A COVID-19-től való megszabadulás korlátai

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

Mi szükséges ahhoz, hogy életünkből el lehessen tüntetni a COVID-19-et? - napjainkban ez az egyik leggyakrabban föltett kérdés a járványügyi szakemberek körében.

A tudósok egy(ik) csoportjának meglátása, helyzetértékelése szerint van rá esély, hogy a Föld lakói valamikor megszabaduljanak ettől a fenyegetettségtől. Bár ehhez igen sok kihívással kell még addig szembenézni. Az eradikáció valójában a globálisan előforduló esetszámok nullára csökkentését jelenti, és annak az elérést, hogy többé már nem lesz szükség semmiféle beavatkozásra, például vakcinálásra sem.

A COVID-19 ellen többféle hatékony vakcina áll ugyan rendelkezésünkre, az mégis ma még bizonytalan, hogy az általuk nyert védelem mennyi ideig állhat fenn. Szakértők sora figyelmeztet arra a várható következményre, hogy ha a világ népességének nagy részéhez el is jutnak a védőoltások, és sor kerül a lakosság (valamekkora részének) vakcinálására, a betegséget okozó koronavírus (SARS-CoV-2) még azután is minden bizonnyal velünk marad a belátható jövőben.

Ezzel együtt, egy új-zélandi kutatócsoport tagjai nem tartják kizárhatónak, hogy „van mód eradikálni” a COVID-19-et. Persze, ez óriási feladat, elég, ha arra gondolunk, hogy az USA-ban a napi koronavírusos esetek száma ismét megközelíti a 200 ezret. A tudósok azonban úgy vélik, ennek eradikálása valamivel mégis könnyebben zajlódhat majd le, mint ahogyan a járványos gyermekbénulás (polio) eradikálása zajlott. De hozzáteszik, hogy ez a COVID-19-mentesítés sokkal nehezebb lehet, mint a feketehimlő (vagy egyszerűen csak himlőnek is nevezik) kiirtása volt. „Miközben véleményünk nem több, mint eltérő szubjektív komponensek figyelembevételével készített előzetes elemzés, jelenleg mégis úgy értékeljük, hogy a COVID-19 eltüntetése a realitások körébe tartozik, főként, ami a technikai kivitelezhetőséget illeti” – jelent meg a British Medical Journal (BMJ) Globális Egészség (Global Health) kiadásában.

A kutatók a COVID-19 eltüntetését nem egyszerűen úgy értik, hogy egy országban, régióban a nullára tudják csökkenteni az esetszámot, majd az eztán kirobbanó eseti kitöréseket gyorsan reagálva letörik. Az eradikáció azt jelenti, hogy a globálisan nullára csökkentett esetszámot mindaddig nullán is tudják tartani, amíg végül nincs már szükség további beavatkozásra, például a vakcinák alkalmazására. Az egészségügyi hatóságok, intézmények, közösségek globális erőfeszítése révén a feketehimlő esetében el tudták ezt érni. Ezért jelenthette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban, hogy sikerült ezt a járványos betegséget eradikálni a világból. Ugyanezt tervezik a polio és a kanyaró esetében is. Úgy ítélik meg, hogy a koronavírussal szemben is van esély.

Az új dolgozatot jegyző szerzők megítélése szerint a COVID-19 esetében hét fontos tényező függvénye a siker. Az egyik faktor, talán az első a sorban, az, hogy a nagyon hatékony és biztonságos vakcina mindenki számára elérhető legyen. Főként olcsó védőoltásra gondolnak, amelynek stabil a szerkezete. A feketehimlő eradikációjában az e ragályos kór ellen kifejlesztett vakcina hozta el a nagy sikert, írták a kutatók, s még hozzátették: miközben többféle hatékony COVID-19 elleni védőoltás létezik, az egyelőre bizonytalan, hogy a segítségükkel, az általuk nyerhető védelem mennyi ideig tart ki. És azt is leszögezik, hogy az mRNS-vakcinákat minden bizonnyal még tovább fogják fejleszteni, felkészítik arra, hogy hatékonyak maradjanak a felbukkanó vírusvariánsokkal szemben is. Arra is van esély, hogy idővel, orron át alkalmazható COVID-19 elleni vakcinák is rendelkezésre álljanak. Néhány tudós úgy véli, hogy az intranazális védelem képes lehet megállítani (blokkolni) a koronavírus transzmisszióját. Bár ehhez még további kutatásokra van szükség. Egyelőre az ilyen típusú vakcina jóváhagyása nem is történt meg.

