• 5 tényező, ami meghatározza a COVID-19 elleni vakcinára adott válaszreakciónkat

        Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Az utóbbi hetekben a biztonságossággal kapcsolatos aggályok középpontjába került oxfordi vakcinavizsgálat miatt előtérbe került az a tény, hogy az emberek immunrendszere eltérő módon reagálhat a védőoltásokra.

        Egyelőre nem tudjuk, hogy a tesztelési programban részt vevő egy vagy két személy esetében előforduló szövődmények magához a COVID-19 elleni védőoltáshoz kapcsolódnak-e, vagy a placebo vakcina hatásának tudhatók be.

        Mindenesetre rávilágítanak a több ezer ember bevonásával, szerte a világon végzett III. fázisú klinikai vizsgálatok fontosságára. Ezek nemcsak azt mutatják meg számunkra, hogy a védőoltás biztonságos-e, hanem azt is, hogy az működik-e különböző életkorú vagy egyes egészségügyi problémákkal küzdő személyek esetén.

        Tehát többek között melyek azok az immuntényezők, amelyek meghatározzák, hogy a világszerte kifejlesztett körülbelül 180 COVID-19 elleni vakcinajelölt valóban működik-e?

        Hirdetés

        Immunreakcióink teljesen különbözőek

        Egy hatékony vakcinának tartós protektív immunitást kellene kialakítania a SARS-CoV-2-vel, azaz a COVID-19 megbetegedést okozó vírussal szemben.

        Ez történhet azáltal, hogy a vírus semlegesítésére antitestek termelődnek és valószínűleg azáltal is, hogy a vakcina segít az immunrendszernek emlékezni és gyorsan reagálni a fertőzésre.

        Más vírusok elleni vakcinák fejlesztésének köszönhetően tudjuk, hogy az emberek védőoltásra adott immunválaszai eltérők lehetnek. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy ez lesz a helyzet a COVID-19 vakcina esetében is.

        Vegyük sorra, mik lehetnek a védőoltásra adott válaszreakciót befolyásoló tényezők:

        1. A védőoltások típusa és alkalmazásuk módozatai

        Sok COVID-19 elleni vakcinajelölt tartalmazza a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének részeit a protektív immunitás kiváltásához. Számos módon lehet azonban ezeket a fehérjéket a szervezetbe juttatni, és egyesek hatékonyabbak lehetnek a többinél az immunrendszer működésének serkentésében.

        Az oxfordi vakcina például a tüskefehérjét egy másik vírussal kombinálja, hogy utánozza a SARS-CoV-2 hatását.

        Ugyanakkor a ’Queenslandi Egyetem’ által kifejlesztett vakcinajelölt tüskefehérjét és egy másik alkotóelemet (egy adjuvánst) tartalmaz az immunrendszer stimulálásához.

        Egyes embereknek nagy valószínűséggel szüksége lehet egy emlékeztető oltásra a tartósabb immunitás biztosítása érdekében.

        Léteznek orrspray formában alkalmazandó vakcinák is. Ezek hatékonyabb immunválaszt válthatnak ki a COVID-19 ellen a felső légutakban, beleértve az orrüreget, a szájat és a torkot.

        2. A korábbi fertőzéseink

        A korábbi fertőzéseink hatására az immunrendszerünk eltérően reagálhat az oltóanyag beadására.

        A SARS-CoV-2 vírus például a humán koronavírusok nagy családjába tartozik, amelyek közül négy felelős a közönséges megfázásért.

        Ha megfertőződünk ezekkel a megfázást okozó koronavírusokkal, és immunológiai memóriasejteket fejlesztünk ki ellenük, akkor erőteljesebben vagy gyorsabban reagálhatunk a COVID-19 elleni védőoltásra.

        Néhány ember esetében gyenge a protektív immunválasz a COVID-19 elleni vakcinajelöltekre. Elképzelhető, hogy ezek az emberek már meglévő immunitással rendelkeznek azokkal az adenovírusokkal szemben, amelyeket néhány vakcinában a SARS-CoV-2 tüskefehérje bejuttatására használnak.

