Sebek és vérzések ellátása

A vérzéssel járó sérülések, a vérzés intenzitásának függvényében két csoportra oszthatók, a gyenge és az erős vérezésekre. A legkisebb nyílt sérülések ellátása is figyelmet érdemel, mivel a kültakaró sérülése a szervezetbe jutási kaput biztosít a kórokozók számára. A fertőtlenítés elengedhetetlen.

A sérüléseknek két csoportját különíthetjük el, a nyílt és a zárt sérüléseket. Nyílt sérülések esetén a bőr folytonossága megszűnik, seb keletkezik. Tipikusan nyílt sérülések a vérzések, égések és vegyszer okozta marások. Zárt sérülés lehet többek közt a csonttörés és a zúzódás. Ez a sérüléstípus is járhat vérzéssel, zárt sérülés esetén hematóma (vérömleny) alakul ki.

A vérzéssel járó nyílt sérülések esetén az elsősegélynyújtást a vérzés intenzitása határozza meg, ezalapján gyenge és erős vérzésről beszélünk. A laikusok számára, évtizeddel ezelőtt tanított hajszáleres, vénás és artériás felosztás a nemzetközi iránymutatások alapján idejét múlta, a tennivalók során a laikus elsősegélynyújtónak nem szükséges megkülönböztetnie a sérült ér típusát.

Gyenge vérzések ellátása

Gyenge vérzésnek számít, ha a vér szivárog vagy gyengén folyik, nem spriccel.

A kisebb vérzések esetén is az elsősegély kiinduló lépése a tisztítás és fertőtlenítés. A sebet és környékét vízzel mossuk le, eltávolítva a földmaradványokat vagy más szennyező anyagokat. Ezt követően alkalmazható a seb környékének fertőtlenítése. Az oktenidin és povidon-jód hatóanyagtartalmú modern fertőtlenítőszereknél nem gond, ha a készítmény a nyílt sérülést is éri. Fontos, hogy az elsősegélynyújtáshoz a kezünket is alaposan mossuk meg, amennyiben van, használjunk kesztyűt is.

Bizonyos esetekben javasolt a vérzéscsillapítás a fedőkötés felhelyezése előtt. Ehhez egy steril gézlapon keresztül gyakoroljunk enyhe nyomást néhány percen keresztül a vérzés helyére.

A seb ezt követően egyszerűen fedhető steril sebtapasszal vagy fedőkötéssel. Előbbi esetben lehetőleg az ún. szigetkötszereket válasszuk, az olyan sebtapaszokat, melyek minden oldala leragasztható. A két oldalt nyitott tapaszok nem védenek a kórokozóktól. Fedőkötés készítése során egy steril sebfedőt helyezünk a sebre, a korábban elterjedt mull-lapnál már lényegesen profibb sebfedők is léteznek. Ezeket kötésrögzítővel rögzítsük.

Erős vérzések ellátása

Erős vérzésről beszélünk nagy intenzitású vérzések esetén: a vér folyamatosan, nagy mennyiségben, egyes esetekben spriccelve távozik. Leggyakrabban a vágás, szúrás vagy közlekedési baleset a kiváltó tényező. Ilyen helyzetben fontos a biztonságos környezet megteremtése (pl. forgalomtól elzárt terület), használjon kesztyűt, ami megtalálható az elsősegélycsomagokban is.

Erős vérzés esetén a legfontosabb az ún. direkt nyomás alkalmazása. Ehhez nyomjon a vérző sebbe mielőbb egy lehetőleg steril anyagot (kötszert), majd tartsa erősen nyomva! A nyomás legyen folyamatos, ne emelgesse, ne nézegesse a sebet.

A direkt nyomás alkalmazását követően - amennyiben többen is a helyszínen vannak, már azzal egyidőben - mielőbb értesíteni kell a mentőket (112)!

Alkalmazzunk nyomókötést, a steril lapot szorosan rögzítsük a sérülésre. Az átvérzett kötést NE vegye le, mert ezzel csak felszakítja a már képződött véralvadékot, hanem készítsen újabbat arra!

Az erős vérzések sokkos állapothoz vezethetnek, ezért a sebtisztítás és sebfertőtlenítés prioritásban másodlagos a direkt nyomás mielőbbi megkezdéséhez képest. Gyakori tévhit, hogy a vérző sérülésre vizet kell folyatni, ez azonban erős vérzéseknél ellenjavallt, a késlekedés fokozza a vérveszteség mértékét.

Életveszélyes végtagi vérzéseknél (pl. végtagcsonkolás esetén, vagy ha a nyomás hatására nem csillapodik a vérzés) életmentő lehet az érszorító alkalmazása. Ennek során a sérülés fölötti részén (a szív irányába) kell szorosra húzni a végtagot egy speciális érszorító (amennyiben nem áll rendelkezésre, szükségmegoldásként alkalmazható szélesebb pánt, öv). A megfelelően szoros érszorítás esetén a vérzés teljesen eláll.

Mikor hívjon mindenképp mentőt?

Keresse a kivérzéses sokk tüneteit, ilyen lehet a sápadtság, hideg verejtékezés, szomjúság, ajkak és a nyelv szárazsága.

Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha a vérzéscsillapítást már megkezdték és a sérült:

• vérzése nagy intenzitású és/vagy spriccelő, vérzése nem csillapodik,
• émelyeg, szédül, hányingerre panaszkodik vagy hányt,
• erős fájdalomra panaszkodik,
• zavart,
• eszméletét vesztette, mozdulatlan,
• sebe láthatóan mély, nagy kiterjedésű,
• koponyáján deformitás látható,
• közúti balesetet szenvedett.

A mentők kiérkezéséig a vérzéscsillapításon túl óvja a sérültet a kihűléstől, használjon takarót vagy izolációs fóliát!

Speciális vérzések Belső vérzések | Koponyaűri vérzés | Vérömleny (hematóma)

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Soltész Annamária
Lektorálta: Marsi Zoltán, elsősegélynyújtás szakoktató