• Légszennyezettség - Milyen hatással van szervezetünkre?

        Szerző: WEBBeteg/OKI/MTI

        A légszennyezettség miatt hat észak-magyarországi településen veszélyesnek számít a levegő. Három nagyvárosban a szálló por (PM10) mellett a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származó nitrogén-dioxid is gondot jelent. Milyen hatással van ránk mindez és hogyan védekezhetünk ellene?

        Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) legfrissebb mérései alapján a magas szállópor-koncentráció miatt Putnokon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben veszélyesnek minősítették a levegőt. Ezzel együtt Miskolcon a levegő nitrogén-dioxid-szintje az egészségtelen, Nyíregyházán és Debrecenben a veszélyes szintet is elérte.

        Az OKI térképe szerint Budapest, Hernádszurdok, Oszlár, Szolnok, Százhalombatta és Sopron levegője kifogásoltnak számít, a többi településen elfogadható a levegő minősége.

        Forrás: OKI

        Milyen tényezők befolyásolják a légszennyezettség mértékét?

        A földfelszín közelében a levegő 78%-át nitrogén, 21%-át oxigén, 1 %-át nemesgázok, szén-dioxid és vízgőz alkotják. Ilyen összetételű, tiszta levegővel, főként az emberi tevékenység miatt, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. Bármilyen anyag, ami ezt az összetételt megváltoztatja, szennyezőnek minősül, és szervezetünkre terhelően hathat.

        A lakossági fűtés (a földgázról egyre többen állnak át a vegyes, illetve a szilárd tüzelésre) és ennek kibocsátása megmutatkozik az adatokban, de a meteorológiai viszonyok is meghatározó szerepet játszanak a légszennyezettség mértékében (pl.:a kevés csapadék nem tudja az előző évekhez hasonlóan kimosni a légkörből a szennyeződéseket).

        A nitrogén-dioxid

        A nitrogén-oxidok elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származnak, valamint az energia-termelésből és a fűtésből. A külső légtérben a nitrogén-monoxid a légkörben jelenlévő oxidáló anyagok hatására gyorsan átalakul nitrogén-dioxiddá, amely egy irritáló hatású gáz. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív és a tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.

        A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót okoznak, hatásukra a különféle légzőszervi tünetek kockázata is megnő. Az asztmások érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek, de a rendkívül magas koncentráció már nem csak az asztmásoknál okozza a légutak összeszűkülését.

        Hirdetés

        A szén-monoxid

        A szén-monoxid (CO) tökéletlen égéskor keletkezik, és mivel az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt, a szívet. Tartós belélegzés esetén akár halálhoz is vezethet, de gyakran időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz. A mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság, a bőr kipirulása jellemző.

        Azokban a lakásokban, ahol kályhával fűtenek, vagy régebbi típusú kazán, konvektor van, fennáll a szén-monoxidmérgezés lehetősége.

        Az ózon

        A talajközeli ózon másodlagos szennyező, mely elsődleges szennyezőanyagokból fotokémiai úton képződik. A kiindulási szennyezőanyagok közé tartoznak a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidok és illó szerves vegyületek, valamint az oldószerek. Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Egészséges embereknél is a hosszabb ideig tartó fizikai munka jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. Pollen allergiás betegek tüneteit jelentősen súlyosbíthatja a magas ózon koncentráció.

        A kén-dioxid

        A kén-dioxid (SO2) elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Fő kibocsátó az energia ipar, széntüzelés és a közúti közlekedés. Az utóbbi időben azonban jelentősen csökkent a kéndioxid kibocsátás. A magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén a légutak görcsös állapota alakul ki. Az asztmában szenvedők hevesebben reagálnak, mint az egészséges emberek. A kén-dioxid növeli izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz.

        Milyen veszélyeket jelent a légszennyezés?

        Percenként átlagosan 12-16 alkalommal lélegzünk, ezzel naponta körülbelül 16000 liter levegőt keringetünk át körülbelül 100 négyzetméternyi légzőfelületen. A belélegezhető méretű részecskék, a szennyező, káros anyagok a légutakba bejutva komoly egészségkárosodást okozhatnak.

        A szálló por (PM10) a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. A szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, ennek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Többen fordulnak orvoshoz asztma és krónikus légcsőhurut, valamint szív-érrendszeri megbetegedések miatt - írja az OKI a közleményében.

        A szálló por részecskéi ingerlik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál kisebb porrészecskék lejutnak a tüdőhólyagokba. A szennyező anyagok gyulladást keltenek, asztmás rohamot provokálhatnak. Hatásukra heveny, illetve krónikus légzőszervi betegségek (pl. krónikus bronchitis) egyaránt kialakulhatnak, fokozódó nehézlégzés jelentkezhet. A nyálkahártya ellenálló képessége a kórokozókkal, allergénekkel szemben csökken.

        Egyes kutatások szerint a légszennyezettség növelheti akár a stroke, a szívritmuszavarok, a koraszülésés az érelmeszesedés kockázatát, továbbá megváltoztathatja az agyfunkciót és árthat a magzat fejlődő agyának.

        Az OKI közleményében kiemelte, hogy a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros. A levegőhigiénés index legmagasabb, "veszélyes" kategóriájában az összes halálok miatti halálozás is növekedhet. Továbbá a kültéri levegő szállópor-tartalmának hosszú távú hatásaként a várható élettartam jelentősen csökkenhet a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében.

        Hogyan védekezhetünk?

        • A gyermekek, idősek, betegek - ameddig a határértéket meghaladó mértékű légszennyezés fennáll - kerüljék a szabadban való tartózkodást, illetve a szellőztetést!
        • Érdemes lenne a tömegközlekedést előnyben részesíteni, még a kényelmi szempontok feladásának árán is, nem csak magas légszennyezettség mellett.
        • Az avar és kerti hulladékok égetése tilos.
        • A dohányzás elhagyásával, a lakás tisztán tartásával, a vegyszerek (dohányfüst, gáztüzelésű berendezések égéstermékei, a szigetelőanyagokból, ragasztókból kipárolgó formaldehid, a légfrissítő aeroszolokból, dezodorokból esetlegesen felszabaduló kén-dioxid, különféle rovarirtó szerek) ésszerű használatával, a beltéri szennyező anyagok szintje hatékonyan csökkenthető.

        (WEBBeteg/OKI/MTI)

        Módosítva: 2014.02.07 18:37, Megjelenés: 2014.02.07 18:37
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Az időskori alultápláltságra figyelmet kell fordítani

        A sovány embereknek általában az anyagcsere lebontó folyamata zajlik gyorsabban, felfokozottan. Ez gyakran alkati kérdés, aminek genetikai háttere nyomon követhető. A soványabb testalkatú emberek többsége nem eszik tudatosan kevesebbet, noha sokan ügyelnek az egészséges étrend megválasztására, gyakran érzik azt, hogy többet esznek, mint kellene, mégsem híznak. Az alultápláltak szervezete ezzel szemben fontos tápanyagokból szenved hiányt, aminek következtében számos hiánytünet, hiánybetegség alakulhatnak ki náluk.

        A nyár hűsítő kedvencei - Fagylaltok és jégkrémek

        Perzselő napsütés - szinte vibrál a levegő a hőségben, mégis hosszú sor kígyózik az egyik cukrászda előtt... A nyár egyik legkedveltebb édes hűsítőjére várnak: mindenki fagylaltozással szeretné biztosítani magának a felfrissülést.

        Amit a szmogról és a szálló porról tudni kell

        2008 októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2,5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.