Probiotikumok: gyógyszer, gyógyhatású készítmény, étrend-kiegészítő

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben a tápcsatornába jutva kedvező hatásúak lehetnek szervezetünkre. Hasznos és biztonságos készítmények számos betegség megelőzésében és kezelésében, ugyanakkor további vizsgálatokra van még szükség a hatásmechanizmus és a dózis tisztázása, pontosítása érdekében.

A probiotikus szó görög eredetű, azt jelenti, az életért, az élet számára. 1965-ben született meg a fogalma. Körébe olyan, a szervezet számára hasznos baktériumok tartoznak, amelyek képesek helyreállítani a bélflóra megfelelő egyensúlyát – olvasható a a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében.

Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért „támadások” kivédésében – bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa normál egyensúlyát. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, infekciók, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes baktérium egyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé.

Itt kapnak fontos szerepet a probiotikumok. Helyreállítják a bélflóra felborult egyensúlyát, támogatják a védekezőrendszer megfelelő működését, a kórokozókkal szembeni védelmet. A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így szabad utat kapnak a „kibontakozásra”.

Tudta?

Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják.

Kapszula vagy tejtermék?

Megkülönböztetünk tejsavtermelő probiotikumokat (Lactobacillus fajok, Streptococcus thermophilus), valamint nem tejsavtermelő probiotikumokat (Bifidobacterium fajok, Saccharomyces boulardii).

Probiotikumos készítmény lehet tejtermék, valamint megtalálható étrend-kiegészítők formájában is, ezek recept nélkül kaphatóak, használatuk széles körben elterjedt. Fontos különbség, hogy amíg a probiotikus tejtermékek élő, aktív, addig az étrend-kiegészítők általában liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes állapotban tartalmaznak probiotikumokat.

Megelőzésre megoldás lehet a probiotikumok (Lactobacillus és Bifidobacterium) kapszulás alkalmazása, hogy elősegítsük a normál bélműködést, de ez nem nevezhető immunerősítésnek – mondja dr. Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus, aki korábban nyilatkozott a WEBBeteg.hu portál Portré rovatában. Hogy miért a kapszulát használjunk? A különböző iható készítményekkel szemben a liofilizált, kapszulás készítményeknél feltüntetik a pontos baktériumszámot – tette hozzá az orvos.

Biztos, hogy probiotikum?

Minden tejsavtermelő baktérium előnyös, de nem mind probiotikum, ha nem felel meg a probiotikumok lényeges kritériumainak.

A hazai patikákban 40-60 féle pro- és prebiotikum tartalmú készítmény kapható. Van közöttük gyógyszer, gyógyhatású készítmény, étrend-kiegészítő. Az általunk megkérdezett gyógyszerész elmondta: a probiotikum elnevezés arra utal, hogy mi található benne, tehát bármi, amiben mikroorganizmusok vannak, az ebbe a kategóriába esik. A termékkategória kérelmezése a gyártó szándékától, majd esetleg a hatóság döntésétől függ.

Felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi vizsgálatok eredményei és ajánlásai alapján hogyan lehet jól választani a Magyarországon forgalmazott készítmények közül? Kedvező, ha egynél több, humán eredetű törzset és lehetőleg élő baktériumokat tartalmaz. Megfelelő dózisnak a minimum 109 CFU az elfogadott (CFU: kolóniaképző egység, az életképes mikroorganizmusok száma. A készítményekben általában ilyen egységben adják meg a baktériumok mennyiségét – a Saccharomyces boulardii esetében mg-ban). Fontos szempont az is, hogy legyen gyomorsav ellenálló, és őrizze meg a megfelelő csíraszámot a lejárati időig, illetve megbízható gyártótól származó, minőségi terméket alkalmazzunk, aminek kedvező a napi terápiás költsége. Problémát jelent, hogy sok készítményben nincs részletezve, hogy melyik törzsből, mennyit tartalmaz.

Amennyiben az italokat vizsgáljuk, kiderül, hogy a hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség, és jó tudni, hogy a „probiotikus” jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött.

A Magyar Élelmiszerkönyv alapján az a termék nevezhető probiotikusnak, amely legalább 10⁶/g élő csíraszám mennyiségben tartalmaz jótékony baktériumokat. Az MDOSZ ennél részletesebben kifejti: egy tejtermék akkor nevezhető probiotikusnak, ha a két alap joghurtkultúrán felül (Streptococcus thermophilus és Lactobacilus bulgaricus tejsavkultúrák tenyészete, melyek 10 7/g mennyiségben találhatóak meg a joghurtban), még további legalább 10⁶/g mennyiségben tartalmaznak probiotikumokat.

Tapasztalatunk szerint nem minden iható készítmény csomagolásán található meg a pontos csiraszám, az egyéb összetétel. Célszerű azokat választani, amelyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított – tanácsolja a dietetikus.

Csodaszer lenne?

A probiotikumok kedvező tulajdonsága számos, egymást részben átfedő hatás eredője, egyebek mellett gátolják a kórokozók megtelepedését és átjutását a bélfalon, befolyásolják a helyi és szisztémás immunológiai folyamatokat, különböző enzimek befolyásolása révén csökkentik a daganatok kialakulását elősegítő anyagok termelését, elősegítik az értékes tápanyagok képződését szolgáló enzimatikus folyamatokat.

