• A hererák és tünetei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos, Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Bár a hererák a férfiak összes rosszindulatú daganatos betegségének csupán 1-2 százalékát teszi ki, mégis kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a here daganatos megbetegedése elsősorban fiatalfelnőtt-korban - 16 és 35 év között - fordul elő. A heredaganat fiatalfelnőtt-korban az egyik leggyakoribb malignus, rosszindulatú daganat.

        A hererák típusai

        Szövettanilag többféle heretumor ismert (Leydig-sejtes, Sertoli-sejtes stb.), azonban az esetek 95-98 százalékát a csírasejt eredetű daganatok alkotják. Ezek a csírasejt eredetű tumorok két fő csoportba oszthatók - seminomák és non-seminomák -, amelyek megkülönböztetésére azért van szükség, mert a kezelésük eltér egymástól.

        A hererák az egyik olyan daganatfajta, mely a legsikeresebben gyógyítható, ha a beteg időben orvoshoz fordul, és megfelelő kezelést kap!

        A heredaganatok többsége bizonyos anyagokat - tumormarkereket (AFP-t, HCG-t, LDH-t) - termel, melyek vérszintje mind a diagnózis megerősítésében, mind a súlyossági fok megállapításában fontos, továbbá a kezelést követően a betegség esetleges kiújulását is korán jelzi.

        A jobb oldali hererák kissé gyakoribb, mint a bal oldali, és az esetek 3-5 százalékában kétoldali is lehet. A két here érintettsége jelentkezhet egy időben, de egymástól függetlenül is.

        A hererák rizikótényezői

        A heretumorok kialakulásának az oka - a legtöbb daganatos betegséghez hasonlóan - ismeretlen, azonban vannak bizonyos tényezők, melyek rizikófaktoroknak tekinthetőek a betegség kifejlődése szempontjából.

        Hirdetés

        A legfőbb kockázati tényező a hereretenció és a cryptorchismus, ugyanis a le nem szállt herében mintegy 10-40-szer gyakrabban alakul ki a daganat. Ha az ilyen herét korábban gyógyszerek segítségével vagy műtéti úton lehozták, az sem jelent védettséget a hererák fokozott gyakoriságával szemben, azonban a herezacskóban elhelyezkedő here jobban vizsgálható, és rendszeres ellenőrzéssel az elváltozás könnyebben, korábban felismerhető.

        További rizikófaktornak számít a herét ért korábbi trauma - rúgás, ütés, összeszorítás -, valamint bizonyos fertőző betegség, heregyulladás gyakori fellépte.

        Heredaganat
        Hererák

        A here daganat terjedése

        Mi utalhat hererákra?

        A beteg típusos esetben fájdalmatlan csomót tapint a herében, vagy a here szintén fájdalmatlan megnagyobbodását észleli, és emiatt - sokszor sajnos néhány hónap késéssel - keresi fel az orvost, urológust. A daganat növekedése következtében az érintett néha húzó érzésről, a herék súlyosságáról, elnehezedéséről panaszkodik, máskor arról, hogy víz gyűlt meg a herezacskóban (hydrokele). A tumor időnként heregyulladást okoz, így a here fájdalmassá válik. Az is előfordulhat, hogy a beteg csak az áttétek következtében kialakult tüneteket észleli. Ilyenek a köhögés, a hát fájdalma, a vérszegénység. Bizonyos daganatokra - főleg a HCG-t termelőkre - pedig az a jellemző, hogy az emlők megnagyobbodását okozzák.

        A heretumorok egy ideig a herén belül növekednek, majd idővel elsősorban a nyirokereken keresztül szóródnak, így hoznak létre nyirokcsomóáttétet a hasi nagy erek (aorta, vena cava inferior) környezetében. Előrehaladott esetben a bal oldali kulcscsont fölött is tapintható áttétes csomó. A véráram útján a daganatos sejtek távolabbi helyekre is eljuthatnak, főleg a májba, a vesékbe és a tüdőkbe.

        Az orvosi rendelőben

        Nagyon fontos, hogy minden panaszt, tünetet mondjon el az orvosának! Azt is, hogy mióta tapintja a csomót, hogy van-e mellduzzanat, köhögés, hát- vagy deréktáji fájdalom, illetve, hogy érte-e ütés, rúgás a heréket az elmúlt időszakban.

        Ezt követően az orvos alaposan megvizsgálja a beteget. Természetesen nem csak a heréket, hanem a hasat, a mellet, a kulcscsontok fölötti területet is áttapintja, a herét ultrahanggal is megvizsgálja.

