• Rovarfóbia (entomofóbia) - Okok és kezelési lehetőségek

        Dr. Pálvölgyi Rita
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta

        Az entomofóbia rovaroktól való rettegést, iszonyt jelent. Mi okozhatja a kialakulását? Mik a tünetek? Hogyan, milyen módszerekkel és milyen eredménnyel lehet kezelni? Mit tehet maga a beteg, hogy ne hatalmasodjanak el rajta a tünetek, hogy könnyebben megbirkózzon a mindennapokban ezzel a problémával?

        A fóbiák a szorongásos betegségek csoportjába tartoznak. Ezen belül az entomofóbia a speciális fóbiák egyike. A speciális fóbiák jellemzője a túlzó, irracionális –, nem adaptív – félelem valamilyen tárgytól, élőlénytől, embertől, természeti jelenségtől, helyzettől stb.. A sort – a fóbiák sorát is – nagyon hosszan lehetne sorolni.

        Hirdetés

        Megjelenési formája

        A fóbiákat általában heves élettani reakció (izomfeszülés, szapora pulzus és légzés, elsápadás, remegés, izzadás) kíséri. A tünetek heves szorongás kíséretében pánikrohamba torkollhatnak.

        A mentális betegségek ezen típusának elszenvedői pontosan tudják, hogy félelmük túlzó a fennálló veszély mértékéhez képest, mégsem tudják érzéseiket, rettegésüket sem megmagyarázni, sem szabályozni. Fantáziájukban valóságközeli élményeket élnek át a támadás veszélyére, súlyosságára, illetve a támadóval szembeni megküzdésre vonatkozóan is.

        Viselkedésszinten erős menekülési késztetés jellemző. A betegség elhúzódásával elkerülő viselkedés alakul ki. A félelem korlátozza az érintett szabad mozgását, például nyáron kerüli a szabadtéri programokat, nem nyit ablakot, nem vállal be nyaralásokat, az otthonától távol eső – és emiatt nehezebben kontrollálható – helyzeteket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az entomofóbiás reakció hevesebb zárt térben, lakásban, mint a szabad levegőn – ahol a rovarok megjelenése természetesebbnek tekinthető.

        A fenti reakciókat leggyakrabban darazsak, méhek, csótányok, legyek, hangyák, lepkék váltják ki. Ezek mindegyikére jellemző a kiszámíthatatlan, hirtelen mozgás, váratlan fellépés. Emellett egyesek repülnek, változó intenzitású hangot adnak, rászállnak, rámásznak az emberre. Csípést, szúrást okozhatnak. Félelmet kelthet a fertőzést, betegséget vagy allergiás reakciót okozó hatás is.

        Az állatoktól való rettegés (zoofóbia) a felnőttek 5-6%-át, a gyerekek 10%-át érintheti. Ezen belül az entomofóbia aránya jelentős.

        Kiváltó oka

        Különböző elméletek születtek a speciális fóbiák – ezen belül az entomofóbia – magyarázatára.

        Az evolúciós pszichológia – ami a ’80-as évektől egyre népszerűbb és elterjedtebb – az emberi viselkedés evolúciós gyökereit vizsgálja. Azt kutatja, melyek azok a szelekciós előnyök, viselkedési minták, amik a faj fenntartását, továbbélését segítik. Ezeket nevezzük adaptív mintáknak. Vannak olyan – úgynevezett maladaptív – minták, amelyek nem szolgálják, vagy károsak is a túlélés szempontjából. Ezeket melléktermékként, véletlenszerűen kialakuló viselkedési mintázatként értelmezi az elmélet.

        A félelem reakciója az emberiség fejlődése során egy hasznos, adaptív viselkedési mintázat volt, mely segítette őseinket a veszélyhelyzetek elkerülésében, ezekkel való megküzdésben. Mára azonban ezek jelentős része fölöslegessé, diszfunkcionálissá vált. Más reakciók – az elmélet szerint – eleve hibás melléktermékként születtek a fajfejlődés történetében. Ebben az értelmezési keretben az entomofóbia evolúciós maradványtünetként értelmezendő.

