A szennyezett levegő rontja a COVID-19-betegek állapotát

Különösen a súlyos COVID-19-betegség fennállta esetén ártalmas a légszennyezés - jelenthető ki több új tudományos megfigyelés alapján.

Továbbra is a tudományos világ kutatóinak érdeklődése előterében állnak a koronavírus jellemzőinek, az általa okozott betegség gyógymódjának megtalálására irányuló erőfeszítések, illetve a COVID-19 elleni vakcinák más-más variánsok elleni hatékonyságának témája. A tudósok nagy számban tesznek érdekes és fontos új megfigyeléseket napjainkban is.

Amennyiben egy-egy beteg környezetében folyamatosan szennyezett a levegő, ez a helyzet befolyásolhatja azt, hogy nála a COVID-19 mennyire válik súlyossá – derül ki abból a vizsgálatból, amit az USA egyik leginkább egészségtelen légköréről ismert városának térségében végeztek nemrégiben.

A Detroit környékén élő, a COVID-19 betegsége miatt kórházi ápolásra szorult 2.038 felnőtt lakost vizsgálva a kutatók úgy találták, hogy az intenzív osztályra és gépi lélegeztetésre kerültek körében többségben voltak azok a személyek, akiknek lakókörnyezetében a levegőben lebegő ártalmas (például az ólomtartalmú festékekből származó) részecskéknek rendszeresen magasabb mennyiségét mérték. Minél nagyobb a helyi légszennyezettségi mutató, annál nagyobb valószínűséggel lesz az adott térségben megbetegedett egyénnek intenzív ellátásra, gépi lélegeztetésre szüksége.

Mi az összefüggés?

Dr. Anita Shallal (Henry Ford Kórház, Detroit) ebből arra következtet, hogy a hosszabb időn keresztüli ártalomnak való kitettség gyengítheti, sőt károsíthatja az immunrendszert. Az érintett egyén pedig fogékonyabb a vírusfertőzésekkel szemben. Ezt tetézi az, hogy a levegőben lebegő parányi finom részecskék, mivel hozzájuk tapadhatnak a vírusok, még szállítókká is válnak, azaz részt vesznek a vírus terjesztésében.

A tanulmány felhívja arra is a figyelmet, hogy „az egyének szervezete között nagyok az egyéni különbségek. Ezek a jellemzők adhatnak magyarázatot azokra az olykor kifejezetten jelentős, sőt fatális eltérésekre is, amelyek bizonyos COVID-19 esetek kimenetelét meghatározzák.” Dr. Anita Shallal e megállapítása ismertetésekor azt is megemlítette, hogy az Egyesült Államokban milyen nagy a bőrszín, az etnikai csoporthoz való tartozás kérdésének jelentősége a betegség lefolyása tekintetében.

Tudományos megfigyelései eredményeiről a klinikai mikrobiológusok és infektológusok európai kongresszusán (European Congress of Clinical Microbiology and Infectious Diseases) beszámolva még hozzátette: „Egyes szegényebb csoportok tagjai a megélhetésüket keresve a nagy iparvárosok közelébe, a szennyező nagyipar vonzáskörzetébe költöznek. Ahol nem csak a műhelyekben, a munkavégzés okozta ártalmak, hanem a lakókörnyezet légköri telítettsége miatt is fokozott egészségártalomnak vannak kitéve”. És nemcsak a jelen téma kapcsán szóba kerülő COVID-19-betegekre kell ilyenkor gondolnunk, hanem az ipari körzetekben élők tömegeire általában véve.”

Kapcsolódó

• A légszennyezettség veszélyei
• Amit a szmogról és a szálló porról tudni kell
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Dirty air makes COVID worse, beta variant deadlier than original (yahoo!news)