A probiotikum alkalmazhatósági kritériumai:

  • genetikailag stabil (a szaporítás során sem mutálódik)
  • nem ad át antibiotikum-rezisztencia gént más baktériumoknak
  • nincs virulencia faktora
  • funkcionális vagy klinikai előnyt hordoz a gazdaszervezet számára
  • gátolja a patogének szaporodását
  • stimulálja az immunrendszert
  • túléli a gyomorsav, epesavak, hasnyálmirigy enzimek emésztő hatását
  • a készítményben megőrzi az életképességét a lejárati idő végéig
  • élelmiszerekhez hozzáadva annak minősége nem romlik
  • nem termel toxikus vagy hemolitikus anyagokat

Attól függ, melyik törzs...

A probiotikumok nem képesek valamennyi hatásuk megvalósítására, jelentős különbségek mutatkoznak az egyes törzsek között, ezért az egyes probiotikummal, illetve kombinációval kapcsolatos kedvező eredmények nem általánosíthatók. A baktériumok felszíni molekulái és a mikrobák által termelt anyagok is különbözőek, így eltérően hatnak a bélnyálkahártya és az immunrendszer sejtjeire.

A Lactobacillus rhamnosus GG a legtöbbet vizsgált probiotikus törzs. Alkalmazását hatásosnak találták az emésztőrendszer fertőzéseinek kezelésében és megelőzésében.

Néhány javallat:

  • Akut hasmenés kezelése: Enterococcus faecium SF68 (felnőtt), Lactobacillus acidophilus, L. casei, L. reuteri, L. rhamnosus GG (LGG), Saccharomyces boulardii
  • Antibiotikum okozta hasmenés (AAD) megelőzése és kezelése: Bacillus clausii, Bifidobacterium infantis, B. lactis, E. faecium (felnőtt), L. acidophilus, L. bulgaricus, L. casei, LGG, S. boulardii, Streptococcus thermophilus
  • Clostridium difficile okozta hasmenés (CDAD) megelőzése és kezelése: Bifidobacterium bifidum (kombinációban), B. longum, L. acidophilus (kombinációban), L. bulgaricus, L. casei, LGG, S. boulardii
  • Csecsemőkori kólika kezelése: L. reuteri DSM
  • Laktózintolerancia tüneteinek javítása: L. bulgaricus + Str. thermophilus
  • Irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteinek javítása: Bifidobacterium infantis, B. lactis, L. plantarum, L. reuteri

Óvatosan a probiotikumokkal!

Sokan felteszik a kérdést, vajon teljesen ártalmatlanok ezek a baktériumok? Egy 2011-ben megjelent több mint 600 (!) oldalas tanulmány több publikációt elemezve az eddig használt probiotikumok biztonságát igyekszik objektíven felmérni: miután ezek a vizsgálatok többnyire nem kellő alapossággal tervezettek és kivitelezésük is gyakran esetleges, az általuk okozott ártalmak regisztrálására, elemzésére és követésére általában nem fordítottak kellő figyelmet, ezért nem állítható határozottan, hogy a probiotikumok használata minden körülmények között biztonságos – olvasható a Gyógyszerészet című szaklapban (2014. október).

Az egyes probiotikumokkal, illetve kombinációkkal kapcsolatos eredmények nem általánosíthatók, nem tisztázott a kezelés ajánlott dózisa sem. Óvatosság indokolt a készítmények rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban, mivel a kezelés mellékhatásaként súlyos szövődmények jelenhetnek meg. A probiotikumoknak át kell jutniuk a gyomor-bélrendszer felső szakaszán, azaz ellenállóknak kell lenniük a gyomorsavval és az epével szemben, meg kell tapadniuk a bélnyálkahártyán.

Megnyugtatásképpen: az FDA számos baktériumtörzsnek, így a tejsavtermelő baktériumoknak is megadta a GRAS (Generally Recognized as Safe = „általában véve biztonságos”) besorolást. Tudnunk kell ezeket használni. Ennek érdekében pedig kérjük ki háziorvosunk és gyógyszerészünk véleményét.

További vizsgálatok szükségesek

Az 56 féle megvizsgált készítményben 26 féle baktérium fordul elő, ezek közül irodalmi adat mindössze 15 törzsről található. Az összetételekben leggyakrabban a L. acidophilus szerepel – derül ki Kovács Márta gyógyszerész „Górcső alatt a probiotikumok” című közleményéből, amely a Gyógyszerészet című szaklap októberi számában jelent meg.

Felhasznált irodalom

  • Táplálkozási Akadémia: Probiotikumok
  • Probiotikumok emésztőszervi betegségekben - Dr. Lakatos Gábor és Dr. Tulassay Zsolt (Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Magyar Tudományos Akadémia–Semmelweis Egyetem, Molekuláris Medicina Kutatócsoport) 2009
  • Górcső alatt a probiotikumok - Kovács Márta gyógyszerész, Gyógyszerészet 2014. októberi szám
Alapfogalmak

Probiotikumok: olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő adagban alkalmazva a gazdaszervezet számára kedvező egészségügyi hatást fejtenek ki.
Prebiotikumok: olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek egy vagy több egészségre jótékony hatást gyakorló, bélben levő baktérium növekedését és/vagy metabolizmusát szelektíven befolyásolva, kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre.
Szinbiotikumok: olyan készítmények, amelyek pro- és prebiotikumot is tartalmaznak. (Forrás: Gyógyszerészet)

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Cikkajánló

Mikor szedjünk probiotikumot?

Dr. Borsi-Lieber Katalin
Probiotikum
A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatással bíró, természetes, élő mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét, és ezzel immunrendszerünk megfelelő működésében is nélkülözhetetlenek.
Visszérbetegség
Visszérbetegség

Hogyan alakulhat ki a visszeresség?

Izomláz
Izomláz

Pihentessük vagy dolgozzunk rá?

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Sánta Zsuzsanna, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.