Szmog téma

Különösen a súlyos COVID-19-betegség fennállta esetén ártalmas a légszennyezés - jelenthető ki több új tudományos megfigyelés alapján.

Tiszta levegővel, főleg az emberi tevékenység következtében, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. A szennyező anyagok szervezetünkre terhelően hatnak.

2008 októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2,5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik.

A szálló por koncentrációjának hétfői csökkenése ellenére továbbra is indokoltnak tartja a Főpolgármesteri Hivatal Budapesten a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartását.

Nem csak a tiszta víz, hanem a tiszta levegő is egyre nagyobb értékké válik napjainkban. Láttunk már elrettentő példákat egyes kínai nagyvárosokból, sőt a napokban az indiai Mumbayban (korábban: Bombay) egy élelmes vállalkozótól 15 percnyi „tiszta levegőt” 5 dollárért lehetett megvásárolni, amelyet egy tartályból egy maszkon keresztül szívhatott be az utca fuldokló embere.

Akár egy év kihagyott iskolával ér fel az emberi agy számára a légszennyezésnek való kitettség - így jellemzik amerikai kutatók a szmog hatását a szervezetre, akik szerint a globális lakosság 80 százaléka nem biztonságos levegőt lélegzik be.

Régi tapasztalat, hogy az időjárás, annak változásai összefüggésben állnak különböző betegségekkel. Finn tudósok bizonyították, hogy a meleg és a légszennyezettség együttesen jelentősen növeli a stroke-os halálesetek számát.

Az Országos Közegészségügyi Központ szaktanácsadója szerint elsősorban azoknak javasolt a védőmaszk hordása a szmogban, akik egészségesek.

A szennyezett levegőn a lehető legkevesebb időt töltsük, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, használjunk porszűrő maszkot!

A mai napon összesen 5 városban mértek határérték feletti ózonszintet a levegőben: Eger, Oszlár, Hernádszurdok, Mosonmagyaróvár és Szombathely kapott kifogásolt minősítést.