A bakteriális agyhártyagyulladás kockázata gyerekeknél

Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

A bakteriális agyhártyagyulladással fertőzött gyerekek harmadánál– negyedénél tapasztalható halláscsökkenés – derült ki egy kutatásból. Ez azonban – az esettanulmányok retrospektív felülvizsgálata alapján - megelőzhető a korai, célzott antibiotikum kezeléssel.

Az agyhártyagyulladás (meningitis) azonnali orvosi beavatkozást igényel. Tünetei a magas láz, fejfájás, merev nyak, levertség, ingerlékenység, hányás, étvágytalanság.

Amint az az Archives of Otolaryngology-Head &Neck Surgery című szaklapban megjelent, a szenzorineurális halláskárosodás gyakoribb volt a Streptococcussal fertőzötteknél, mint a Neisseria fajok okozta fertőzések esetén, noha a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns. A jelenség a hosszabb kórházi tartózkodással, rohamok fejlődésével, az agy-gerincvelői folyadék magas fehérje- és csökkent glükóz szintjével volt összefüggésbe hozható.

Antibiotikumos kezeléssel megelőzhető

A halláskárosodást nem tapasztaló fertőzött betegek háromnegyede már a kórházi kezelést megelőzően kapott antibiotikumot, míg a halláscsökkenést tapasztalók csak ötöde szedett antibiotikumot a kórházba kerülés előtt.

„A bakteriális meningitis okozta hallásvesztés pontos mechanizmusa nem teljesen tisztázott, és valószínűleg több tényező együttes hatása okozza” – írják a kutatók. A korai rehabilitáció csökkentheti a hosszú távú kedvezőtlen következményeket.

A vizsgálatban 171 gyereket vizsgáltak, akik életkora 3 hónap és 17 év között volt. A Streptococcus pneumoniae –t 92, míg a Neisseria meningitidis-t 65 betegnél izolálták. Az összes eset több mint 90%-ában ez a két organizmus volt felelős a megbetegedésekért.

A kutatók megállapították, hogy a klinikai tünetek különbözőek voltak, a fertőző organizmustól függően. A pneumococcus okozta agyhártyagyulladás fiatalabb betegeknél fordult elő, hosszabb kórházi kezelést igényelt, nagyobb volt a rohamok gyakorisága. Ezzel szemben a meningococcus fertőzés főként az iskolás korúakat érintette, magasabb fehérvérsejt számmal és csökkent glükóz értékkel párosulva.

A halláskárosodás előfordulása valamivel több, mint 30%-os volt, és magasabb arányban érintette a S. pneumoniae fertőzötteket. 134, utólagos hallásvizsgálaton átesett gyerekből 41-nek volt legalább enyhe, egyoldalú szenzorineurális halláskárosodása, kilenc gyereknél pedig súlyos, kétoldali halláskárosodást tapasztaltak. Jó hír, hogy a kezdeti, enyhe, egyoldalú halláskárosodásból többen is felépültek.

(WEBBeteg - CS. K.,fordító; forrás: medpagetoday; lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Milyen esetben fontos foniáterhez...

A fiatal életkorban jelentkező halláscsökkenés jelentősen nehezíti a gyermek beszédértési és nyelvhasználati képességeinek megfelelő...

Mi okozhat halláscsökkenést?

Hallásromlás több okból is bekövetkezhet, lehet átmeneti vagy tartós. Dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus orvost a halláscsökkenés...

Jól hallani jó! Második lépés: a...

A hallásvizsgálat az esetek többségében rövid idő alatt igazolhatja a hallásveszteséget és annak mértékét. Az egyén számára legmegfelelőbb...

Jól hallani jó! Első lépés: a...

Sokat olvashattunk már a hallássérülés első jeleiről és a probléma felismeréséről, de azt is tudnunk kell, hogy ez a folyamat egyénenként...

A halláscsökkenés korai felismerése

Minden szülő legfontosabb kívánsága, hogy gyermeke egészségesen szülessen – s ha mégis adódna valamilyen probléma, akkor azt mielőbb felismerjék...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.