Mennyire egészséges a szója?

szerző: K. J., fordító - WEBBeteg
megjelent: 2017.11.21.

A tofu és társai fogyasztása, évekig a legegészségesebb táplálkozásnak számított, ám az utóbbi időben hirtelen negatív felhangú cikkekben találkozhattunk vele. Mi az igazság a szójababbal kapcsolatban, illetve mit mond a tudomány?

Kávé kizárólag szójatejjel, bolognai szójakockából, és joghurtok, kakaós készítmények, szintén, a szinte varázserővel felruházott kis babszemből. A szójakészítményeket már régóta azokhoz az élelmiszerekhez soroljuk, amelyek az egészségére valamit is adó nők étlapjáról sem hiányozhatnak.

Bár az európai szója-fogyasztás még messze elmarad az ázsiai példától, a tendencia egyértelmű növekedést mutat az „öreg” kontinensen is.

Az utóbbi időben számos tanulmány látott napvilágot, amelyek az eddigiekkel szöges ellentétben azt állítják, hogy a szójatej és a tofu ártalmas is lehet egészségünkre.

A következő összeállításban olyan szakemberek jutnak szóhoz, akik hosszú ideig foglalkoztak e terület kutatásával, és ennek megfelelően a legfontosabb kérdésekre egyértelmű választ adhatnak.

Miből állnak a szójatermékek?

Kockázatosak-e a módosított gének?

A nyugat-európai piacon a fogyasztóvédő szervezetek állítása szerint igen csekély arra az esély, hogy a boltok polcain génmanipulált szóját tartalmazó termékekre bukkanjunk, ugyanakkor a Greenpeace néhány - kifejezetten távol-keleti élelmiszereket forgalmazó - üzletben talált ilyen produktumokat. Ennek ellenére indirekt úton is elképzelhető, hogy a manipulált szója hús, tej vagy tojás formájában mégis tányérunkon landoljon, amennyiben a tenyésztett állatokat ilyen módosított szójával etették.

A szója nem más, mint maga a szójabab, ami a hüvelyes növények közé tartozik. Nagyon nagy a B-vitamin- és többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma, emellett gazdag kalciumban, valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikro-tápanyagokban, mint a folsav és a szelén.

Különféle ásványi anyagból (magnézium, mangán, vas, cink, egy halom, biológiailag értékes fehérjeféle) is jelentős a tartalma, és nem mellesleg egyetlen gramm koleszterin sem lelhető fel benne.

A szójabab finomítva, tofu (szójatúró) formájában, tempehként (fermentált, főtt szójamasza), illetve szójatészta, -szósz, -tej, -csíra és -joghurt formájában kerül asztalunkra. A szójaolaj - akár a főzés során felhasználva, akár salátákra öntve - különösen gazdag az egészségünk számára fontos telítetlen zsírsavakban.

„Számos nemzetközi tanulmány értekezik a szójafogyasztás emésztéssegítő, és vérzsír-csökkentő hatásáról. A vegetáriusok számára a szója az egyik legfontosabb fehérje-forrás” - hangsúlyozza Antje Gahl, a Német Táplálkozástudományi Társaság egyik szakértője.

A fogyasztóknak mindössze egyetlen dolgot kell szem előtt tartaniuk: a szója másodlagos növényi anyagokat - úgynevezett izoflavonokat - tartalmaz, amelyről állatkísérletekben bebizonyosodott, hogy nemcsak gátolják a daganatos megbetegedés kialakulását, hanem bizonyos körülmények között ezzel éppen ellentétes - tehát rákkeltő - hatást is produkálhatnak.

A „Food and Drug Administration - FDA” elnevezésű egyesült államok-béli egészségügyi szervezet, 50 egymástól független tanulmány kielemzése után napi 25 grammban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójaprotein mennyiségét. Ez körülbelül 300 gramm tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.

Kisgyermekek esetében ellenjavallt

„Aki a fehérjebevitelt szójatermékekkel szeretné szervezete számára biztosítani, a hüvelyes növény fogyasztásával jót tesz egészségének” - hangsúlyozza Manfred Metzler, a Karlsruhei Egyetem Élelmiszeripari Intézetének professzora.

„Ugyanakkor kisgyermekeknek nem ajánlott, az ő esetükben minden szülőt lebeszélnék róla.” Metzler figyelmeztetéséhez a berlini központú Német Nemzeti Kockázatelemző Intézet is csatlakozik: „a csecsemők esetében kizárólag orvosi rendelvényre fogyasztható bármiféle szójatermék, ugyanis számos állatkísérletben derült ki, hogy az egyik, a szójában is megtalálható, hormonhoz hasonló funkciójú anyag fogyasztása, a belső nemi szervek és az immunrendszer elváltozásához vezethet”.

