• Az anyatej és az immunológiai ablak

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet

        Az anyatejben lévő számos fehérje fontos szerepet játszik abban a folyamatban, amelynek következtében a fejlődő kisbaba kiépülő, megerősödő immunrendszere befogadja, tolerálja a bevitt tápanyagokat – állítják az anyatejes táplálás kutatói.

        Korán eldől: fehérje-tolerancia vagy allergia

        A gennyes agyhártyagyulladás védőoltással megelőzhető!

        A gennyes agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőket és a kamaszokat veszélyezteti. A súlyos, akár halálos kimenetelű betegség védőoltással megelőzhető, ne kockáztasson, előzze meg! Miért érdemes beoltatni magunkat gennyes agyhártyagyulladás ellen?

        A szakemberek azt is megfigyelték, hogy a 4-7 hónapos kor közötti időszakaszban kinyílik egy „immunológiai ablak”, vagyis ebben a korai periódusban különösen kedvezőek a viszonyok a baba szervezete számára, hogy el tudja fogadni az idegen anyagnak számító táplálékfehérjéket.

        Ezen elfogadásnak jele az immunológiai tolerancia, az elutasításé pedig az allergia létrejötte – számol be dr. Csáki Csilla allergológus-immunológus a WEBBeteg olvasóinak mindarról, amit november végén az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (A hozzátáplálás legújabb gyakorlati gyermekgyógyászati kérdései című) szimpóziumán hallott.

        A csecsemő elválasztása és/vagy hozzátáplálás

        Örökzöld téma, és egyben állandó dilemma, mikor vagy mikortól, mit egyen, mit ehet a kisbaba? Minden újdonsült anyuka nagyon hamar megismeri annak terhét, hogy milyen válaszokat fogadjon el ezekre a kérdésekre. Elvégre kisbabája szoptatása vagy cumisüveges táplálása során – előbb vagy utóbb, de szükségképpen – eljut arra a pontra, amikor a család, a védőnő, a gyerekorvos (a sorrend tetszőleges, és a nyomásgyakorlók köre lehet bővebb) unszolására, megkínálja kisbabáját az első szilárd, pépesített ételfalattal.

        A régi korok szoptatási szokásai

        A csecsemő legideálisabb tápláléka az anyatej, a legjobb táplálási mód a szoptatás. Ezt ma már remélhetőleg minden szülő tudja, és alkalmazza is. A régi korok szoptatási szokásai>>

        Igen ám, de mikor jöjjön el ez a pillanat, mivel kezdje a baba hozzátáplálását, és milyen gyorsan váltsa le a folyékony tejtáplálást a szilárd koszttal?

        Az elmúlt két évtizedben – mind a különböző európai országokban, mind az Egyesült Államokban – az volt az általános szakmai javaslat, hogy a baba 6 hónapos koráig lehetőleg kizárólag szoptassanak az anyukák, és csak fél éves kor után kezdjék meg a szilárd étellel való kóstoltatást.

        A tápszeres babáknál a szakemberek azt tanácsolták, az anyák 4-6 hónapos kor között kezdjék el a hozzátáplálást. Ezt a késleltetési javaslatukat a táplálkozástudomány szakértői, néhány évtizeddel korábbi statisztikai adatokra hivatkozással indokolták. Korábban ugyanis a táplálékallergia és a lisztérzékenység gyakoriságának jelentős növekedését észlelték, és arra a feltevésre jutottak, hogy a baba szervezete minél később találkozik az egyes táplálékfehérjékkel, annál kevésbé lesz allergiás.

        Erre alapozva javasolja a tehéntejjel illetve a lisztes (glutén tartalmú) táplálékkal kapcsolatosan ma is a gyermekorvosok egy (nagyobb?) része, hogy  a baba szervezete, 1 éves korig ne találkozzon ezekkel. Ugyanígy távol tartanák a gyerekeket az első életévükben a haltól és a tojástól  is.

        Hirdetés

        Új felfogás – korai barátkozás

        Ez az említett teória most azonban megdőlni látszik, ismerteti az újabb fejleményeket Csáki doktornő. A megváltozott orvosi felfogás alapja egy svédországi megfigyelés – az történt, hogy ott, az 1980-as években, jelentősen megugrott a lisztérzékenység (celiákia) gyakorisága, ráadásul éppen azoknál a babáknál, akiknek a liszt késleltetett, 6 hónapos kor utáni bevezetését tanácsolták a szakemberek.

        Ezeket a babákat fél éves korukig csak szoptatták az anyukák, majd ezt követően, a szoptatást viszonylag gyorsan abbahagyva, megkezdték a csecsemőiknél a hozzátáplálást. Az eredmények lesújtóak voltak! Járványszerűen kezdett az országban terjedni a lisztérzékenység.

        Ma úgy látszik, biztosan nem tesz jót a babának, ha 3-4 hónapos kora előtt kezdik el a hozzátáplálást, viszont azt sem lehet állítani, hogy bizonyított volna a késleltetett (a 6. hónap után induló) kiegészítés előnye. Sőt, úgy tűnik, a glutén esetén ez a gyakorlat kifejezetten káros.

        Az idézett svédországi vizsgálat alapján az viszont egyértelműen fontosnak látszik, hogy a hozzátáplálás kezdetben inkább csak kóstoltatás legyen és mindenképpen a szoptatás  mellett történjen.

        Összefoglalva: az anyuka tehát főleg szoptassa a kisbabát, de kóstoltassa meg különböző eredetű táplálékfehérjékkel, élelmiszerekkel, hogy immunrendszere meg tudjon velük „barátkozni”.

        Milyen korán legyen a korai szoktatás?