        A genetikai hajlamosítottság nem a konkrét mentális betegségre, hanem a szorongásra való fokozott hajlamra értelmezhető.

        A rovaroktól való rettegés inkább tanuláson, mintakövetésen keresztül kapcsolódhat az előző generációkhoz. Ha egy kisgyermek azt látja, hogy anyukája pánikállapotba kerül egy csótány, vagy egy légy látványától, ez őt sem hagyja hidegen, és hajlamosíthatja őt hasonló reakcióra.

        Az entomofóbia gyakran épül egy gyermekkori, meghatározó élményre, traumára. Egy darázscsípés, egy hangyainvázió, egy csótány váratlan megjelenése, egy légy zümmögése a sötét szobában, mind lehet ilyen emlék, ha összekapcsolódik egy szorongásos állapottal. Máskor ez nem hozható felszínre. Ez esetben feltételezhető, hogy a traumatikus eseményt a kisgyerek elfelejtette, csak az átélt szorongás és az ehhez kapcsolódó gondolati minta él tovább.  

        Kezelése

        A betegség kezelése különböző pszichoterápiás módszerrel végezhető.

        A relaxációs technikák – mint autogén tréning, meditáció – alkalmasak arra, hogy a fiziológiás reakciókat lecsendesítsék, a feszültséget oldják és a mentális tartalmakat megszüntessék.

        Hipnoterápiás módszerekkel a korai trauma feldolgozása, az ijesztő élmény átkeretezése, más megvilágításba helyezése érhető el.

        A kognitív-behavior technikák közül a szisztematikus deszenzitizáció módszere elterjedt. Ennek során egyre fokozódó erősségű, félelemkeltő ingereket alkalmaznak. Ezt követően relaxáció alkalmazásával igyekeznek a korábbi szorongásokat kioltani.

        A dinamikus-feltáró iskolák a szorongás hátterének feltárásán keresztül igyekeznek megszüntetni a tüneteket.

        Kisgyerekek esetében érdemes a szülőnek megpróbálkoznia a félelmet keltő rovar „megszelídítésével”, más, pozitív megvilágításba helyezésével. Ha ez nem jár sikerrel, gyermekpszichológus felkeresése javasolható.

        Dr. Pálvölgyi RitaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta

        Módosítva: 2019.07.27 13:35, Megjelenés: 2019.07.27 13:35
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Az elhanyagolt gyermekek közül négyszer többen szenvednek mentális betegségekben

        Azt eddig is tudtuk, hogy az agresszív felnőttek viselkedése többnyire a gyermekkorukra vezethető vissza. (Ezért is hivatkoznak oly sokan a bíróságon arra, hogy nehéz gyermekkoruk volt.) Ennél pontosabb vizsgálatról olvastunk a Medicalxpressben.

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        Fóbiák - A félelem kezelhető!

        A fóbiás betegek kezelésében elsősorban a terapeutának és a beteg részéről is időigényes pszichoterápiáknak van döntő szerepe. A legtöbb esetben az agy megtanítása is elegendő a fóbia leküzdéséhez, gyógyszeres kezelés nélkül is kiemelkedő eredmények érhetők el.

        A modern kor pszichés betegségei - Fóbiák, kényszerek, függőségek

        A világ rohamos társadalmi-gazdasági változásának egyik melléktermékeként módosulnak a lelki betegségek, pszichés tünetek is. Egyesek - melyeket már 100 évvel ezelőtt leírtak - mindennapossá válnak, mások pedig újonnan jelennek meg, jelezve a változó világhoz történő alkalmazkodás elégtelen voltát.

        Testmozgás és psziché - Összefüggések egy pszichiáter szemüvegén keresztül

        Testi és lelki egészségre törekedve kikerülhetetlen kérdés a mozgás és az aktív életmód szerepe. Helyes vagy sem, de a világ halad, és az internet egyre nagyobb szerepet kap életünkben, ahonnan záporoznak ránk a testképre vonatkozó elvárások és trendek. Egyre fontosabb ezért mindannyiunknak tudatosan figyelni arra, hogy életünkben megfelelő helye maradjon a testmozgásnak és sportnak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.