Mi van a férfiakkal?

Mint számos jelentés esetében, úgy most is kellően kritikusan kell fogadnunk azt a híresztelést is, miszerint a szója a spermiumok számát is csökkenti. Bár számos értekezés jelenti ezt ki egybehangzóan, a szakértők szerint a kutatás módszere nincs eléggé tudományos módszerekkel körbebástyázva.

„A spermiumok köztudottan nagyon nagy számban termelődnek az egészséges férfiak szervezetében.

Még ha a szójafogyasztásnak van is csökkentő hatása, a milliónyi hímivarsejt esetében ez a csökkenés elhanyagolható, s a férfi termékenysége gyakorlatilag változatlan” - mondja Helmut Heseker táplálkozáskutató, a Paderborni Egyetem szójaszakértője, akinek kijelentését figyelembe véve azt is elfelejthetjük, hogy a férfiak szójafogyasztása hatásos fogamzásgátló módszer lenne...

Szójából nyert gyógykészítmények

A szójafitohormon-tartalmú gyógykészítmények széles palettájával találkozhatunk a kereskedelmi forgalomban megtalálható kínálatban. Ezek leginkább a változó korral járó panaszokat, illetve a csontritkulás kockázatát hivatottak orvosolni.

Bár az e területtel foglalkozó tanulmányok nem vethetők össze közvetlenül, mivel az egyes készítmények összetétele és izoflavon-tartalma eltérnek egymástól, az összes tudományos értekezés megállapításait figyelembe véve, nem túl pozitív a szójából nyert gyógykészítmények megítélése.

„Elég sok tényező utal arra, hogy a hormonfüggő rákos megbetegedések kialakulásának kockázata, a növényi ösztrogéntartalmú táplálék-kiegészítők hosszú távú fogyasztásával tovább nőhet” - mondja Metlez professzor a termékekről.

Ennek megfelelően, a legtöbb szakember lebeszéli róla a változókorban lévő, vagy emlőrákban szenvedő női pácienseit a szója alapanyagú gyógykészítmények szedéséről. Azt azonban le kell szögezni, hogy a szója, tofu és társainak fogyasztása semmiféle kockázatot nem jelent, mivel a flavonokból ilyen módon csak csekély mennyiség jut szervezetünkbe.

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
K. J., fordító
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekgyógyász

Hozzászólások (9)

Cikkajánló

A COVID-19 és a szív A COVID-19 és a szív

Milyen formákban jelentkezhetnek a koronavírus-fertőzés szövődményei?

Magas vérnyomás Magas vérnyomás

Íme pár hasznos életmódbeli tanács, a vérnyomás karbantartásához.

Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

A rostfogyasztás jótékony hatásait már jól ismerhetjük, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy magasabb rosttartalmú étrend mellett...

Fehér liszt és fehércukor - Mi az igazság a fogyasztásukkal kapcsolatban?

A 21. században egyre inkább ellenzik a finomított búzaliszt és kristálycukor fogyasztását a szakemberek. Ennek oka, hogy túlságos feldolgozottságuk...

Időskori táplálkozás

Ahogy idősödik az ember, úgy nemcsak életmódbeli, hanem élettani változások is bekövetkeznek, ami hatással van a táplálkozásra is.

Reggeli étkezés - Ezek a leggyakoribb tévhitek

A reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Általában egy újabb nap kezdetekor, munka vagy iskolakezdés előtt arra van a legkevesebb időnk...

Funkcionális élelmiszerek

Az egészségmegőrzés mára külön tudományággá nőtte ki magát, melynek egyik eleme a korszerű táplálkozás lett. A nemzetközi trendeknek...

Egyre többen eszik, jól teszik? A zab szervezetre gyakorolt hatása

A zab és a zabkása több országban rendkívül elterjedt, például az Egyesült Államokban az emberek jelentős része rendszeresen fogyasztja...

Mit kell tudni az olívaolajról?

Mit jelent az extra szűz kifejezés? Miért nem alkalmas magas hőfokon történő sütésre? Tényleg csökkenti a rossz koleszterin szintjét? Rövid...

Fitoösztrogének - Milyen táplálékban találhatók és milyen hatásuk van?

A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogénreceptoraihoz...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.