        De mikor is legyen ez a kóstoltatási periódus? – tették fel a nem költői kérdést a Országos Gyermekegészségügyi Intézet vezető munkatársai A hozzátáplálás legújabb gyakorlati gyermekgyógyászati kérdései című szimpóziumon, hiszen igyekeztek egyértelmű választ is adni.

        Ami a lisztet (glutént) illeti - a kóstoltatásnak igen pici (mintegy 100 mg-os) napi adagban kell kezdődnie (ennyi van egy fél darab háztartási kekszben), tartama nagyjából 8 hét lehet.

        Ideálisnak pedig ma azt tartják a szakemberek, ha ez a periódus a baba 4 és 7 hónapos kora közé esik – fogalmazza meg az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPHAN) legújabb ajánlása. Azt is tartalmazza ez az ajánlás, hogy a babát tovább kell szoptatni.

        A többi táplálékféleség: gyümölcs, zöldség, hús, gabonafélék esetén is a 17-26. hét közötti időszakot javasolják, hogy a fenntartott anyatejes táplálás mellett kezdődjön meg a kóstoltatás.

        Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok

        A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkalmaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében. Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok
        A késői bevezetés előnye sem a tejfehérje, sem a tojás, vagy a hal esetében nem bizonyított. Az immunrendszer fejlődése során ugyanis a 4-7 hónapos kor közé esik egy olyan sajátos periódus (immunológiai ablak), amikor különösen kedvezőek a viszonyok - a szervezet számára idegen anyagnak számító - táplálékfehérjék elfogadására. Az elfogadás jele az immunológiai tolerancia, az elutasítás ebben az esetben az allergia létrejötte.

        Az anyatejes táplálás hangsúlyozása napjainkban nem véletlen, hiszen a közeli múlt fejleménye az a tudományos megfigyelés, hogy az anyatejben számos olyan fehérje található, amely elősegíti azt a folyamatot, mely során a baba immunrendszere befogadja, tolerálja a bevitt tápanyagokat.

        Az is igazolódott, hogy az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek antigénjei - igen pici adagokban - ténylegesen megjelennek az anyatejben, így a szoptatás maga is szoktatja a babát az idegen táplálékfehérjékhez.

        A tápszerrel etetett babáknál az eddigieknek megfelelően, a 4-6 hónap lesz a javasolt hozzátáplálási időszak. Velük kapcsolatban viszont fontos azt hangsúlyozni, hogy a megfelelő, Bifido-baktériumok által benépesített bélflóra nagymértékben támogatja az immuntolerancia kialakulását. Ezért a nem anyatejes babáknál nagyon kedvezőnek tűnik a probiotikummal vagy prebiotikummal dúsított tápszerek alkalmazása.

        Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról

        Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal érintkező részét – a bélnyálkahártya felszínét – úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg. Ez az – eredetileg – összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet.
        Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az új irányelvek lényege összegezve

        • kizárólagos szoptatás 4 hónapos korig
        • 4-7 hónap közöttieknél döntően szoptatás (vagy tápszer) mellett, kis adagokkal (kb. napi 100 mg) induló kóstoltatás, a kiegészítéssel nem kell egy egész szopást kiváltani
        • a glutén kóstoltatását legkésőbb a 7. hónapig el kell kezdeni.
        • nincsen tudományos bizonyíték arra, hogy allergia-megelőző hatása volna, ha a táplálékfehérjékkel csak a 7 hónapnál idősebb csecsemőket ismertetnék meg.

        (WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)

        Módosítva: 2013.11.09 11:07, Megjelenés: 2013.11.09 11:07
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        A férfi inkontinencia

        A férfi inkontinencia

        Cs. K., fordító

        Tévhit, hogy a vizelettartási probléma csupán a nőket érinti.

        Amikor a csecsemőm súlya nem a várt ütemben fejlődik

        Az elégtelen súlygyarapodás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a szülők a csecsemőgyógyászatban gyermekorvoshoz fordulnak.

        A dohányzási tilalom bevezetésének hatása az újszülöttek egészségére

        Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.

        Szoptatás: honnan tudhatja, hogy elég teje van?

        Amennyiben Ön szoptat, bizonyára már Önben is felmerült a kérdés, vajon elegendő-e a tej mennyisége a kicsinek. Tegye fel magának az alábbi kérdéseket, és tudja meg, mikor kell segítséget kérnie.

        5+1 érdekesség az anyatejről

        A szoptatás egyszerű, kényelmes és biztonságos, az anyatejben a kicsi fejlődéséhez szükséges összes tápanyag megtalálható. Az Anyatejes Táplálás Világnapján dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgasztroenterológusának segítségével hívjuk fel a figyelmet a szoptatás fontosságára.

        A hatékony szoptatás feltételei

        A szoptató édesanyák egyik leggyakoribb félelme, hogy nem képesek a csecsemőjük számára elegendő anyatejet termelni. Annak eldöntésére, hogy a szopott mennyiség megfelelő-e, a mérleg csak részben ad támpontot.

        Az anyatejhez és a tápszerhez is kapható tb-támogatás

        Fontos, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az anyatejhez, amely az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaként kapható. Hazánkban ma még csak minden második gyermeknek adódik lehetősége arra, hogy féléves koráig anyatejjel táplálják.

        Allergia megelőzés anyatejjel

        Évezredes gyakorlat, hogy az anyák szoptatják saját csecsemőjüket. Ezt a táplálási módot nagyon jól megalkotta a természet, mert szinte minden szempontból ez az optimális a baba számára.

        Szoptatással a jobb koleszterinszintért

        Egy amerikai tanulmány szerint a csecsemőkori anyatejes táplálás felnőttkorban alacsonyabb koleszterinszintet eredményez - számol be a kutatásról WebMD.com egészségügyi portál.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA