A viharasztma erős rohamot válthat ki

Az elmúlt hetekben meglepően erős viharok vonultak végig hazánkon, amelyek nem csak a villámcsapás miatt jelenthetnek veszélyt. A viharasztma nevű jelenségre főként 2016-ban figyelhettünk fel, amikor több, mint 9000 ember került sürgősségi osztályra súlyos asztmás tünetek miatt egy nagy vihar következtében Ausztráliában.

De vajon miért súlyosbodhatnak az asztmás tünetek éppen bizonyos időszakok viharai alatt, és miért veszélyeztethetik különösen azokat, akiknek nem jól karbantartott betegségük van?

A viharasztma körülményei rohamot provokálhatnak

A különös viharasztma kifejezés azt a jelenséget írja le, amikor is az asztmás roham a vihar kapcsán, vihar után alakul ki. Ez nem csak eleve asztmás betegeknél történhet meg, de allergiásoknál (szénanáthásoknál) is, sőt, az említett ausztrál esetben olyanok is rohammal küzdöttek, akiknek korábban nem is volt asztmájuk. Az orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, torokkaparással járó szezonális allergia egyébként is gyakran súlyosbodik tavasszal, nyáron, kora ősszel, és különösen erős tüneteket mutathat nagyobb viharok után. De miért is? Hiszen az eső általában csökkenti a pollenkoncentrációt, kitisztítja a levegőt, és az asztmások általában azt tapasztalják, enyhülnek a tüneteik eső után. A viharasztma esetében azonban sajátos körülmények vannak jelen.

• A hideg, lefelé irányuló légáramlás koncentrálja a levegőben keringő részecskéket, így a pollent és a penészgombaspórát is.
• Ezek a részecskék a felhőkbe sodródnak, ahol magas a páratartalom.
• A felhőkben ez a magas páratartalom a széllel és a villámlással együtt olyan apró részekre őrli fel a részecskéket, amelyek könnyebben bejutnak az orrba, az orrmelléküregekbe és a tüdőbe.
• A széllökések ráadásul összesűrítik a részecskéket, így nagy mennyiséget lehet belélegezni belőlük.
• Viharmentes időben a sértetlen pollenszemek általában a felső légutak területére jutnak el, és kevésbé kerülnek be a mélyebb légutak, a tüdő területére. Viharasztma esetén azonban a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán hevesebb allergiás reakciót és súlyosabb asztmás rohamokat is kiválthat a szélsőséges időjárás. Ezért allergiás és asztmás betegeknek a viharok időszakában javasolt bezárt ablakok mellett beltéren tartózkodni.

Milyen rizikófaktorok ismertek?

A szénanáthával kapcsolatosan ismert, hogy a száraz, szeles idő és a magas légszennyezettség is felerősítheti a tüneteket, ezért ilyenkor nem javasolt szabadtéri programot szervezni a pollenallergiás betegeknek. Ugyancsak benti tartózkodás ajánlott azoknak, akik érezték már, hogy egy-egy vihar után romlik az állapotuk, esetleg kifejezett asztmás rohamot is tapasztaltak már ilyenkor. Ez pedig valószínűleg nem is alacsony szám, egy 2021-es tanulmány szerint a szezonális allergiás betegek közt 65% már tapasztalt viharasztmás rohamot, még kisebb viharok esetén is.

Ugyanakkor van néhány ismert rizikófaktor, amely növeli a kialakulás kockázatát:

• nem megfelelően kezelt asztma, erősebb tünetekkel,
• rossz eredmény a légzésfunkciós vizsgálaton,
• eosinophil fehérvérsejtek magasabb szintje (laborvizsgálattal kimutatható a vérből),
• a kilélegzett nitrogén-monoxid magasabb szintje (ez az asztmás betegeknél fennálló gyulladás aktivitásának egyik markere).

Ezek a rizikófaktorok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy meglétük esetén mindenképpen kialakul a viharasztmás roham, mint ahogyan az sem jelenti a roham feltétlen megismétlődését, ha már átélte azt valaki. A rohamoldó szereket azonban szükséges mindenkinek magánál tartania.

A jól beállított allergia elleni kezelés és az asztma tartós kezelése segít csökkenteni annak kockázatát, hogy az időjárásváltozás vagy a légszennyezettség hirtelen nagymértékben negatívan befolyásolja a betegek állapotát – hangsúlyozza dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus.

Aki tehát úgy érzi, hogy a jelenlegi kezelés mellett zavaró tünetei vannak, amelyek esetleg még romlanak is, javasolt szakorvoshoz fordulnia!

Szakértő: Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus - Tüdőközpont