Vizsgálataik alapján az eradikáció szempontjából alapvetően fontos másik tényezőt abban látják a szakemberek, hogy az élethosszig tartó immunitás elérhető-e, vajon a megfertőződésből való felépülés után létrejön-e. Akiknek himlőjük volt, azoknál életük végéig megmarad a vírussal szembeni immunitás. Egyes szerzők ehhez azt is hozzáteszik, hogy akik járványos gyermekbénulásban betegedtek meg, valószínűleg szintén immunisak maradtak. Ami viszont a COVID-19-et illeti, a természetes megfertőződés után kialakuló immunitás tartama egyelőre nem ismert, bár a becslések szerint hónapokig, sőt akár évekig is megmaradhat.

Azon is elmélkednek a szakértők, hogy létezik-e hosszú időn át való vírushordozás. Miközben a betegség státusza könnyen felismerhető, s könnyű diagnosztizálni az infekciót, arra nincs tudományos bizonyíték, hogy a koronavírusnak, illetve a polio vagy a himlő vírusának hosszú távon is hordozója lehet-e bárki. – Ami a COVID-19 diagnosztizálását illeti, ehhez rendszerint laboratóriumi tesztelés (vagy egy megbízható otthon elvégezhető teszt) szükséges, mivel bizonyos szimptómái hasonlóak más légúti betegségekéhez, illetve egyeseknek egyáltalán nincsenek tüneteik. Ráadásul, azt is megnézték a kutatók, hogy a vírusnak vannak-e állati hordozói (rezervoárt jelentő állati szervezetek), illetve, hogy stabil, változatlan-e a vírus genetikai anyaga. A himlőt és a poliót okozó vírusok nem-humán szervezetekben (állatokban) nem fordulnak elő, ezért, ha minden embert vakcinálnak, ezzel a betegséget eliminálni lehet.

A koronavírus, mint tudjuk, képes állatokat is megfertőzni, s ebből az következik, hogy állatból újra felbukkanva, ismét embernél okozhat infekciót. E lehetőséggel kapcsolatban azonban további kutatásokra van szükség. Mindazonáltal az új koronavírus mutálódásai révén új variánsok jöhetnek létre. Mutációk minden bizonnyal akkor jönnek létre, amikor a vírus gyorsan terjed – és napjainkban éppen ez zajlik az Egyesült Államok több térségében is. Az említett tényezők alapján a tudósok ma úgy látják, hogy a COVID-19 eltüntethetősége a polióéhoz hasonló, ám jóval nehezebb, mint a himlőé.

Sok a kihívás a COVID-19 megsemmisítése felé vezető úton

A pandémia jelen helyzetében – amikor sok országban küzdelem zajlik még azért is, hogy a nagy kockázattal élő személyeket be tudják oltani, a gazdag országokban viszont megindult a harmadik (ráerősítő) dózisok kiosztása is – egyes szakértők kétlik, hogy valaha is megszabadulhatunk a SARS-CoV-2-től. „E pillanatban eradikálása nem reális cél a világ számára, nem úgy, mint ahogyan a himlő esetén volt” – fogalmaz dr. Tom Kenyon, a Project Hope szervezet közegészségügyi vezetője, az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) globális egészség részlegének korábbi igazgatója. „Mindez persze megváltozhat, ha javul a vakcináltsági szint, a beoltottak aránya”, tette hozzá.

A George Washington Egyetem globális egészséggel foglalkozó professzora, dr. Jon Andrus nagyon kellemes meglepetésként fogadta, hogy a BMJ orvosi szaklap cikkének szerzői felvetették a COVID-19 kiirtásának témáját. „Hatalmas kihívások várnak ránk”, jegyzi meg, rámutatva arra, hogy a polio eltüntetésére több mint 20 évvel az eredeti határidő után került csak sor. Mielőtt célként egyáltalán mérlegelhetnénk a COVID-19 eradikációját, bizonyos eszközöknek, forrásoknak rendelkezésre kellene állniuk. „Elsősorban is politikai elkötelezettségre és pénzügyi alapokra van szükség – regionális, nemzeti és globális szinten egyaránt” – mondja dr. Jon Andrus, aki korábban résztvevőként dolgozott a polio, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola) eradikációs és eliminációs programjaiban.

