Égési sérülések kezelésének szabályai

Ha testünk felületét testhőmérsékletünknél jóval melegebb gőz, gáz, láng, forró tárgy (sütőlap, kályha), folyékony anyag (víz, zsiradék, kávé) éri, égés jön létre. Égést okozhat maró kémiai anyag (sav, lúg), valamint sugárzó hő is (napsugárzás, szolárium, kvarclámpa).

Enyhe fokú égési sérülések ellátása

Enyhébb, felületes égést, forrázást általában háztartási balesetek okoznak, de ilyen a napsugárzás hatására bekövetkező "leégés" is. Ezek a felületes égések jól gyógyulnak, és ha nem érintenek túl nagy felszínt, általában nincs szükség orvosi ellátásra.

Minden esetben a legsürgősebb tennivaló a további hőhatás megszüntetése, például a meggyulladt ruházat eltávolítása, vagy árnyékos hely keresése.

A kisebb égési sérülések esetén (I. és II. fok) legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés 10-20 percen keresztül. Ennek fájdalomcsillapító hatása is van, továbbá meggátolja a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is. A rövid hűtés vagy a langyos állóvíz alkalmazása sem elegendő, de kerülni kell a sérülés jegelését is. A jég valójában további károsodást okoz a szövetekben és lassítja a bőr gyógyulását.

Felületes károsodás, bőrpír (I. fok) esetén más tennivaló nincs, de ha az érintett bőrfelület irritációnak van kitéve, hasznos lehet a laza kötés. II. fokú égés esetén ez már mindenképp szükséges. Fedjük be a sérülést valamilyen tiszta, nem szálasodó anyaggal - nem vattával, nem ragtapasszal -, ha rendelkezésre áll, legjobb a steril gézlap és kötszer. Amennyiben az égés hólyagosodik, azokat ne szúrjuk ki, kiszúrásuk ugyanis fertőzést okozhat.

Az égési sérülések fokozatai

I. fokú égésben csak a legfelső bőrréteg károsodik, piros lesz, megduzzad, fájdalmas lesz. II. fokú égésben a bőr mélyebb rétegei is károsodnak, az érintett területen hólyagok képződnek, melyekben eleinte átlátszó, később sárgává, gennyessé váló folyadék jelenik meg. III. fokú égésben a bőr teljes rétege károsodik, több a hólyag, melyek mélyebben is helyezkednek el, az égett bőr szürke vagy fekete színű. A legsúlyosabb fokozat gyakran nem jár jelentős fájdalommal, ugyanis az érző idegek is elpusztulnak, ne ezalapján ítéljük meg a beteg állapotát!

Mikor szükséges orvos?

I. fokú égésnél elegendő az otthoni elsősegélynyújtás.

II. fokú égési sérülés esetén az otthoni ellátás a legfontosabb és komplikációmentes esetekben nem szükséges orvoshoz menni vagy mentőt hívni. Vannak azonban olyan esetek, amikor ilyen fokozatú sérülés esetén is fontos, hogy lássa orvos, illetve bizonytalan esetekben is mindig indokolt az orvoshoz fordulás.

Sürgősségi ellátás, mentőhívás szükséges, ha

• Nagy bőrfelületet érint az égés - Ha a teljes testfelület több mint 35-40 százaléka érintett (ez az ún. Wallace-szabály segítségével állapítható meg egyszerűen), akkor jelentős folyadékvesztéssel és sokkveszéllyel kell számolnunk, valamint az égett testfelszín könnyű behatolási kapu a kórokozók számára is.
• Kritikus testrészt érint (arc, légutak, nemi szervek) - Nagyon súlyos állapot jön létre, ha légúti károsodás/égés is bekövetkezett.
• Egyéb panaszok is fennállnak (pl. légzési probléma, zavartság) - A tűzzel járó füst és az égés közben felszabaduló mérgező gázok is veszélyeztetik a beteg életét.
• Maró anyag vagy áramütés okozta.

Utólag is fontos orvoshoz fordulni, ha az égett bőrfelület nem javul 1-2 nap alatt, vagy fokozódik a fájdalom, hólyagosodás. Gyermekek és idősek esetében súlyosabb lehet károsodás, vagy gyengébb a bőr regenerálódási képessége, ezért II. fokú égés esetén mindig indokolt az orvos felkeresése.

III. fokú égés esetén minden esetben fontos az azonnali mentőhívás! Az égés nem csak a testfelszínre kiterjedő felületes folyamat, hanem az egész szervezetet érintő, több szinten is a sérült életét veszélyeztető betegség.

Elsősegély súlyos égési sérülések esetén

Közepesen mély (II. fokú), de kiterjedt, illetve mély (III. fokú) égési sérülések esetén orvosi ellátásban, speciális kezelésben kell részesíteni a sérültet! Értesítsük a mentőket (112)!

Fektessük le a sérültet, mert a fájdalom és a nagymértékű folyadékvesztés miatt sokkveszély áll fenn!

A megégett terület közeléből finoman távolítsunk el minden ékszert, órát, övet, cipőt, ruhát. Azonban ha valami beleragadt az égési sebbe, azt nem szabad kitépni. Tiszta ágyneművel, lepedővel takarjuk be a sebet, hogy megóvjuk a beteget a fertőzésektől. A súlyos égési sérültek halálának többségéért a seb elfertőződése a felelős.

Mikor kell légúti égésre gyanakodni?

Ha zárt helyiségben történt az égés, ha az orrban lévő szőrszálak megperzselődtek, a sérültnek rekedt a hangja, légszomja van, ha köhög és köpete fekete szemcséket tartalmaz, valamint ha a nyelv fájdalmas, dagadt, vörös színű, akkor valószínűleg a légutakat is érintette az égés.

Ha felmerül a gyanú, a testfelületen lévő égés fokától és kiterjedésétől függetlenül haladéktalanul mentőt kell hívni és korházba szállíttatni a sérültet, amilyen gyorsan csak lehet. A duzzanat ugyanis elzárhatja a légutakat, és ez fulladásveszéllyel jár.

Az egyetlen, amit ilyen esetben a mentők kiérkezéséig tehetünk, hogy javítjuk a sérült oxigénellátását. Vigyük ki friss levegőre, lazítsuk meg ruháját - ing, nyakkendő - a nyakánál, esetleg itassunk vele hideg vizet.

Súlyos égési sérülések kórházi ellátása

Fontos, hogy biztosítsák a beteg folyadékpótlását és a steril környezetet, továbbá az, hogy a beteg állapotának megfelelően minél hamarabb helyreállítsák a bőr folytonosságát bőrhelyettesítő műtét elvégzésével. Ilyen műtéteket csak speciális egészségügyi intézményekben végezhetnek el. A műtét szükségességéről azonnal, vagy a sérülést követő 24-48 órán belül döntenek. Az operáció során először el kell távolítani az elhalt szöveteket, majd plasztikai műtéttel pótolják a bőrt. A donor bőrt többnyire maga a sérült adja, pl. a comb területéről. A bőr nyújtásával (ún. hálósítás) kisebb bőrfelület kimetszése elegendő, mint a lefedendő terület nagysága. Ma már különböző biotechnológiai bőrhelyettesítő készítmények is vannak forgalomban.

Ez is érdekelheti Szájüregi égési sérülések | Marószerek okozta bőrsérülések

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Lektorálta: Marsi Zoltán, elsősegélynyújtás-szakoktató