Amalgámtömés - Veszélyes? Érdemes kicseréltetni?

Az amalgámtömésekkel kapcsolatban az emberek két táborra oszlanak. Vannak, akik beváltnak tartják, míg mások viszolyognak a gondolattól, hogy feketés színű, nehézfémtartalmú tömés van a szájukban.

Mi az amalgám?

Az amalgám a higany más fémekkel (elsősorban ezüst, másodsorban ón, réz, cink) alkotott ötvözete. A higany az ezüsthöz kémiailag kötődik. Nagyon sokáig a legelterjedtebb tömésfajta volt.

Az emberek tudatában az amalgám töméssel kapcsolatos legfőbb félelem, hogy higanyt tartalmaz, és – mint tudjuk – a higany mérgező. Az alkalmazott fogászati tömőanyagok azonban mind biztonságosnak mondhatók, beleértve az amalgámot is.

Veszélyes-e az amalgámtömés?

Az amalgám előnye, hogy egyszerű a feldolgozása, gazdaságos és jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. Hátránya, hogy nem fogszínű, egyesek szerint kifejezetten csúnya, ezért esztétikai okokból nem alkalmazzák szívesen. Nem bizonyított ugyanakkor az, hogy az amalgám higanytartalma veszélyt jelentene a páciens számára.

A tömés készítése előtt a keverés közben szabadul fel higanygőz, ami legfeljebb az asszisztenciát terhelheti, a pácienst nem. Tudományosan nincs bizonyítva, hogy az amalgám szisztémás mérgező hatást gyakorolna a szervezetre. A higany ugyanis kötött formában található a tömésben, amelyből elhanyagolható mennyiségben oldódhat ki a nehézfém.

Az amalgám készítésének szigorú a szabályozása. Vannak forgalomban amalgámkeverő készülékek, melyekbe zárt kapszulában jut be az anyag, így a személyzet sem érintkezik közvetlenül a higannyal. Az elkészült anyagot a fogorvos egy adagoló pisztollyal juttatja a fogüregbe. A fogászati kezelőegységek használatához előírt követelmény, hogy az amalgámtörmelékek szűrésére alkalmasak legyenek, ezzel segítve az emberek mellett a környezet védelmét is.

Érzékeny csoportok

Gyermekek, várandós kismamák és szoptatós anyukák esetében elővigyázatosságból a mai napig tilos amalgámtömést készíteni, illetve utóbbi két csoport esetében régi amalgámot eltávolítani. A tömés készítése és eltávolítása során képződhetnek olyan törmelékek, amik a szevezetbe juthatnak, azonban a stabil amalgám tömések megléte az esetükben sem jár veszéllyel.

Fémallergia

Allergiás reakciót okozhat az amalgám a szájüregben, mint bármelyik más anyag, akár más fémek, akár a műanyagok a fogsorok esetén. Fémallergia esetén természetesen nem szabad amalgámtömést alkalmazni. Allergiára utalhat a szájüregben jelentkező égő érzés, gyulladás, a fekélyek megjelenése, továbbá jellegezetes az amalgámtömés közvetlen közelében jelentkező fehéres, néha lepedékes elváltozás (lichenoid reakció).

Érdemes kicseréltetni az amalgámtömést?

Mivel az amalgámtömés a szakmai szervezetek általános állaáspontja szerint sem veszélyes, kizáróleg emiatt nem érdemes cserélni. Mint írtuk, kismamák esetében tilos is. Vannak azonban olyan esetek, amik indokolttá teszik a töméscserét.

• A legtöbb amalgámtömés régen került be a betegek fogába, így azok már több 10 évesek is lehetnek. Ennyi idő alatt – ahogy a fog természetes ütemben kopik – a tömés felszíne is elállhat az üreg szélétől, így a résen keresztül a tömés alá tud szuvasodni. Javasolt fogorvossal megvizsgáltatni, hogy jól zár-e a tömés, illetve röntgenfelvétellel kontrollálni, hogy mi lehet alatta.
• Az amalgámok felszíne idővel elszíneződött, korrodált, nem igazán látni a hétköznapi gyakorlatban szépen felpolírozott, anatómikus rágófelszínnel kialakított amalgámtömést. A dorozmás felszínen könnyűszerrel megtapadnak a szájüregi baktériumok és ételmaradékok. A nem anatómikus felület (legtöbbször olyan, mint egy belenyomott rágógumi) a rágási funkciót is csökkenti.
• Az amalgámtöméshez olyan üreg kialakítása szükséges, amiből a tömés „nem tud kiesni”, mivel kémiailag ragasztóval nem köt a fogfelszínhez, csak kitölti az üreget. Ezáltal nem is ad megerősítést a fog falának. Sokszor sajnos a fogra nézve repesztő hatást gyakorol egy ilyen tömés.
• Fémallergia esetén érdemes kerülni bármilyen fém jelenlétét a szájüregben, így ebben az esetben javasolt az amalgámtömések cseréje. Eltávolítás előtt érdemes allergiavizsgálattal igazolni, hogy valóban az amalgám okozza a panaszokat, ugyanis fémallergiát okozhatnak más fémek (nikkel, kobalt, króm és vas) is.
• Ha a készülő fogpótlás tartalmazni fog valamilyen fémet (részleges kivehető fogpótlás, fémkerámia-korona), szintén érdemes az amalgámtöméstől megválni, mert később galvanizáció lephet fel, kellemetlen fémes ízérzettel.

Mennyire tartós az amalgám?

Az amalgámtömések nagyon tartósak, alacsony ára mellett ez a fő oka az ötvözet elterjedésének. A fogorvosok nagy része ma is szívesen alkalmazza, elsősorban a hátsó, esztétikai szempontból kevésbé meghatározó fogak tömésére. Tartósságát tekintve ugyanakkor a fehér színű tömés, ha jól van elkészítve, szintén nagyon tartós tud lenni. Egy tömés tartósságát – legyen az amalgám vagy kompozittömés – jelentősen befolyásolja a páciens szájhigiénéje. Ha ez nem kielégítő, akkor bármilyen jó töméssel rendelkezünk, a fog alá fog szuvasodni egy idő után.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos - Vitadent Centrum, Pécs