Könnyebben megvalósítható rövid távú cél lehet az, ha az összes országban azt tűzik a járványügyi és politikai vezetők maguk elé, hogy elsődlegesen a nagykockázatú csoportok tagjait vakcinálják, majd ezt követően terjesztik ki a védőoltáshoz való hozzáférést a népesség többi csoportjára is. „Az egyik legnagyobb kihívásként továbbra is megmarad az a feladat, hogy világszinten magas legyen az átoltottság. Emellett globálisan választ kell találni az új variánsokra, amelyek kikerülhetik a COVID-19-re adandó immunválaszunkat”, mondja az epidemiológus dr. Kenyon. Leszögezi, hogy vannak más kihívások is, ilyen például az, hogy nagyon költségesek az eradikációs vagy kontroll programok. De meg kell szüntetni a „vakcina nacionalizmust”, és szoros együttműködést kell kialakítani az országok között. Emellett több anyagi támogatást kell fektetni a koronavírus lehetséges állati gazdaszervezeteinek felkutatásába, összegez dr. Tom Kenyon.

Legyen mindenki számára elérhető az egészség állapota az eradikáció révén

Elég csak az USA-ra néznünk ahhoz, hogy lássuk, globálisan mekkora kihívást jelenthet a COVID-19 kiirtása. Egy-egy régióban olykor több ország is képes szorosan együttműködni a közös közegészségügyi célokért, mondja dr. Andrus, ugyanis ezt tapasztalta Délkelet-Ázsiában a kanyaró eliminációs programja során. De az Egyesült Államokban még az egyes tagállamokon belül is küzdelmet kell folytatni az együttműködés adott formájának kialakításáért. „Egyes államokban (ilyen például Tennessee, Texas) az a helyzet, hogy az egyik járásban esetleg bevezették a társasági (szociális) távolságtartást, de a közvetlen szomszédos járásban vagy városban egészen más előírások vannak érvényben” – hangzik a szakember példája. „Itt jutunk vissza ismét oda, hogy a feladatok elvégzéséhez minden szinten és formában politikai elkötelezettségvállalásra van szükség – ami sok esetben az USA-ban hiányzik.”

A többi eradikációs program alatt tapasztalt nehézségekre, kihívásokra gondolva belátható, mennyire nehéz feladat lehet ez a COVID-19 esetében. A kanyarónál több visszaesés is történt az elmúlt években. Dr. Andrus szerint hamarosan ismét nagy kanyarókitörések várhatóak, a jelen járvány alatt és miatt ugyanis több helyen megszakadtak a kanyaró elleni immunizációs programok.

De a kormányzatok, közegészségügyi intézmények nagy erőfeszítéseket fektettek a kanyaró eradikációját szolgáló munkába, például a járványügyi infrastruktúra és az országok közötti együttműködés megerősítésére. A nemzetközi kötelezettségvállalást és a biztosított forrásokat nagyban meg kellene növelni ahhoz, hogy a COVID-19 megsemmisítését és egyéb járványügyi célokat elérhessünk. „Az eradikáció sajátos módon elősegítheti a globális egészségi méltányosság (health equity), azaz az egészségügyi ellátáshoz való arányos hozzáférés elérését” – összegzi a George Washington Egyetemen a globális egészség kérdéseivel foglalkozó professzor, dr. Jon Andrus.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: What Will It Take to Eradicate COVID-19? (healthline)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Koronavírus - hamarosan...

Heteken belül megindítja az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) az 5-11 éves korosztályba tartozó gyermekeket védő...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

A koronavírus pszichológiai hatásai...

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és...

Koronavírus után - ezek a...

Szerencsére sokan meggyógyulnak a COVID-ból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

A COVID-19 elleni vakcina...

Azok közül, akik nemrégiben megkapták a COVID-19 elleni, Pfizer-BioNTech által kifejlesztett védőoltást a brit állami egészségügyi szolgálattól...

Gyakori kérdések-válaszok a...

2020. december 26-án megérkezett Magyarországra az első vakcinaszállítmány, az Európában elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech-vakcina. Ezzel a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.