        Az áttétek meglétének vagy hiányának bizonyításához szükség van hasi ultrahang-vizsgálat, illetve hasi-, mellkasi- és kismedencei CT-vizsgálat elvégzésére is.

        A vérvétel szintén elengedhetetlen, hiszen a rutin laborvizsgálaton túl a korábban említett tumormarkerek vérszintjének meghatározása nagyon fontos.

        Ha ezekkel a vizsgálatokkal nem lehet egyértelműen kizárni a tumor jelenlétét, akkor műtétre van szükség a biztos diagnózis megállapításához.

        A hererák kezelése

        A heretumorban szenvedő betegek túlélése a hatékony kemoterápiának és a fejlett sebészi és sugárkezelésnek köszönhetően az elmúlt évtizedekben nagymértékben javult, korai stádiumban a teljes gyógyulás közel 100 százalékos!

        A választott kezelési mód függ a daganat stádiumától (csak a herére lokalizálódik a tumor, vagy van áttét is), továbbá a szövettani fajtától. A seminomák például sugárérzékenyek, a non-seminomák esetében azonban csak a műtét és a kemoterápia jöhet szóba.

        A sebészi kezelés a terápia egyik fő pillére. Már a betegség alapos gyanúja is szükségessé teszi a műtétet, mely az érintett here megfelelő módon történő eltávolítását jelenti (bizonyos esetekben a nyirokcsomók eltávolításával kiegészítve).

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A betegség stádiumától és szövettani típusától függően pedig az esetleges nyirokcsomó-áttétek helyének besugárzása, illetve többféle kemoterápiás gyógyszer (cisplatin, bleomycin, etoposid) alkalmazása a következő terápiás lépés.

        Igen korai stádiumban, ha a daganat mérete kisebb, mint 2 centiméter, és nincs áttét, akkor a hereeltávolítást követően a további terápiától el lehet tekinteni, de a beteget a továbbiakban fokozottan ellenőrizni kell!

        A páciensek követése rendkívül fontos, a műtétet követő egy évben havonta, majd két-háromhavonta. Még 10 év eltelte után is szükséges az évenkénti legalább egy kontrollvizsgálat, teljes panaszmentesség esetén is, hogy az esetleges kiújulás időben kezelhető legyen!

        Olvasson tovább! A herék önvizsgálatának lépései és a hererák tünetei

        Dr. Soltész Annamária Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Legutóbb frissült: 2018.10.09 14:45
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tüdőtályog

        Tüdőtályog

        Dr. Brugós László

        A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg. Okok, tünetek és kezelés.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Herevízsérv - Okok, tünetek és kezelés

        A herevízsérv (hydrocele) a herét körülvevő burkok között jelen lévő folyadék kóros felhalmozódása. Keletkezése után többnyire lassan, folyamatosan növekszik, és zavaró méreteivel okoz panaszokat. Cikkünkben a herevízsérv okairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről olvashat.

        Herevisszér-tágulat - Okok, tünetek és kezelés

        Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a herevisszér-tágulattal (varicocele) kapcsolatban.

        Pajzsmirigybetegségek tünetei - Hogyan vizsgálhatja magát?

        A pajzsmirigy-rendellenességek előfordulásuk gyakoriságát tekintve hazánkban is népbetegségnek számítanak. A tünetek igen szerteágazóak lehetnek, az elváltozások korai észlelése a megfelelő kezelés szempontjából is különösen fontos.

        A herecsavarodás kialakulása, tünetei és kezelése

        A herecsavarodásról minden fiatal férfinek vagy fiúgyermek szülőjének érdemes tudnia. Legfőképpen azért, mert a kórkép időben történő felismerésével és kezelésével megelőzhetőek a szövődmények. De mi is az a herecsavarodás?

        A húgycső, a herék és a hímvessző sérülései

        A férfi nemi szervek sérülése (harapás, szúrás, ütés), kékes elszíneződése, a heves fájdalom, duzzanat sok esetben szakértői segítséget kíván megmentésük érdekben.

        A hererák tünetei és kezelési lehetőségei

        A hererák a daganatgyógyítás sikertörténete. Centrumban kezelve gyógyulása kiváló. Ha a daganat a herére lokalizálódik (vagyis nincs áttét), gyógyulása közel 100 százalék. Még azokban - az egyébként ritka - esetekben is, amikor távoli áttétek alakulnak ki, kemoterápiával a betegek 80 százaléka meggyógyítható.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Tartson velünk az emeletre
        A Stannah lépcsőliftek alkalmasak mindenféle lépcső akadálymentesítésére. (x)
        A ginzeng és ginkgó hatása
        Javítja a memóriát és az agyi vérkeringést. Gyógyszer nem csak időseknek. (x)
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások