Mire képes az erős immunrendszer a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, és mire nem?
Milyen hatással van a SARS-CoV-2 az immunrendszerre, legalábbis mit tudunk ezen a ponton? Mire lehet képes egy optimálisan működő immunrendszer e vírus ellen, és mi az, amire nem?
A téma cikkei |
| 2/1 Hogyan reagál immunrendszerünk a különböző kórokozókra? 2/2 Mire képes az erős immunrendszer a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, és mire nem? |
A SARS-CoV2 vírusról kimutatták, hogy drámai módon befolyásolja immunrendszerünk számos sejtjét és útvonalát. A SARS-CoV2-vel fertőzött betegek halálozásának növekedése összefüggésben áll a fokozott gyulladásos válaszokkal, más néven citokinviharral, amelyek többszervi elégtelenséghez vezetnek, és jelentősen hozzájárulnak a COVID-19 betegek halálozásához.
A SARS-CoV-2-re adott veleszületett immunválasz nem teljesen tisztázott, de a közelmúltbeli eredmények azt jelzik, hogy a fertőzött betegek tüdejében megnövekedett a veleszületett immunsejtek száma, és magas a proinflammatorikus citokinek szérumszintje.
A SARS-CoV-2 kikerüli immunrendszerünket
Annak ellenére, hogy a veleszületett immunrendszer képes felismerni és reagálni a SARS-CoV2-fertőzésre, a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a SARS-CoV-2 számos mechanizmus, például a veleszületett immunsejtek működésének rendellenességei és a vírusellenes immunválasz elnyomása révén kikerüli immunrendszerünket. A veleszületett immunválasz gátlása mellett a SARS-CoV-2 megváltoztatja az adaptív immunsejtek funkcióit is, beleértve a T-limfociták kimerülését okozza. A T-limfociták számának csökkenése rosszabb kimenetelű COVID-19 betegséggel jár. Ezenkívül a fennmaradó T-sejtek szabályozatlan funkcióval rendelkeznek. Ebből az látszik, hogy a koronavírus-fertőzés esetén nem biztos, hogy minden klasszikus „immunerősítő terápia” hatékonyan működik.
Ahogy láthatjuk, bár sokféle életmód-változtatás és odafigyelés lehetséges, amelyek segítenek erősíteni az immunrendszert, mégis egy komolyabb munkahelyi megterhelés, vagy váratlan, érzelmi tartalékokat kimerítő esemény is elég lehet ahhoz, hogy ez a finom egyensúly akár tartósan megbillenjen. Így illúzió azt hinni, hogy az immunrendszer egy „ bombabiztos szkafander”, hisz ilyen esetekben extrémen fogékonyak lehetünk bármilyen kórokozóra, klasszikusan a légútiakra (ilyen a COVID-19-et okozó koronavírus is), főleg, ha annak csíraszáma meghalad egy bizonyos szintet a belélegzett levegőben.
A COVID-19 elleni védőoltás (vakcina) megnehezíti a vírus helyzetét
A beoltottak szervezetében már eleve ott vannak azok a memóriasejtek, illetve egyéb immunsejtek, amik a koronavírusra specifikusak és készen várják a tamadást, vagyis nem egy idegen, korábban ismeretlen vírus támad, hanem felkészült rá az immunrendszer, "ismerős" neki a patogén, s a vírust az előzőekben ismertetett módon hatékonnyá tevő "fertőzési stílus" is. Az oltottak szervezetében tehát a vírus nem tud olyan sikeresen szaporodni, mint az oltatlanokéban.
A SARS-CoV-2 nagyon virulens és fertőző, pont azért veszélyes, mert ezen tulajdonságai miatt még inkább hajlamos mutálódásra, és gazdaszervezetet is gyorsan talál, és ezért gyorsan megtalálja az "újabb kibúvót" is. Ezért kellenek a korlátozások, és ezért lenne jó, ha minél többen élnének az oltás lehetőségével.
Tovább
- Oltások által felszámolt fertőző betegségek - Mit jelentenek az oltások az emberiségnek?
- A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
- Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?
- Mely vakcinák lehetnek hatásosak a koronavírus delta-variánsa okozta COVID-19 ellen?
- Harmadik oltás COVID-19 ellen, és amit eddig ezzel kapcsolatban megtudhattunk
- Poszt-COVID szindróma - Mik lehetnek a tünetek, és mi a teendő?
- COVID-19 - Milyen vény nélküli szereket szedjünk immunerősítésre?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
