Áteresztő bél szindróma

szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
megjelent: 2022.04.28.

Az áteresztő bél vagy szivárgó bél szindróma gyakran előforduló, kellemetlen tüneteket okozó kórkép.

De mi állhat a háttérben?

Amikor sérül az egyensúly az emésztőrendszer területén, a bélnyálkahártya károsodhat, így nem képez megfelelő barriert, vagyis védőgátat, és nem csak az élettanilag megfelelő tápanyagokat juttatja át a bélfalon a vérerek felé. Ennek pedig számos következményes tünete és szövődménye lehet.

A leggyakoribb okok, melyek a háttérben állhatnak:

  • A bél természetes baktériumflórájának felborulása: Akár megelőző gyulladás, tartós antibiotikumszedés, krónikus hasmenés, felszívódási zavar (pl. lisztérzékenység vagy laktózintolerancia), de bármely más krónikus betegség, vagy bizonyos gyógyszerek (akár fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők) szedése is hozzájárul.
  • Étrendi hiba: A nem megfelelő táplálkozás, a sok szénhidrát – fehér liszt, fehér cukor –, finomított ételek, tartósítószerek bevitele következtében változik a normál flóra, ráadásul a nem megfelelő baktériumok könnyebben el tudnak szaporodni.
  • Immunhiányos állapot, az immunműködés zavara, melyek során szintén a nyálkahártya károsodik, a nem megfelelő bélflóra miatt.

Jellegzetes tünetek

A hasi panaszok széles skálán mozoghatnak, függhetnek aktuálisan az elfogyasztott tápanyagoktól is. Egyes ételek rontják a panaszokat, mások kímélik a bélnyálkahártyát. A hasi fájdalom, hasi diszkomfort, puffadás, de a hasmenés, szelek gyakori távozása, a böfögés, savas panaszok, hasmenés is jelezhetik az áteresztő szindróma jelenlétét.

Másodlagosan a tápanyagok hibás vagy elégtelen felszívódása (malabsorptio) miatt tápanyaghiány, fogyás, alultápláltság, izomgyengeség, csontritkulás is jelentkezhet. A vas, vitaminok, nyomelemek, de akár a fehérjék elégtelen felszívódása pedig következményesen vérszegénységet, az immunrendszer további gyengülését, máj-, veseproblémákat, az anyagcsere és hormonális rendszer felborulását, pajzsmirigyeltéréseket is okozhat.

Ebből is látható, hogy a kórképpel foglalkozni kell!

Hogyan lehet igazolni az eltérést?

A panaszok jelentkezésekor megszokott esetben történik egy fizikális vizsgálat, laboratóriumi mintavétel, illetve képalkotóként hasi ultrahang. Amennyiben ezek más betegséget nem igazolnak, számos kiegészítő vizsgálatra is sor kerülhet, mire a diagnózis felállításra kerül, többek között széklettenyésztés, ételallergia panel, lisztérzékenység irányában vizsgálat, gyomortükrözés vagy vastagbéltükrözés. Sokszor a laktózintolerancia irányában történő terheléses kilégzési teszt visz előrébb, de más hatóanyaggal történő terheléses vizsgálat is elvégzésre kerülhet.

Mi lehet a kezelési lehetőség?

Kezelés akkor lehetséges vagy indokolt, amikor ismert a háttérbetegség. Azt természetesen kezelni kell. Emellett probiotikumok, orvosi előírás szerint antibiotikum alkalmazása válhat szükségessé, illetve a panaszok tüneti kezelése (görcsoldó, puffadást mérséklő szerek).

Mit lehet életmódváltásként tenni és azzal elérni?

Életmódváltás mindenképpen szükséges ahhoz, hogy tünetmentessé váljunk, illetve hogy a bélnyálkahártya regenerálódjon.

Étrendben egészséges, változatos táplálkozás javasolt, illetve a túlfinomított, és egyben túlzott szénhidrátbevitel visszaszorítása szükséges. Előnyben részesítendő a lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása. A cukrozott üdítők kerülendők, helyettük tiszta vizet fogyasszunk. Javasolt sok zöldség-, bőséges rostfogyasztás, a fehérjebevitel, halak fogyasztása. Az erjesztett élelmiszerek (pl. kefir) jó lehet.

Sokszor a testmozgás is hozzátesz a javuláshoz. A túlsúly, illetve az ülő életmód ártalmas. Igyekezzünk elérni és megtartani az ideális testsúlyunkat, illetve kompenzálni az ülőmunka negatív hatását!

Tovább ront az érintettek állapotán az alkoholfogyasztás és a dohányzás, ezért ezek kerülendők.

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A COVID-19 és a szív A COVID-19 és a szív

Milyen formákban jelentkezhetnek a koronavírus-fertőzés szövődményei?

Magas vérnyomás Magas vérnyomás

Íme pár hasznos életmódbeli tanács, a vérnyomás karbantartásához.

Invaginatio (bélbetüremkedés) gyermekkorban

Invaginatiónak, azaz bélbetüremkedésnek nevezzük azt az állapotot, amikor egy adott bélszakasz teleszkópszerűen betüremkedik, invaginálódik a...

A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

A stressz szerepe a peptikus fekélybetegségek kialakulásában

A peptikus fekélybetegség (PUD) kialakulásáért elsősorban a Helicobacter pylori-fertőzést, illetve a nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek...

Probiotikumok - A barátságos baktériumok

A probiotikumok azok a baktériumok, melyek együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket. A barátságos baktériumok segítik az emésztést...

Immunerősítés probiotikumokkal

Több száz tudományos vizsgálatot végeztek a jótékony tejsavbaktériumok hatását kutatva, melyek eredménye szerint a tavasztól őszig rendszeresen...

A probiotikumok jelentősége csecsemőkorban

A baba megszületését követően a kezdetben steril, kórokozómentes bélcsatorna néhány óra leforgása alatt benépesül baktériumokkal. A természetes...

A bélflóra egészsége - Hogyan tehet érte?

Az egészség megőrzésében és a szervezet egyensúlyának megtartásában fontos szerepe van a bélflórának. Miből áll, és hogyan őrizhető meg a...

Mikor szedjünk probiotikumot?

A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatással bíró, természetes, élő mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.