        Más szóval a szervezetük a vakcina nem megfelelő részével (a bejuttatásra szolgáló mechanizmussal) szemben vált ki immunválaszt, és nem annyira a vírus jellemző részével (a tüskefehérjével) szemben.

        3. A genetikánk

        Génjeink meghatározó szerepet játszanak az immunrendszerünk szabályozásában.

        Az influenza elleni védőoltásokra adott immunválasz esetében a kutatók már megfigyeltek különbségeket a nemek között, ami részben a géneknek tudható be. A COVID-19 elleni immunválasz tekintetében is tapasztaltak különbözőségeket a nemek között.

        Tehát a nagyobb klinikai vizsgálatok segítenek annak megértésében, hogy a férfiak és a nők eltérően reagálnak-e a COVID-19 elleni vakcinára.

        Az öröklött immunhiányos betegségben szenvedő emberek esetében is előfordulhat, hogy nem alakul ki protektív immunitás a védőoltás hatására.

        4. Az életkorunk

        Az immunrendszerünk összetétele életünk során változik, és ez befolyásolja a protektív immunválasz kialakításának képességét.

        A csecsemők és a gyermekek immunrendszere fejlődésben van, így az ő immunválaszuk eltérhet a felnőttekétől.

        Egyes COVID-19 elleni védőoltások hatékonyabbak vagy megfelelőbbek lehetnek a gyermekek számára, ahogy azt már az influenza elleni védőoltás esetében is látjuk.

        Ahogy öregszünk, az immunrendszerünket érintő változások következtében nem tudjuk hatékonyan fenntartani a tartós protektív immunitást, kevésbé vagyunk képesek új antitestek előállítására a fertőzésre adott válaszként.

        Azt már tudjuk, hogy az idősebbek kisebb valószínűséggel képesek protektív immunválaszt kialakítani az influenza elleni védőoltás esetében.

        Tehát szükségünk van az átfogó vizsgálatok adataira annak igazolására, hogy a COVID-19 elleni védőoltások működnek-e a gyermekeknél, valamint az idős embereknél.

        5. Életmódbeli tényezők

        Az étrend, a testmozgás, a stressz és az, hogy dohányzunk-e, befolyásolja a védőoltásra adott immunválaszunkat. Tehát, amennyiben lehetőség szerint egészséges életmódot követünk, vigyázhatunk az immunrendszerünkre.

        Létezik egy egyre elterjedtebb feltételezés is, miszerint a bélbaktériumok befolyásolhatják a védőoltásra adott immunválaszunkat. További kutatásokra van szükség azonban annak megerősítésére, hogy ez a COVID-19 elleni védőoltások esetében is így van-e.

        Olvasson tovább! Természetes immunitás és védőoltások hatása - Mitől függ, hogy meddig tart?

        WEBBeteg
        F. Zs., fordító; Forrás: 5 factors that affect our COVID-19 vaccine response, according to this expert (weforum.org)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.09.23 13:03, Megjelenés: 2020.09.23 13:03
      • Cikkajánló

        Gyorsul a járvány

        Gyorsul a járvány

        MTI

        Világszerte, de főleg Európában gyorsul a COVID-19-járvány terjedése.

        Stressz

        Stressz

        B. M., szakfordító

        A leggyakoribb betegségek, amelyek a krónikus stressz következtében kialakulhatnak.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Koronavírus - Oroszországban a vakcinagyártó szerint novemberben megkezdődhet a tömeges védőoltás

        November végén megkezdődhet a COVID-19 elleni tömeges védőoltás Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója kedden egy moszkvai innovációs fórumon.

        Koronavírus: egy hiba miatt holnap megugorhat a fertőzöttek száma Magyarországon

        Nő a koronavírussal fertőzöttek és a betegségben elhunytak száma is Magyarországon, már az elvégzett tesztek több mint 15 százaléka pozitív eredményt adott, mindezek alapján úgy tűnik, a járvány elszabadult - adta hírül a portfolio.hu.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.