentkeznek a vashiány tünetei
megjelent:
A vashiány kialakulásának számos oka lehet, bizonyos fel nem ismert vagy kezeletlen betegségek, táplálkozási hiányosságok is a nyomelem hiányához vezethetnek. A vasraktárak kimerülése azonban csak idővel eredményez vérszegénységet, a tünetek korai felismerése már előtte segít az okok azonosításában és a következmények megelőzésében.
A vas nélkülözhetetlen nyomelem
A vas a hemoglobin alkotóeleme, amely a tüdőből érkező oxigén megkötéséért is felel. A csontvelőbe beépülő vasnak szerepe van a vérképzésben, így a súlyos vashiányos állapot legsúlyosabb, akár életveszélyes következménye a vashiányos vérszegénység. A vas ezen kívül azonban részt vesz az enzimműködésben és az epesavképződésben is, segíti a sejtek energiatermelő folyamatait, a sejtosztódást, szükséges az idegrendszer és az immunrendszer normál működéséhez, továbbá a szervezet hormontermeléséhez is.
Mivel a szervezet nem képes előállítani, a széklettel, izzadással, levált hámsejtekkel pedig folyamatosan vasat veszít, szükséges annak rendszeres pótlása. Szervezetünk képes tárolni a vasat, így a vasbevitel átmeneti csökkenése nem okoz panaszokat, azonban a vasraktárak kimerülése már krónikusan fennálló panaszokat okozhat.
A vashiány felismerésének jelentősége
A vashiányos állapot vizsgálat nélkül legtöbbször nehezen felismerhető. Igen szerteágazó és nem specifikus tüneteket produkál, melyek között nem nyilvánvaló az összefüggés, a panaszok nem teljesen fedik a vérszegénységre jellemző tüneteket. Ennek oka, hogy a vashiány következményei lépcsőzetesen alakulnak ki, és a vörösvértest-képződés csak előrehaladott esetben csökken.
Az esetleges vashiány felismerése nem csupán a tünetek kezelése és a vérszegénység (anémia) kialakulásának megelőzése miatt fontos, hanem a vashiányos állapotot előidéző okok felderítése miatt is. Ezek között ugyanis olyan betegségek is előfordulhatnak, amik kezelendőek a vashiánytól függetlenül is.
Panaszok vashiány esetén
A vasraktárak kimerülését jelezhetik, már a vérszegénység kialakulása előtt (alacsony ferritinszint, normál hemoglobinszint mellett is jelentkező panaszok):
- rendszeres fáradtság, energiahiány, gyengeség
- csökkent terhelhetőség, gyors kifáradás
- ingerlékenység, koncentrációs nehézség, memóriazavar
- fejfájás
- nyugtalan láb szindróma
- hajhullás, haj- és körömtöredezés, bőrszárazság, berepedt szájzug
- fertőző betegségek gyakoribbá válása, gyengébb immunrendszer
A vashiányos vérszegénység kialakulása után a fentiekhez további panaszok társulhatnak a vér oxigénszállítási kapacitásának súlyos csökkenése miatt:
- szívpanaszok: szapora szívverés, mellkasi fájdalom
- légszomj: enyhe terhelésre, akár nyugalomban is
- idegrendszeri panaszok: szédülés felálláskor, fülzúgás, látászavar
- hideg végtagok
Vashiány a laboreredményekben |
| Bár egyszerű vérvétellel azonnal kimutatható az esetleges vashiány, ennek első jele nem a kórosan alacsony hemoglobinszint, ami már a vérszegénységet mutatja. A ferritinszint már ezt megelőzően jelzi a vasraktárak kimerülését, alacsony szintje esetén a vérszegénységtől függetlenül is számolni kell panaszok jelentkezésével. A transzferrinszint vashiány esetén magas, ugyanis a szervezet ezzel kompenzálja a vas alacsony mennyiségét, és igyekszik hatékonyabban megkötni azt a transzferrin segítségével. Részletesen A vashiány laboratóriumi vizsgálata |
Betegségek a vashiány hátterében
A vashiány sokszor a hiányos táplálkozás, megnövekedett vasigény vagy ismert eredetű vérveszteség miatt lép fel, olykor azonban a hátterében valamilyen más - akár nehezen felismerhető - betegség áll.
- Lisztérzékenység (cöliákia, cöliákiás gluténérzékenység) - A vékonybél bolyhainak pusztulását okozza éppen azon a bélszakaszon, ahol a vas szívódna fel. Jelentőségét az adja, hogy a cöliákia és a vashiány is nehezen felismerhető, általános panaszokkal járó kórkép.
- Ételallergia vagy ételintolerancia - Gyakori hasmenéssel járó betegségek, melyek rontják a felszívódást, így elegendő vasbevitel mellett is hiányállapot alakulhat ki.
- A bélrendszeri vérzéssel járó betegségek a vérveszteség miatt fokozzák a szervezet vasigényét, ilyen például a vastagbéldaganat is.
- Helicobacter pylori - A bakteriális emésztőrendszeri fertőzés fekélybetegséghez és gyulladáshoz vezethet, rontva a vasfelszívódást.
- Gyulladásos bélbetegségek - A bélfal gyulladása, a betegségre jellemző hasmenés és a bélrendszeri vérzés egyaránt vashiányhoz vezethet.
- Reflux - Nem a betegség, hanem a kezelésükre használatos gyógyszerek akadályozhatják a vasfelszívódást.
Kiket fenyeget a vashiány kialakulása?
Gyakrabban alakul ki vashiányos állapot bizonyos csoportokban akkor is, ha nincs a háttérben rejtett betegség. Fokozott a szervezet vasfelhasználása terhesség idején, pubertáskorban. A vérveszteség és a fokozódó vérképzés okozhat vashiányt a menstruáló nők esetében, különösen erős menses miatt. Gyakran elégtelen a vasbevitel vegetáriánus táplálkozást követőknél, fogyókúrázóknál, vagy táplálkozási zavarokban (anorexia, bulimia) szenvedőknél. magasabb a vasszükséglet káros szokások: dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás esetén. Idősebb életkorban, menopauza utáni nőknél egyre nagyobb arányban kell bélrendszeri betegségre gondolni.
A kimerült vasraktárak feltöltése több hónapos folyamat. Enyhébb esetben és a felszívódást nem akadályozó betegség hiányában vasban gazdag étrenddel is pótolható, bizonyos esetekben azonban szájon át szedett készítményekkel is ki kell egészíteni. Vaspotló gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők szedése esetén havonta szükséges vérvétellel ellenőrizni a laborparamétereket, és figyelni kell a túladagolás (vasmérgezés) elkerülésére is.
WEBBeteg
