• Légszennyezettség - Milyen hatással van szervezetünkre?

        Szerző: WEBBeteg/OKI/MTI

        A légszennyezettség miatt hat észak-magyarországi településen veszélyesnek számít a levegő. Három nagyvárosban a szálló por (PM10) mellett a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származó nitrogén-dioxid is gondot jelent. Milyen hatással van ránk mindez és hogyan védekezhetünk ellene?

        Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) legfrissebb mérései alapján a magas szállópor-koncentráció miatt Putnokon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben veszélyesnek minősítették a levegőt. Ezzel együtt Miskolcon a levegő nitrogén-dioxid-szintje az egészségtelen, Nyíregyházán és Debrecenben a veszélyes szintet is elérte.

        Az OKI térképe szerint Budapest, Hernádszurdok, Oszlár, Szolnok, Százhalombatta és Sopron levegője kifogásoltnak számít, a többi településen elfogadható a levegő minősége.

        Forrás: OKI

        Milyen tényezők befolyásolják a légszennyezettség mértékét?

        A földfelszín közelében a levegő 78%-át nitrogén, 21%-át oxigén, 1 %-át nemesgázok, szén-dioxid és vízgőz alkotják. Ilyen összetételű, tiszta levegővel, főként az emberi tevékenység miatt, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. Bármilyen anyag, ami ezt az összetételt megváltoztatja, szennyezőnek minősül, és szervezetünkre terhelően hathat.

        A lakossági fűtés (a földgázról egyre többen állnak át a vegyes, illetve a szilárd tüzelésre) és ennek kibocsátása megmutatkozik az adatokban, de a meteorológiai viszonyok is meghatározó szerepet játszanak a légszennyezettség mértékében (pl.:a kevés csapadék nem tudja az előző évekhez hasonlóan kimosni a légkörből a szennyeződéseket).

        A nitrogén-dioxid

        A nitrogén-oxidok elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származnak, valamint az energia-termelésből és a fűtésből. A külső légtérben a nitrogén-monoxid a légkörben jelenlévő oxidáló anyagok hatására gyorsan átalakul nitrogén-dioxiddá, amely egy irritáló hatású gáz. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív és a tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.

        A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót okoznak, hatásukra a különféle légzőszervi tünetek kockázata is megnő. Az asztmások érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek, de a rendkívül magas koncentráció már nem csak az asztmásoknál okozza a légutak összeszűkülését.

        Hirdetés

        A szén-monoxid

        A szén-monoxid (CO) tökéletlen égéskor keletkezik, és mivel az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt, a szívet. Tartós belélegzés esetén akár halálhoz is vezethet, de gyakran időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz. A mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság, a bőr kipirulása jellemző.

        Azokban a lakásokban, ahol kályhával fűtenek, vagy régebbi típusú kazán, konvektor van, fennáll a szén-monoxidmérgezés lehetősége.

        Az ózon

        A talajközeli ózon másodlagos szennyező, mely elsődleges szennyezőanyagokból fotokémiai úton képződik. A kiindulási szennyezőanyagok közé tartoznak a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidok és illó szerves vegyületek, valamint az oldószerek. Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Egészséges embereknél is a hosszabb ideig tartó fizikai munka jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. Pollen allergiás betegek tüneteit jelentősen súlyosbíthatja a magas ózon koncentráció.

        A kén-dioxid

        A kén-dioxid (SO2) elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Fő kibocsátó az energia ipar, széntüzelés és a közúti közlekedés. Az utóbbi időben azonban jelentősen csökkent a kéndioxid kibocsátás. A magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén a légutak görcsös állapota alakul ki. Az asztmában szenvedők hevesebben reagálnak, mint az egészséges emberek. A kén-dioxid növeli izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz.

        Milyen veszélyeket jelent a légszennyezés?

        Percenként átlagosan 12-16 alkalommal lélegzünk, ezzel naponta körülbelül 16000 liter levegőt keringetünk át körülbelül 100 négyzetméternyi légzőfelületen. A belélegezhető méretű részecskék, a szennyező, káros anyagok a légutakba bejutva komoly egészségkárosodást okozhatnak.

        A szálló por (PM10) a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. A szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, ennek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Többen fordulnak orvoshoz asztma és krónikus légcsőhurut, valamint szív-érrendszeri megbetegedések miatt - írja az OKI a közleményében.

        A szálló por részecskéi ingerlik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál kisebb porrészecskék lejutnak a tüdőhólyagokba. A szennyező anyagok gyulladást keltenek, asztmás rohamot provokálhatnak. Hatásukra heveny, illetve krónikus légzőszervi betegségek (pl. krónikus bronchitis) egyaránt kialakulhatnak, fokozódó nehézlégzés jelentkezhet. A nyálkahártya ellenálló képessége a kórokozókkal, allergénekkel szemben csökken.

        Egyes kutatások szerint a légszennyezettség növelheti akár a stroke, a szívritmuszavarok, a koraszülésés az érelmeszesedés kockázatát, továbbá megváltoztathatja az agyfunkciót és árthat a magzat fejlődő agyának.

        Az OKI közleményében kiemelte, hogy a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros. A levegőhigiénés index legmagasabb, "veszélyes" kategóriájában az összes halálok miatti halálozás is növekedhet. Továbbá a kültéri levegő szállópor-tartalmának hosszú távú hatásaként a várható élettartam jelentősen csökkenhet a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében.

        Hogyan védekezhetünk?

        • A gyermekek, idősek, betegek - ameddig a határértéket meghaladó mértékű légszennyezés fennáll - kerüljék a szabadban való tartózkodást, illetve a szellőztetést!
        • Érdemes lenne a tömegközlekedést előnyben részesíteni, még a kényelmi szempontok feladásának árán is, nem csak magas légszennyezettség mellett.
        • Az avar és kerti hulladékok égetése tilos.
        • A dohányzás elhagyásával, a lakás tisztán tartásával, a vegyszerek (dohányfüst, gáztüzelésű berendezések égéstermékei, a szigetelőanyagokból, ragasztókból kipárolgó formaldehid, a légfrissítő aeroszolokból, dezodorokból esetlegesen felszabaduló kén-dioxid, különféle rovarirtó szerek) ésszerű használatával, a beltéri szennyező anyagok szintje hatékonyan csökkenthető.

        (WEBBeteg/OKI/MTI)

        Módosítva: 2014.02.07 18:37, Megjelenés: 2014.02.07 18:37
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Mindig fáradt? - A 7 leggyakoribb ok

        Ha sokszor elgondolkozik azon, vajon miért olyan fáradt mindig, nincs egyedül. Felmérések szerint minden öt megkérdezettből kettő érzi magát a hét nagy részében fáradtnak, és minden harmadik ember alváshiánnyal küzd.

        Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

        A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők.

        Amit a szmogról és a szálló porról tudni kell

        2008 októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2,5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.